A tusnádfürdői Profi Loco felülete a szokásosnál nagyobb, 215 m2... Amennyiben hinni lehet a hivatalos számadatoknak, akkor az elmúlt esztendő végén országunkban 126 026 cég, illetve vállalkozás tevékenykedett a kiskereskedelem terén. (A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere szerint a 47-es kódszámról van szó, amely a gépkocsi és a motorkerékpár kivételével felöleli a kiskereskedelem minden egyes válfaját.) Azok együttes üzleti forgalma a 2018-as esztendőben meghaladta a 224 milliárd lejt.. A mai hazai kiskereskedelmet, annak hálózatát összehasonlítani sem lehet az ezelőtt 20-25 évivel. Ez nemcsak annak tulajdonítható, hogy módosult a kínálat, azaz változatosabbá, gazdagabbá vált a választék, hanem azzal is, hogy országunkban is megjelentek és hovatovább terebélyesedtek, terebélyesednek a nemzetközi üzletláncok leányvállalatai. Ezzel egyidejűleg csökkent a 3-4 vagy esetleg annál is több személyt foglalkoztató üzletek száma, azok helyét átvették a nagyáruházak, a kereskedelmi központok vagy komplexumok. Előbb az ország nagyvárosaiban, majd hovatovább terjeszkedve, elérve a vidéki településeket is. Jelenleg 8 olyan külföldi érdekeltségű cég tevékenykedik (de akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy uralja a hazai kiskereskedelmet), amelyek mindegyikének az éves üzleti forgalma meghaladja az 1,5 milliárd lejt. Ezek a kiskereskedelem már említett, több mint 224 milliárd lejes üzleti forgalmának 21%-át valósítják meg. (Tulajdonképpen a szóban forgó üzleti forgalom jóval nagyobb, mint 224 milliárd lej, lévén, hogy abban nem szerepel két nagy piaci szereplő, a Metro Cash&Carry Románia és a Selgros Románia üzleti forgalma, ugyanis azok a kereskedelmi törzskönyvi bejegyzés tekintetében nem a kiskereskedelemben „utaznak”, hanem a nagybani kereskedelemben, de lényegében kiskereskedelmi tevékenységet is folytatnak, lévén, hogy nem csupán viszonteladók vásárolhatnak áruházaikban. Egyébként ez fordítva is igaz, mert például a Kaufland esetében felhívások figyelmeztetnek, hogy személyes célú vásárlásokra hivatottak, de az ügyfeleik jelentős hányada viszonteladó, s joggal feltételezhető, hogy azt a 10-20 kilogrammnyi húst nem keresztelőre vagy torra vásárolják fel.) A nyolc nagyágyú Melyik is ez a 8 nagy kiskereskedelmi vállalkozás? Kezdenénk a nagyok nagyjával, a német érdekeltségű Kaufland Románia céggel, amely üzleti forgalma a tavaly megközelítette a 10,9 milliárd lejt, s ezzel az első helyre került, ugyanakkor a romániai kiskereskedelem bruttó árbevételében a részesedése megközelítette az 5%-ot. A második helyre az ugyancsak német érdekeltségű Lidl Discount (egyébként a Kaufland „leánytestvére”) került, közel 7,8 milliárd lejes üzleti forgalommal és 3,5%-os piaci részesedéssel, a harmadikra pedig a francia érdekeltségű Carrefour Románia, amely üzleti forgalma meghaladta a 7,3 milliárd lejt, piaci részesedése pedig elérte a 3,3%-ot. Ezt a hármas fogatot követi egy másik hármas fogat, amely mindegyike 5 milliárd lejnél nagyobb üzleti forgalmat realizált 2018-ban. Egy nemzetközi befektetői társaság érdekeltségi körébe tartozó Profi Rom Food Kft.-ről van szó, amely üzleti forgalma meghaladta az 5,9 milliárd lejt, piaci részesedése pedig a 2,6%-ot, továbbá a belga érdekeltségű Mega Image Kft.-ről, amely üzleti forgalma meghaladta az 5,4 milliárd lejt, piaci részesedése pedig 2,6% körül volt, valamint a francia érdekeltségű Auchan Románia Rt.