Közép-Európa globális politikában felértékelődött szerepével, valamint Donald Trump amerikai elnök erre vonatkozó kijelentéseivel kapcsolatban értekeztek a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik tegnapi panelbeszélgetésén. Az amerikai, szlovák, román, magyarországi és erdélyi meghívottak a nemzetközi politikai porond átrendeződését vizionálták. A beszélgetés moderátora Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke volt, aki témafelvezetésében arról beszélt, hogy az Amerikai Egyesült Államok a közép-európai térség felé fordult. Ezt leginkább Donald Trump legutóbbi, varsói látogatásán elhangzott beszéde igazolja, amelyen a magyar, valamint a lengyel kormány által is fontosnak tartott értékek – Isten, család, haza – mentén határozta meg Európa újjászerveződésének ideális útját. Németh Zsolt szerint most még nem lehet megállapítani, hogy Nyugat-Európa és Közép-Európa között identitásháború vagy kompetenciaküzdelem zajlik-e, de a visegrádi négyek, valamint a közel- múltban létrejött Három Tenger Együttműködés alternatív jövőképet mutatnak Európa számára. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint Trump varsói beszéde egyértelmű utalás volt arra, hogy az emberjogi paradigmát igazolni akaró politikai korrektség nem mindenható, a megújuló energiák világában a hit, család és szeretet a társadalom katalizátorai, amelyeket a hitét vesztett, iránytű nélküli Nyugat-Európában már nem ismernek. Tomáš Strážay, a Szlovák Külügyi Társaság vezető kutatója arra a kérdésfelvetésre válaszolva, miszerint Szlovákiát a kétsebességes Európában a szomszédos országokkal ellentétes oldalra sodorná az, hogy ott már bevezették az eurót, azt válaszolta, hogy ez nem befolyásolja a V4-ekkel kialakított kapcsolatait. A közép-európai térséget ugyanis egyben kell fejleszteni, és a makrorégiós törekvések, mint a visegrádi négyek, a Három Tenger Együttműködés vagy a Duna Régió Stratégia mind értékelendő és eredményesnek ígérkező együttműködések. Christopher P. Ball, az amerikai Central European Institute igazgatója szerint a Trump-adminisztráció Közép-Európa szövetségese lehet a változó Unió- ban. Hozzátette, fontos az Orbán-kormány azon célja, hogy Magyarország magyarként legyen az Unió tagja, ebben pedig a Trump-kormányzat által képviselt paradigmát viszi tovább. Korodi Attila RMDSZ-es képviselőházi frakcióvezető, a külügyi bizottság elnöke azt mondta, hogy Románia továbbra is keresi helyét a nemzetközi porodon, és egyelőre úgy néz ki, hogy a közép-európai országokkal való együttműködés helyett, az Egyesült Államok, valamint Nyugat-Európa felé kacsintgat, és kiemelt fontosságot tulajdonít NATO-tagságának, miközben Oroszországgal szinte semmilyen kapcsolatot nem ápol. Az erdélyi magyarság ennek tudtában kell kihasználja, hogy az amerikai külügy Romániáról szóló jelentéseiben folyamatosan bírálja az ország kisebbségpolitikáját. Azon kell dolgozni, hogy alakítsanak ki Európa-szintű kisebbségvédelmi rendszert. Mint mondta, a Minority SafePack-kezdeményezés jó lehetőség erre. Radu Carp, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) külügyi titkára azt mondta, Erdélyben történelmi alapjai vannak a toleranciának. Klaus Johannis német származásának pedig nagy szerepe van abban, hogy Románia jó kapcsolatokat ápoljon Németországgal. Hozzátette, Közép-Európa valóban Németország és Oroszország ütközőzónájában található, de véleménye szerint a két országtól való félelem eltúlzott. Márk Boglárka