Hirdetés

Az akvárium apró és színes gondnokai

HN-információ
Mezei Attila már nemzetközi versenyen is remekelt az általa tenyésztett garnélarákjaival. A tenyésztő több mint négy éve foglalkozik szebbnél szebb színekben pompázó garnélákkal, az évek alatt sikerült kitapasztalnia tenyésztésük minden fortélyát. Noha ezek tenyésztése hazánkban még új keletű, népszerűsége világszerte egyre nő. Mezei Attila irodájába belépve hat akváriummal találkoztunk, amelyekben csak úgy hemzsegtek a kis garnélarákok. Mielőtt belefogott volna a garnélatenyésztésbe, több évig akváriumi növényekkel foglalkozott. – Ez a hat-hét kis akvárium itt magától működik anélkül, hogy hozzányúlnék, természetesen a rendszeres vízcserén kívül. Ezek a garnélarákok megtalálhatók a vadonban is. Maximális méretük négy centiméter, és két típus van belőlük: az úgymond csapvizesek és a lágy vizesek. Nálam leginkább a neocaridina fajta típusai találhatók meg, melyeknek többsége vezetékes vízben is tartható, de a színük intenzitását, méretüket és petéik számát a víz minősége határozza meg. Az évek alatt kitapasztaltam, milyen fajta víz felel meg a legjobban számukra – részletezte a tudnivalókat Attila. Különleges hobbi A csíkszeredai tenyésztő nemzetközi versenyen is jól szerepelt. A hollandiai nemzetközi versenyen a blue bolt nevezetű fajok kategóriájában sikerült elnyernie a harmadik helyet, maga mögé utasítva német és holland társait. – Sajnos több helyen kizártak, mert változtattak a szabályokon a 2020-as évhez képest, de így is örülök az elért eredménynek. Az online versenyen minimum négy darab garnélarákról kellett képet küldeni típusonként, az eddigi kettő helyett. Szerencsémre a blue boltoknál véletlenül négy darab maradt az akváriumban, így versenyben maradhattam velük. Jövőre biztosan sikerül jobb eredményeket is elérni – vélekedett a tenyésztő. A továbbiakban Attilát a garnélarák-tenyésztés anyagi vonzatkozásairól kérdeztük. Kiderült, a tenyésztés nagyságrendjétől és minőségétől függ az, hogy kinek mennyire terheli a pénztárcáját. Egy-egy tiszta vérvonalból származó és a paramétereknek megfelelő garnélarák akár ezer euróba is kerülhet. – Ha valaki garnélarák-tenyésztésre adja a fejét, viszonylag egyszerű az elindulás. Egy kis akvárium kell hozzá, megfelelő vízminőség és szűrő. Az első négy családot öt éve vásároltam az interneten, azóta kilenc-tíz fajt tartok. Folyamatosan szelektálom a megfelelő egyedeket, így tisztítom a vérvonalat, mint bármelyik más állat tenyésztése esetében. Ez számomra gyógyszer, kikapcsol és lefoglal – fűzte hozzá, miközben a garnélák minőségét bizonyító igazolást is megmutatta. Attila akváriumaiban már 100-150 eurós rákok is megtalálhatók. Romániában a garnélarák-tenyésztésnek egyelőre még nincs akkora kultúrája, hogy ebben az értékben értékesíteni tudja őket, de Magyarországon már egyre többen érdeklődnek irántuk. Elhivatottság és tapasztalat A tenyésztő különböző színtípusok keverésével már saját vérvonalakat is létrehozott. Ezek az apró állatok amellett, hogy mutatósak, hasznos lakói az akváriumnak, mivel folyamatos tisztogató munkájukkal elengedhetetlen szerepük van az algák visszaszorításában. Nem csupán az algák egy részét fogyasztják, hanem azokat az elhalt, leszakadt levéldarabkákat, illetve elhullott állatokat is, melyek bomlása ammónia keletkezéséhez, ezáltal pedig az algák megjelenéséhez vezetne. – Először egy maroshévízi tenyésztő vásárolt húsz-harminc darabot Magyarországról, tőle vásároltam tíz darabot. Következőben én rendeltem négy-öt családot, akkor még egy akváriumban tartottam őket. Sok év tapasztalata az, ami itt látható, a kezdetekben sok elpusztult a nem megfelelő vízminőség miatt, de a szobában lévő levegőre is nagyon érzékenyek. Megtörtént, hogy egy egész kolónia elpusztult, egyik napról a másikra. Kezdetben sok nehézségbe ütközik az ember a tapasztalatlanság miatt. Történt már olyan is, hogy az esőzések annyira befolyásolták a víz keménységét, hogy olyan fluktuáció alakult ki két vízcserélés között, ami miatt az összes garnélám elpusztult – emlékezett vissza. Meglepetésünkre Attila elmondta: Csíkszeredában is egyre többen érdeklődnek a hobbi iránt, és már a városban is adott el garnéláiból. Elsősorban mindenki próbálja megéltetni őket, ezután jön a szaporítás, s majd ha valaki versenyszerűen szeretné csinálni, akkor tökéletesítenie kell a vérvonalat. Cél a vérvonal erősítése Kérdésünkre, hogy társíthatók-e a garnélarákok más díszhalakkal, Attila elmondta: a garnélák és a halak a táplálékláncban nincsenek azonos szinten. A legtöbb hal táplálékként fog tekinteni a garnélákra. Természetesen ez nagyban függ az adott hal méretétől, illetve életmódjától. A sügérfélék vagy például a nagyobb testű gurámik vadászni fognak rájuk. Kis túlzással mondhatni, hogy amelyik halnak beférnek a szájába, az meg is fogja próbálni elkapni őket. – Nem kényes állatok, bármilyen növényzet nélkül jól elvannak. Én próbálom minél jobban visszaadni nekik az eredeti élőhelyük érzetét, ezért is vannak növények az akváriumokban, ezáltal jobban is érzik magukat – fogalmazott. Attila, annak ellenére, hogy a garnélarák tenyésztéséből biztosítva lenne a megélhetése, nem tervezi eladni őket. Elmondta: úgy érzi, elveszne a varázsa, hogyha a pénzkeresés lenne a cél. – Meg vagyok elégedve a mostani egyedekkel. A vérvonal erősítése és tisztítása a cél, hogy minél szebb és jobb példányokat tudjak kitenyészteni, esetleg úgy, hogy például eladok ezret, hogy vegyek öt darabot, amelyek erősebbek és más vérvonalból származnak. Nekem nyugtató, amikor egy hosszú nap után itt ülök csendben fél órát, mindent megér és a legjobb orvosság. Amióta garnélákkal foglalkozom, rengeteg új barátra tettem szert, mint minden hobbi esetében. A közösségi média oldalain elég szép számban vannak jelen külön garnikkal foglalkozó csoportok, ahová időnként az enyémekről is feltöltök képeket. Nagy öröm, ha a környéken valakinek garnélái vannak; ezek valamilyen szinten biztos tőlem erednek, sokan már nagyon ügyesen tartják őket, és szívesen segítek nekik, ha bármi kérdésük van – zárta mondandóját Attila.

Adorján Zsófia



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!