-ről, amely üzleti forgalma meghaladta az 5,7 milliárd lejt, piaci részesedése pedig 2,4%-os volt. A hetedik helyet a német érdekeltségű Rewe Románia Kft. (Penny Market) foglalta el 3,4 milliárd lejt meghaladó üzleti forgalmával és 1,5%-os piaci részesedésével, az utolsót pedig a francia érdekeltségű Hypermarche Románia Rt. (Cora) több mint 1,7 milliárd lejes üzleti forgalommal és 0,8%-os piaci részesedéssel. (Sietünk hozzátenni azt is, hogy a kiskereskedelem „nagyágyúi” között vannak még jelentős, éves viszonylatban 1 milliárd lejes üzleti forgalmat meghaladó cégek és olyanok is, amelyek hazai tőkéjűek. Ezek között említhető az OMV-Petrom Marketing Rt., a Rompetrol Downstream, a Mol Románia Rt., a Lukoil Románia, továbbá a Sensiblu és a Catena gyógyszer-kereskedelmi vállalkozások, a Dedeman barkácsáruházlánc vagy az eMAG online kereskedelem.) Amúgy a már említett, a rangsor első nyolc helyét elfoglaló cég mindegyike Románia 15 legnagyobb vállalkozása között találtatik. Az áruházláncok üzleteinek száma 4500 körül van, s abból mintegy 500-at a Kaufland, a Lidl és a Carrefour birtokol együttesen. Az utóbbi évek során amúgy a külföldi érdekeltségű üzletláncok évről évre 250-300 üzletet avattak fel, s azok között egyre több a kis formátumú. Ez utóbbi jelenség azzal hozható összefüggésbe, hogy a terjeszkedés elérte a kisvárosokat és esetenként a községeket is. (Ez a tendencia különben Hargita megye szintjén is megmutatkozott.) Hogy mit hozhat a jövő, azt nem tudni, de azt igen, hogy a szóban forgó külföldi érdekeltségű cégek közül nem egy jelenleg is építkezik, terjeszkedik. Tegyük hozzá, hogy nemcsak romániai tendenciáról van szó, hanem számos európai országban is megnyilvánulóról. Ebben a kontextusban utalhatunk arra is, hogy míg Romániában az élelmiszer-kereskedelemnek körülbelül 60%-át „tartják” kezükben a külföldiek, addig ez az arányszám Nyugaton eléri a 80-85%-ot. Hecser Zoltán A korszerű kiskereskedelem fokmérőjének tartják az egy alkalmazottra jutó üzleti forgalmat. Nos, e tekintetben is végeztek az elemzők számításokat. Az elmúlt esztendőben az egy alkalmazottra jutó üzleti forgalom tekintetében a rangsort 1,44 millió lejjel a Metro vezette, ám e nagy cég esetében tudni kell, amire már utaltunk, nevezetesen azt, hogy a célközönségét jobbára viszonteladók jelentik, tehát a nagy tételben vásárolók. A második helyre a Lidl került, amely esetében az egy munkavállalóra jutó üzleti forgalom 1,42 millió lej volt. (A Lidl esetében sem „kizárt” a viszonteladó, így például vidéki boltokban látni a Lidl saját márkanevén forgalomba hozott áruféleségeket, de arányuk jóval kevesebb, mint a Metro vagy az Auchan esetében.) A harmadik helyet a Kaufland foglalta el az alkalmazottankénti 88 000 lejes üzleti forgalmával. A 10 legnagyobb áruházlánc (a már említett nyolcon kívül abba belefoglalva a Selgros és a Metro áruházakat is) által foglalkoztatott 77 000 alkalmazott által realizált üzleti forgalom egy személyre számított átlaga 750 000 lej volt. Azok közül 5 esetében átlagon felülit értek el, 5 esetében annál kisebbet, a legkisebbet a Profi üzletlánc esetében, ahol 2018-ban az egy főre jutó üzleti forgalom 436 000 lej körül volt. Amúgy a legtöbb alkalmazottat a Profi foglalkoztatta, közel 13 600-at, azt követte közel 12 400-zal a Kaufland, a harmadik helyre pedig az Auchan került több mint 10 100 alkalmazottal. Érdemes megjegyezni, hogy az egy alkalmazottra számított üzleti forgalom tekintetében a rangsort 2009-ben