Több mint 14 évvel ezelőtt jelent meg a mezőgazdasági szövetkezetek törvénye, a 2004/566-os. Nem titok, hogy e jogszabály révén próbálta meg annak idején a hatalom a gazdáknak a szövetkezetbe való tömörülését serkenteni, ösztönözni, il­letve a nagyüzemi és korszerű gazdálkodást az új tulajdonviszonyok és társadalmi berendezkedés közepette „visszaho­nosítani”. Ez viszont csak rész­ben sikerült, mert országos vi­szonylatban is mindmáig ke­vés a mezőgazdasági szövet­ke­zetek száma és olyanok is voltak, amelyek időközben meg­szűntek vagy érdemben nem működtek. Nemrégiben is­mét módosították a szóban for­gó törvényt, oly módon hogy annak újonnan bevezetett előírásai között olyanok is vannak, amelyek adómentességet biztosítanak a szövetkezeteknek, illetve azok tagjainak. A Hivatalos Közlöny január 10-i számában jelent meg ama 2019/19-es törvény, amely révén újólag módosították és kiegészítették a mezőgazdasági szövetkezetek törvényét, a 2004/566-os törvényt. Annak kezdeményezője egyébként 4 szociáldemokrata képviselő volt, akikhez csatlakozott még 68 honatya, köztük Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora is. A törvényjavaslatot a múlt esztendő májusában nyújtották be, s a szenátusban még október elején el is fogadták. A képviselőházi vita október 15-én kezdődött meg, azt a kormány ugyancsak kedvezően véleményezte, bár megfogalmazott a maga részéről is bizonyos javaslatokat. A lényeg az, hogy december 10-én a képviselőházban megvitatásra került, majd 12-én megszavazásra. Az államelnöknek december 22-én küldték meg, aki a 2019/49-es dekrétumával január 8-án hirdette ki. Ennyit röviden a nemrégiben hatályba lépett törvény „sorsáról”. Az újonnan bevezetett, valamint a módosított előírásokból az is kiolvasható, hogy a javaslattevők olyan adókönnyítéseket tartottak szem előtt, amelyek valószínűleg élénkíthetik és terebélyesíthetik a szövetkezeti mozgalmat. Másképpen fogalmazva támogathatják, ösztönözhetik a szövetkezést. A tapasztalat valóban azt mutatja, hogy a gazdasági élet bármelyik területén a leegyszerűsítést, az ügyintézés megkönnyítését és kedvezményesebb adózást bevezető jogszabályok hatásmechanizmusa jótékony, az érintett szegmensben úgymond megpezsdíti a tevékenységet. Nos, e törvény kapcsán is vannak olyan szakmabeliek, akik a fiskális kedvezményeket tartják a leglényegesebbnek. Egy átírt szakasz A 2019/10-es törvény révén átfogalmazódott a 76-os szakasz, amely azon intézkedéseket tartalmazza, amelyek értelmében az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvénytől kivételes módon adókedvezmény, pontosabban adómentesség nyújtandó. Ezek szerint ezentúl adómentességet élveznek a mezőgazdasági termékeket feldolgozó és/vagy genetikai adatokat termelő, illetve forgalmazó és/vagy tenyésztési, illetve reprodukciós tevékenységet kifejtő mezőgazdasági szövetkezetek a következőképpen: a termelés tényleges megkezdésétől 5 évig az újonnan létrehozottak esetében, és ugyancsak 5 éves időszakra a törvény hatályba lépését követő hónaptól (azaz ez esztendő februárjától) a már eddig létrehozottak. Úgyszintén adómentességet élveznek a felvásárlási és értékesítési szövetkezetek, valamint a mezőgazdasági vagy erdőterületek közös használata, illetve a hal- és haszonállat-tenyésztés végett megalakított szövetkezetek a következők szerint: az újonnan létrehozottak a termelés megkezdésének időpontjától számított 5 évig, ugyancsak 5 évig az eddig is működő, a megelőző pénzügyi évben 3 millió eurónál kevesebb üzleti forgalmat realizáló szövetkezetek, a mostani törvény hatályba lépését követő hónaptól (azaz februártól). Mentesülnek a jövedelemi adó alól a mikrovállalkozásként működő jogi személyek tagjai és a jövedelmi norma alapján kiszámított jövedelmi adó alól azon magánszemélyek, akik engedélyezett magánszemélyként, egyéni vállalatként, családi vállalatként vagy éppenséggel magánszemélyként tevékenykednek azon termelésre vonatkozóan, amelyet mezőgazdasági szövetkezet révén értékesítenek vagy annak adnak el. A szövetkezeti tagok mentesülnek az ingatlan- és területadó alól is, már amennyiben olyan ingatlanokról, illetve területekről van szó, amelyeket mezőgazdasági termelésre használják, a termést pedig a szövetkezet felé vagy a szövetkezet révén értékesítik. Továbbá a szövetkezeti tagoknak nem kell adót fizetniük a szövetkezetnek bérbe adott területek utáni jövedelemre sem. A szóban forgó adókedvezményekben azok a szövetkezeti tagok jogosultak, akik termésüknek legalább felét a szövetkezet felé vagy annak révén értékesítették. Megjelentek a normák is Ahhoz, hogy az adókedvezmények, illetve az adómentesség realitássá váljon, még szükség volt egy kormányhatározatra, arra, amely révén jóváhagyódik a mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelmek megadózásánál alkalmazott jövedelmi normák megállapításának a módszertana, valamint a jövedelmi norma csökkentésének a kiszámítási módszertana, összhangban a most hatályba lépett törvény előírásaival. Nos, ezt a kormányhatározatot a kormány január 25-i ülésén fogadták el, s az a Hivatalos Közlöny január 31-i számában jelent meg. A 2019/30-as kormányhatározatról van szó. Egy igen terjedelmes jogszabály, amelynek szerves részét képezi két melléklet is, amelyek taglalják a már említett két módszertant. Jobbára technikai jellegű előírásokról van szó, s a gyakorlatba ültetés tekintetében jó szolgálatot tehetnek azok a virtuális példák, amelyek révén úgymond eligazítást nyerhet az, akire hárul az alkalmazás. Nyomatékolnánk, hogy a módszertan alkalmazása az adóhatóságok és a megyei mezőgazdasági igazgatóságok illetékeseire hárul. Van, ami viszont érdekelheti a gazdákat, az adófizetőket: a 2018-as fiskális évre vonatkozóan a mezőgazdasági szövetkezetek felé, illetve révén a 2018-as esztendőben értékesített termékek esetében március 15-tel bezárólag kell benyújtani a jövedelmi adóra és a társadalombiztosítási hozzájárulásokra vonatkozó kiigazító nyilatkozatot (már amennyiben az esedékes). A 2019-es évre vonatkozóan az év végéig a mezőgazdasági termelőszövetkezet felé vagy annak révén értékesített termés esetében az adott magánszemély az igazoló okiratok alapján lecsökkenti a jövedelmi normát és benyújtja a törvényes határidőre a jövedelmi adóra és a társadalombiztosítási hozzájárulásokra vonatkozó egységes nyilatkozatot. A felvezetőben már említettük, hogy hazai viszonylatban nincs túlontúl sok mezőgazdasági szövetkezet. Számuk pontosan nem is ismeretes, félhivatalos adatok szerint az 1100 körül van, lehet. Egy felmérés szerint ugyanakkor azoknak csak a fele nyújtott be az elmúlt évek során pénzügyi mérleget… Hecser Zoltán