Lapunkban beszámoltunk az ukrán parlament által elfogadott oktatási törvényről, annak várható következményeiről, illetve a jogszabály által kiváltott nemzetközi tiltakozásról. Bocskor Andrea, a Fidesz listáin mandátumot szerzett, Kárpátaljáról származó európai parlamenti képviselőt kérdeztük a törvény elfogadásának esélyeiről, életbe léptetésének következményeiről. – Milyen előzményei voltak a szeptember 5-én elfogadott oktatási törvénynek? – 2016 őszén Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának honlapján megjelent egy tudósítás, amely szerint a minisztérium és civil aktivisták megállapodtak abban, hogy módosítják az oktatási törvénynek az oktatás nyelvére vonatkozó cikkelyét. A módosítások következtében az oktatás nyelvévé kizárólag az ukránt tennék meg, háttérbe helyezve a kisebbségek anyanyelveit. Az ukrajnai kisebbségek jogszűkítési folyamatáról írásban tájékoztattam az Európai Bizottságot, felszólaltam az Európai Parlament plenáris ülésén. Abban a korai szakaszban már közös sajtónyilatkozatot adtunk ki Szvetoszlav Malinov bolgár és Traian Ungureanu román képviselőtársaimmal, hogy felhívjuk a nemzetközi figyelmet a nemzetiségi oktatást megszüntetni kívánó törvény ellen. Levelezésben álltunk Lilija Hrineviccsel, Ukrajna oktatási miniszterével és Olekszandr Szpivakovszkijjal, a Tudományos és Oktatási Bizottság megbízott elnökével, hogy kifejezzük fenntartásunkat az oktatási reformtörekvésekkel szemben, melyek a nemzeti kisebbségek rovására módosítanák az oktatási törvény oktatás nyelvére vonatkozó cikkelyét. Sajnos azonban az észérvek nem voltak elegendők. – Milyen érvei vannak a kormányzatnak a kisebbségi oktatási intézmények leépítésére? S mi lehet a ki nem mondott ok, indok? – Az indokok között az ukránt, mint államnyelv előtérbe helyezését nevezik meg. A kisebbségi jogokat csorbító törvényt, mint jó szándékú intézkedést állítják be, amely arra hivatott, hogy a kisebbségek minél inkább elsajátíthassák az ukrán nyelvet. Csakhogy az oktatási folyamatban ezáltal egyenlőtlen feltételeket teremtenek az ukrán anyanyelű diákok és a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok számára. Az ukrán, mint államnyelv ismerete valóban nagyon fontos, viszont elsajátítását nem lehet erőszakos eszközökkel elérni. Mint ahogy már többször is jeleztem, megfelelő tantervekre, programokra van szükség a kisebbségi iskoláknak az ukrán nyelv minőségi oktatásához. – Milyen következményekkel járna a törvény életbe lépése a kárpátaljai magyar közösség számára? – Beláthatatlan következményekkel járna a nyelvtörvény életbe lépése a kárpátaljai magyarság számára, ugyanis a kisebbségi lét alapjától, az anyanyelv szabad használatától fosztanák meg a gyermekeinket. Gyerekeket, szülőket és tanárokat egyaránt negatívan érintene a törvény elfogadása. Irányított asszimilációt, akár nagyarányú elvándorlást is maga után vonhat a törvény ilyen formájú életbe lépése, ami katasztrofális lenne a kárpátaljai magyar közösségre nézve. – Milyen esély van arra, hogy Porosenko elnök nem írja alá és nem hirdeti ki a törvényt? – Ukrajnában eddig többször is volt már arra példa, hogy egy-egy jogszabály életbe lépéséhez éveket kellett várni. A jelenlegi helyzetben nagy esély van arra is, hogy Poro­sen­ko nemzetközi nyomásra kivár és halogatni fogja a törvény aláírását. Ha ez fog történni, akkor a folyamatos bizonytalanság állapota fog beállni az ukrajnai kisebbségi oktatásban, de mégis jobb lenne, mintha aláírná. – Milyen alternatívái vannak a magyar közösség tagjainak arra, hogy anyanyelven tanulhassanak, megőrizzék az anyanyelven való tanulást biztosító intézmények teljes vertikumát az óvodától az egyetemig? – Jelenleg nem alternatívák kidolgozásán munkálkodik a kárpátaljai magyar közösség, hanem az érvényben lévő jogok megtartásán, az anyanyelvű iskolarendszer – ami 100 iskolát jelent – megtartására törekszünk. Sarány István