borús égbolt
Az Alkotmánybíróságon a sor
Október 25-én a képviselőházban 225 szavazattal elfogadásra került az a törvény, amelyet a szociáldemokrata párt elnöke, Liviu Dragnea képviselő kezdeményezett, s amely előirányozta 102 nem fiskális jellegű illeték eltörlését, beleértve a rádió-tv illetéket is. (Ez utóbbi illetékre azért kell külön utalnunk, mert menet közben, azaz időközben hol kikerült, hol visszakerült a törvénytervezet szövegébe.) A szóban forgó törvény kedvező fogadtatásra talált a lakosság nagy többségének körében, ugyanakkor élénk érdeklődést váltott ki a politikusok, a politológusok, valamint egyes érdekképviseleti szervezetek részéről. Ennek keretében pedig megfogalmazódtak pró és kontra érvek, valamint bizonyos fenntartások mindenekelőtt a rádió-tv illeték megszüntetésével kapcsolatosan.
[caption id="attachment_39667" align="aligncenter" width="620"]
Az államelnöki aggályokat az Alkotmánybíróság hivatott „értékelni”...[/caption]
A törvény elfogadását követően Liviu Dragnea kijelentette, hogy az megelégedéssel fogja eltölteni az ország lakóit, mert időt és pénzt spórolhatnak meg, s ilyen összefüggésben mindenekelőtt a konzuláris illetékekre utalt. (Amúgy a törvény által leginkább érintett területek a konzulátusi, a kereskedelmi-törzskönyvi tevékenységek.) Dragnea azt is hozzáfűzte annak idején, hogy az állami költségvetés szempontjából az illetékeltörlésnek nincs sok jelentősége, mert a bevételkiesés annak még csak 0,1%-át sem jelenti. A liberálisok mértéktartóbban fogalmaztak, képviselőházi csoportjuk elnöke, Eugen Nicoleascu például azt hangoztatta, hogy ők egyetértenek az ügyintézés leegyszerűsítésével, illetve az illetékek csökkentésével, de egy ilyen jellegű törvényt nem szabad elhamarkodni, s annak az adott körülmények között túlontúl választási kampány íze van. Hasonlóképpen nyilatkozott Andreea Paul neves közgazdász, a liberális párt képviselője is, aki azt állította, hogy úgy általában egyetértenek a törvénnyel, de igen nagy kockázatot jelent a rádió-tv illeték eltörlése, mert annak okán a mindenkori kormány, illetve parlament „megfékezheti” a közrádiót és televíziót. Nyilatkozott az RMDSZ képviselőcsoportjának vezetője is, Máthé András, aki nem talált kivetnivalót a törvény sürgős eljárás keretében történő elfogadására, hozzáfűzve azt is, hogy az RMDSZ támogassa az illetékek csökkentésére vonatkozó kezdeményezést.
A rádió-tv illeték tekintetében azonban komoly aggályok, fenntartások is megfogalmazódtak, annak eltörlésével viszonylag sokan nem értettek egyet, sőt olyanok is voltak, akik szerint szükségessé válik a közrádió, illetve köztelevízió megszervezésére és működésére vonatkozó jogszabályok módosítása is. A két legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Cartel Alfa Konföderáció és a Testvériség Konföderáció ugyancsak tiltakozott a szóban forgó két illeték eltörlése ellen, és arra kérték fel Klaus Johannis államelnököt, hogy ne hirdesse ki a honatyák által elfogadott törvényt. Ezt kérték az államelnöktől egyébként a köztelevízió (TVR) és a közrádió (SRR) vezérigazgatói is. Megemlítendő továbbá az is, hogy az államelnöki hivatalhoz levelet intézett az EBU (az Európai Műsorsugárzók Uniója), amelyben ugyancsak arra szólították fel az államelnököt, hogy ne hirdesse ki ezt a törvényt.
Értekezletet is szerveztek…
A dolgok ilyenszerű alakulása okán november 8-án egy civil szervezet (az Active Watch) az államelnöki hivatal támogatásával egy vitanapot szervezett a rádió- és tv-illeték eltörlésével kapcsolatosan. Azon részt vett Klaus Johannis államelnök, valamint egyes érdekképviseleti szervezetek képviselői, a közrádió és köztelevízió illetékesei (de hiányzott mindkettő vezérigazgatója, ugyanis azok hivatalos ügyben külföldön tartózkodtak). Újólag elhangzottak pró és kontra érvek, de talán leglényegesebbnek az minősítendő, amiket akkor felvázolt az államelnök. Expozéjában sajnálatának adott hangot annak okán, hogy a törvény elfogadására sürgősségi eljárás keretében került sor, s a kezdeményezés benyújtásától eltelt két hét alatt azt mindkét kamarában meg is szavazták. Önmagában egyes illetékek eltörlése indokolt és dicséretes, s ezt annak idején választási programjában is célul tűzte ki – hangoztatta az államelnök. A közrádió és köztelevízió finanszírozása tekintetében azonban a döntést meg kellett volna előzze egy alapos egyeztetés, mindenekelőtt a kormánnyal, valamint meg kellett volna konzultálni a két médiaintézmény vezetőjét. Olyan kényes ügyről van szó az államelnök szerint, amely rendezését nem szabad, nem lehet elhamarkodni. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: amennyiben a törvényben nem szerepelt volna a rádió-tv illeték, azt gondolkodás nélkül kihirdette volna. A vita befejezéseként nyomatékolta azt is, hogy legkésőbb november 15-ig közli a törvénnyel kapcsolatos döntését.
