A paloták közti háború, azaz a kormányfő és a kormány, illetve az államelnök közti egyre elmérgesedő és eldurvuló viszály/vita tárgyköre a minap egy újabb fejezettel gazdagodott: a nyugdíjpont értékének az alakulását „értékeli” különbözőképpen a szemben álló két fél. A „vitaindító” az államelnök volt, aki az idei állami társadalombiztosítási költségvetésre vonatkozó törvény (a 2019/47-es törvény) kihirdetése alkalmából elhangzott március 11-i sajtónyilatkozatában többek között azt állította, hogy amennyiben ezt a lépést nem tenné meg, akkor az esetleg hátrányosan érintené a nyugdíjasokat, de ugyanakkor azt is nyomatékolta, hogy a kormánynak és a parlamentnek biztosítania kell azon szükséges összegeket, amelyek szükségeltetnek a nyugdíjak maradéktalan kifizetésére az egész esztendő viszonylatában. Szerinte ez azért nyomatékolandó, mert „a számítások” azt mutatják, hogy körülbelül 1,4 milliárd lej hiányzik a nyugdíjak maradéktalan kifizetésére a folyó évben, 2019-ben. Továbbá kitért arra is, hogy a nyugdíjak megemelésére sor kerülhetett volna, sor kellett volna kerüljön hamarabb is, megfelelően azon törvényes előírásoknak, amelyek annak az inflációs rátával és a bruttó átlagos bér megelőző esztendei valós növekedésével arányos indexálására vonatkoznak. Az államfői szemrehányás, felrovás nem maradt válasz nélkül, mert a másnapi kormányülésen ugyancsak heves hangnemben válaszolt neki Dăncilă kormányfő: „Johannis elnök úr bebizonyítja, hogy nem ismer elementáris dolgokat, amikor olyasmit állít, hogy a nyugdíjköltségvetésből hiányzik 1,4 milliárd lej. A realitás az, hogy sok esztendő után 2019-ben a költségvetésnek 1,7 milliárd lejes többlete lesz, ez azon intézkedésnek a következtében, hogy áthelyeződtek a hozzájárulások a munkáltatóról az alkalmazottakra…”. Március 15-én, azaz a múlt pénteken elhangzott újabb sajtónyilatkozatában Johannis államelnök visszatért a szóban forgó témára, s ugyancsak heves kirohanást intézett a kormányfőhöz. Nem részleteznénk az általa elmondottakat, csupán annak lényegét emelnénk ki: állítása szerint a kormányprogramban világosan írja, hogy 2018-ban a nyugdíjpont értéke 1100 lej lesz, 2019-ben, abban az évben, amelyet jelenleg írunk, pedig 1265 lej. Ezzel szemben a szóban forgó érték továbbra is 1100 lej. Az csak szeptembertől fog megemelkedni 1265 lejre, holott a kormányzati ígéretek szerint az egész évre vonatkozott, mármint a megemelés. Ilyenképpen pedig határozottan állítható, hogy a nyugdíjpontérték megemelésére nem előzetesen kerül(t) sor. A jelek szerint a szemben álló felek bizonyos időpontokat, határidőket igen rugalmasan, de úgy is fogalmazhatnánk, hogy dialektikusan értelmeznek, akárcsak bizonyos ígéreteket, bejelentéseket is. Ezt a meglátásunkat arra alapozzuk, hogy a mostani vitába/viszályba belekapcsolódott a kormánypárt elnöke is, aki pénteken délután Ialomiţa megyei munkalátogatása nyomán úgy pontosított, hogy a kormányprogram szerint a 2019-es év során „el fogja érni” a nyugdíjpont értéke az 1250 lejt. (Ezek szerint nem a 2019-es esztendő egészére, csak annak az utolsó négy hónapjára.) Tény ami tény, a kormánypárt ugyan megemelte a nyugdíjpont értékét, és az 2018 júliusától 1100 lejnél állapodott meg, de arra a hatályos köznyugdíjtörvény vonatkozó előírásaitól eltérő, illetve kivételes módon került sor egy időközben meghozott jogszabály „eredményeként”. A jogszabály-módosításban volt és van némi turpisság is, ugyanis azok értelmében nem az év elejétől eszközlendő a nyugdíjpont értékének a megemelése, hanem ilyen-olyan ígéreteken alapuló sürgősségi kormányrendeletek révén. Holott eddig arra mindig is az év elején került sor, alkalmazva azokat a kritériumokat, amelyekre utalt az államelnök is, s amelyeket fentebb megemlítettünk. A jelenlegi gyakorlat szerint egy bizonyos százalékarányban kerül sor a nyugdíjpont megemelésére, s ilyen vonatkozásban tartalmaz előírásokat a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet is, amely értelmében „2019. szeptember 1-től kezdődően a nyugdíjpont értéke 15%-kal megemelkedik, és az 1265 lej lesz”. A magunk részéről végeztünk egy virtuális számítást a köznyugdíjtörvény ama vonatkozó előírásai alapján, amelyektől eltekint a szóban forgó 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet (is): nos, amennyiben azok szerint indexálták volna január 1-től a nyugdíjpont értékét, durván számolva 9% körüli nyugdíjemelés következett volna be január 1-től. A négy hónapos 15%-os emelés „visszavezetve” az egész évre, havi 5%-os átlagos nyugdíjemelést eredményez. Ezek szerint van valami igazság abban, amit az államelnök hangoztat. Ugyanakkor a nyugdíjköltségvetés idei többletét is illetően, lenne annak eredendői tekintetében, amit „utánaszámolni”. De erről majd jövő hétfőn… Hecser Zoltán