Egyszerre mutatták be a Gyergyói Szemle ötödik és hatodik lapszámát Gyergyószentmiklóson, a városi könyvtárban. Tavaly ugyanis a folyóirat ötödik lapszámát nem tudták bemutatni a világjárvány, illetve a bevezetett korlátozó intézkedések miatt. Szerkesztői szerint a Gyergyói Szemle arra hivatott, hogy a térség egyetemistáit, doktoranduszait arra ösztönözze, hogy a Gyergyói-medencéhez kapcsolódó kutatásokat végezzenek, illetve a már meglévő tanulmányokat is hazahozza, megjelentesse. Évről évre megjelenik ezekből egy több száz oldalas tematikus kiadvány. Legutóbb a gyergyói átmenetiség témakörét feldolgozó tanulmányokat szerkesztették kötetbe. – A nyugatról érkező modernizációs folyamatok mellett a romániai társadalmi hagyomány, a diktatúra több évtizede miatt sok szempontból hátrányos helyzet ütközését, hatását vizsgáltuk – mondta dr. Nagy József, a Gyergyói Szemle főszerkesztője. Interjút közölnek Bányász Józseffel, a 21. századi értelmiségi paraszti életforma kapcsán, jól megfér mellette György Botond tanulmánya a Hargita megyei lakodalmak gazdasági jelentőségéről az utóbbi évtizedekben. Köllő Miklós építész a jelenkori családi házak építésének problémáiról értekezik, a bemutatón azt mondta, egyetlen hatás érvényesül manapság ebben a kérdésben: a divat. Ferencz Zoltán képzőművész, a gyergyószárhegyi kulturális és művészeti központ művészeti vezetője tanulmányában a gyergyói képzőművészek tevékenységét vizsgálta nemzetközi kontextusban. A 2019-es lapszámot is ismertették, abban a turizmus és gyógyászat témakörét járták körül a kutatók. A borszéki fürdő történetén át Lázár Szini Karola gyergyószárhegyi orvostörténeti szakértő történetéig foglalkoznak a turizmussal, annak gazdaságra gyakorolt hatásaival. A kiadványt megjelentető Gyergyói Szemle egyfajta értéktárat is tervez létrehozni: egyrészt hagyományos mesterségeket gyakorlókat listáznak az adatbázisban, másrészt néprajzi gyűjteményt is szeretnének létrehozni. Ehhez régi házakról, utcarészletekről kérnek fényképeket.

Barabás-Pál Hajnalka