Alkotmányossági aggályok
Klaus Johannis államelnök betartotta ígéretét: tegnap az államelnöki hivatal honlapján nyilvánosságra hoztak egy közleményt, abban pedig az áll, hogy Klaus Johannis kedden, november 15-én beadvánnyal fordult az Alkotmánybíróság elnökéhez, amelyben felsorakoztatja az egyes illetékek és díjszabások eltörlésével kapcsolatos alkotmányossági aggályait. Ennek a beadványnak a szövegét is nyilvánosságra hozták. Egy igen terjedelmes dokumentumról van szó, amelyben több kifogást is felsorakoztat az államelnök. Meglátása szerint egyes illetékek és díjszabások eltörlése ellentmond az alkotmány 1-es, 102-es, 111-es és 130-as szakaszai egyes bekezdéseinek. Így például a 111-es szakasz értelmében, ha egy olyan törvényhozási kezdeményezésről van szó, amely költségvetési módosításokkal jár, akkor a parlamentnek információkat kell kérnie a kormánytól. Ugyanakkor a kormánytagoknak ott kell lenniük a parlament munkálatain. Mindezt nem tartották szem előtt. Továbbá: a szenátusban október 10-én jegyezték be a törvénykezési javaslatot, s ugyanaznap kérték a kormány álláspontját is, majd 17-én úgy fogadták el a törvényt, hogy a kormánytól még nem érkezett meg az igényelt tájékoztatás. Úgyszintén utalás van arra is, hogy a törvény elfogadásánál nem tartották tiszteletben a költségvetési-fiskális felelősségre vonatkozó 2010/69-es törvény, valamint a 2016-os esztendőre megállapított egyes sajátos ismérvek felső határait jóváhagyó 2015/338-as törvény előírásait. Nem sorolnánk tovább, a lényeg az, hogy az államelnök beadványa végén arra kéri fel a taláros testületet, hogy adjon helyet az általa megfogalmazott alkotmányossági aggályoknak és a törvényt teljes egészében nyilvánítsa alkotmányellenesnek. Ezek szerint az államelnöknek nem csupán a rádió-tv illeték „szúrt szemet”… Most az Alkotmánybíróságon a sor, de ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy ez a törvény az idén nem fog megjelenni a Hivatalos Közlönyben.
Hecser Zoltán
Az államelnöki aggályokat az Alkotmánybíróság hivatott „értékelni”...[/caption]
A törvény elfogadását követően Liviu Dragnea kijelentette, hogy az megelégedéssel fogja eltölteni az ország lakóit, mert időt és pénzt spórolhatnak meg, s ilyen összefüggésben mindenekelőtt a konzuláris illetékekre utalt. (Amúgy a törvény által leginkább érintett területek a konzulátusi, a kereskedelmi-törzskönyvi tevékenységek.) Dragnea azt is hozzáfűzte annak idején, hogy az állami költségvetés szempontjából az illetékeltörlésnek nincs sok jelentősége, mert a bevételkiesés annak még csak 0,1%-át sem jelenti. A liberálisok mértéktartóbban fogalmaztak, képviselőházi csoportjuk elnöke, Eugen Nicoleascu például azt hangoztatta, hogy ők egyetértenek az ügyintézés leegyszerűsítésével, illetve az illetékek csökkentésével, de egy ilyen jellegű törvényt nem szabad elhamarkodni, s annak az adott körülmények között túlontúl választási kampány íze van. Hasonlóképpen nyilatkozott Andreea Paul neves közgazdász, a liberális párt képviselője is, aki azt állította, hogy úgy általában egyetértenek a törvénnyel, de igen nagy kockázatot jelent a rádió-tv illeték eltörlése, mert annak okán a mindenkori kormány, illetve parlament „megfékezheti” a közrádiót és televíziót. Nyilatkozott az RMDSZ képviselőcsoportjának vezetője is, Máthé András, aki nem talált kivetnivalót a törvény sürgős eljárás keretében történő elfogadására, hozzáfűzve azt is, hogy az RMDSZ támogassa az illetékek csökkentésére vonatkozó kezdeményezést.