is a Metro vezette, de akkor ők voltak a legnagyobb piaci szereplők is a maguk 5,8 milliárd lejes üzleti forgalmával. Az viszont a tavaly lecsökkent 5,3 milliárd lejre, s e tekintetben lekerültek a hetedik helyre, igen ám, de az elmúlt 10 esztendő során az alkalmazottak száma közel 5900-ról 3700-ra csökkent, aminek nyomán az egy főre jutó hatékonyság (azaz termelékenység) körülbelül 50%-kal fokozódott. Célkeresztben a kistelepülések Már utaltunk arra, hogy az üzletláncok terjeszkedési látókörébe néhány év óta belekerültek a kisebb városok is, köztük olyanok, amelyek lakosságszáma nem haladja meg a 20 000-et, sőt esetenként községek is. Természetes, hogy egy másabb koncepcióval állunk szemben, mind az üzletek méretei, mind pedig az árukínálat tekintetében. Ez utóbbi azt jelenti, hogy jobbára az élelmiszerekre, a háztartásokban használatos mosó-, mosogató- és tisztítószerekre, valamint konyhai eszközökre koncentrálnak. A megnevezésben nincs is benne a nagyáruház, hanem jobbára közösségi üzleteket emlegetnek. Amúgy ilyen típusú üzleteket a Metro, a Selgros és a Carrefour a megelőző időszakokban is létesített nagyvárosi lakónegyedekben. Visszatérve a terjeszkedésre, az a leglátványosabbnak a jelenleg a Mid Európa Partners befektetőcég érdekeltségi körébe tartozó Profi esetében bizonyul: havi átlagban több mint 20 egységet üzemelnének be, így például a múlt hónapban 26 szupermarketet és közösségi üzletet nyitottak meg. Ilyenképpen a Profi hálózata jelenleg több mint 1100 üzletet ölel fel, s ezzel az első helyre került. A Profi terjeszkedésében, ahogy már arra utaltunk, szem előtt tartódott a megcélzott település lélekszáma, vonzásköre, valamint a már meglévő üzletek száma, típusa és jellege. És ehhez szabták a majdani üzletek méreteit is. Amúgy az elmúlt esztendő végén üzemelő 920 Profi szupermarketnek és közösségi üzletnek az együttes felülete 291 000 négyzetmétert tett ki, ami azt jelenti, hogy egy üzlet átlagmérete 315 négyzetméter volt. 2001-ben, amikor jobbára csak a nagyvárosokban létesítettek üzleteket, azok átlagfelülete 600 négyzetméter volt. 2007-ben, amikor országos viszonylatban 44 üzlettel rendelkeztek, az átlagfelület 500 négyzetméterre zsugorodott, majd 2012-ben, amikor az üzleteik száma elérte a 149-et, az átlagfelület már csak 450 négyzetméter volt, 2016-ban pedig, amikor már a hálózat 500 üzlettel számolt, az egy üzletre jutó átlagfelület 366 négyzetméterre apadt. Időközben kikristályosodott ama koncepció, miszerint romániai üzletláncukban 3 formátumot honosítanak meg: Standard (a klasszikus üzletház, amely felülete nagyobb, el egészen 550 négyzetméterig), City (az urbánus zónáknak szánt 150-250 négyzetméteres üzlet) és Loco (a vidéki kis lakosságszámú településeknek szánt, rendszerint 150 négyzetméternél kisebb felületű üzlet). Lenne még hely Hargita megyében is már jó ideje, hogy betelepedtek az üzletláncok. Legelsőként a Profi (annak jelenleg 6 üzlete van), azt követően a Kaufland (3 áruház), majd a Plus, amelyet országos szinten utólag megvásárolt a Lidl (4 üzlet), továbbá a lábbeliben „utazó” Deichmann, a Takko és a Pepco ruhakereskedés, a DM drogérialánc, valamint a Dedeman barkácsáruház. Elemzők szerint nincs szó túltelítettségről, s megyénk azok közé tartozik, ahol még lenne/van hely mások betelepedésére is. Az már most valószínűsíthető, hogy a közeljövőben a Deichmann és Takko üzletet nyit(ana) a megyeszékhelyen, s hallani a Kik ideérkezéséről is.

Hecser Zoltán