A rádió-tv illeték tekintetében azonban komoly aggályok, fenntartások is megfogalmazódtak, annak eltörlésével viszonylag sokan nem értettek egyet, sőt olyanok is voltak, akik szerint szükségessé válik a közrádió, illetve köztelevízió megszervezésére és működésére vonatkozó jogszabályok módosítása is. A két legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Cartel Alfa Konföderáció és a Testvériség Konföderáció ugyancsak tiltakozott a szóban forgó két illeték eltörlése ellen, és arra kérték fel Klaus Johannis államelnököt, hogy ne hirdesse ki a honatyák által elfogadott törvényt. Ezt kérték az államelnöktől egyébként a köztelevízió (TVR) és a közrádió (SRR) vezérigazgatói is. Megemlítendő továbbá az is, hogy az államelnöki hivatalhoz levelet intézett az EBU (az Európai Műsorsugárzók Uniója), amelyben ugyancsak arra szólították fel az államelnököt, hogy ne hirdesse ki ezt a törvényt.
Értekezletet is szerveztek…
A dolgok ilyenszerű alakulása okán november 8-án egy civil szervezet (az Active Watch) az államelnöki hivatal támogatásával egy vitanapot szervezett a rádió- és tv-illeték eltörlésével kapcsolatosan. Azon részt vett Klaus Johannis államelnök, valamint egyes érdekképviseleti szervezetek képviselői, a közrádió és köztelevízió illetékesei (de hiányzott mindkettő vezérigazgatója, ugyanis azok hivatalos ügyben külföldön tartózkodtak). Újólag elhangzottak pró és kontra érvek, de talán leglényegesebbnek az minősítendő, amiket akkor felvázolt az államelnök. Expozéjában sajnálatának adott hangot annak okán, hogy a törvény elfogadására sürgősségi eljárás keretében került sor, s a kezdeményezés benyújtásától eltelt két hét alatt azt mindkét kamarában meg is szavazták. Önmagában egyes illetékek eltörlése indokolt és dicséretes, s ezt annak idején választási programjában is célul tűzte ki – hangoztatta az államelnök. A közrádió és köztelevízió finanszírozása tekintetében azonban a döntést meg kellett volna előzze egy alapos egyeztetés, mindenekelőtt a kormánnyal, valamint meg kellett volna konzultálni a két médiaintézmény vezetőjét. Olyan kényes ügyről van szó az államelnök szerint, amely rendezését nem szabad, nem lehet elhamarkodni. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: amennyiben a törvényben nem szerepelt volna a rádió-tv illeték, azt gondolkodás nélkül kihirdette volna. A vita befejezéseként nyomatékolta azt is, hogy legkésőbb november 15-ig közli a törvénnyel kapcsolatos döntését.
Alkotmányossági aggályok
Klaus Johannis államelnök betartotta ígéretét: tegnap az államelnöki hivatal honlapján nyilvánosságra hoztak egy közleményt, abban pedig az áll, hogy Klaus Johannis kedden, november 15-én beadvánnyal fordult az Alkotmánybíróság elnökéhez, amelyben felsorakoztatja az egyes illetékek és díjszabások eltörlésével kapcsolatos alkotmányossági aggályait. Ennek a beadványnak a szövegét is nyilvánosságra hozták. Egy igen terjedelmes dokumentumról van szó, amelyben több kifogást is felsorakoztat az államelnök. Meglátása szerint egyes illetékek és díjszabások eltörlése ellentmond az alkotmány 1-es, 102-es, 111-es és 130-as szakaszai egyes bekezdéseinek. Így például a 111-es szakasz értelmében, ha egy olyan törvényhozási kezdeményezésről van szó, amely költségvetési módosításokkal jár, akkor a parlamentnek információkat kell kérnie a kormánytól. Ugyanakkor a kormánytagoknak ott kell lenniük a parlament munkálatain. Mindezt nem tartották szem előtt. Továbbá: a szenátusban október 10-én jegyezték be a törvénykezési javaslatot, s ugyanaznap kérték a kormány álláspontját is, majd 17-én úgy fogadták el a törvényt, hogy a kormánytól még nem érkezett meg az igényelt tájékoztatás. Úgyszintén utalás van arra is, hogy a törvény elfogadásánál nem tartották tiszteletben a költségvetési-fiskális felelősségre vonatkozó 2010/69-es törvény, valamint a 2016-os esztendőre megállapított egyes sajátos ismérvek felső határait jóváhagyó 2015/338-as törvény előírásait. Nem sorolnánk tovább, a lényeg az, hogy az államelnök beadványa végén arra kéri fel a taláros testületet, hogy adjon helyet az általa megfogalmazott alkotmányossági aggályoknak és a törvényt teljes egészében nyilvánítsa alkotmányellenesnek. Ezek szerint az államelnöknek nem csupán a rádió-tv illeték „szúrt szemet”… Most az Alkotmánybíróságon a sor, de ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy ez a törvény az idén nem fog megjelenni a Hivatalos Közlönyben.
Hecser Zoltán
_web.JPG)
