Hirdetés

A Transylmagica varázslata

Péter Ágnes
Becsült olvasási idő: 5 perc
A Transylmagica varázslata
Fotó: Transylmagica

Világszerte számos egyesület, szervezet és vállalkozás foglalkozik azzal, hogy évente több száz, ezer és millió fát ültessen el. Nemcsak azért, mert egyetlen fa rengeteg állatfajnak nyújt élőhelyet, és mert fotoszintézissel légköri szenet köt meg, hanem azért is, mert ahol van legalább egy fa, ott minden sokkal szebb, mint ahol egy sincs. S hát még ahol erdő van!
Bár felénk ritkának számítanak azok a vállalkozások, amelyek szolgáltatásként adják el a faültetést, a hanyatló Nyugaton bőven van erre példa. Vegyél egy pólót, elültetsz vele egy fát, ajándékozd meg szeretteidet egy-egy elültetett facsemetével. Tulajdonképpen nem te ülteted el, de az általad elköltött pénznek köszönhetően ültetnek el egy fát valahol. Az online faültetés közvetett megoldás, az ajándékozott fél tulajdonképpen semmit sem kap, csak a faültetés tényét és információkat a csemetéről, hogy hová került, mi történik vele. 
A faültetés nem csodaszer, mondaná egy pesszimista ismerősöm, az erdőirtásokat nem akadályozza meg, és amúgy is, az elültetett csemetéknek csak egyharmada él meg. Lehet, hogy igaza van, de maradjunk annyiban, hogy fákat ültetni mégiscsak jó dolog.


Hirdetés


Itthon például a Transylmagica vállalkozás foglalkozik faültetéssel. Lapunkban többször is írtunk a vállalkozásról és a Pando Egyesületről is, amellyel többször is együtt dolgoznak. A Csíki-medencében tölgyeseket telepítenek vissza, és az a jó ebben, hogy szakemberek végzik a dolgot. A Csíki-medencében például azért ültetnek tölgyeseket, mert a tüzelőanyag begyűjtése és a mezőgazdasági területek felületének növelése miatt századokkal ezelőtt eltűntek a tölgyfaerdők. Mint a projektleírásban fogalmaznak, helyüket szántók, kaszálók, legelők vették át, de jelenleg ezeknek a területeknek a nagy részét már nem művelik, lassan visszaerdősödnek, és mivel az egykori tölgyesekből csak elszórt hírmondók maradtak, ezért a tölgyfajok visszatelepedése emberi segítség nélkül majdnem lehetetlen lenne. Ráadásul mindezt régészeti kutatások is alátámasztják.
Mint mondják, a tölgyek jól tűrik a globális klímaváltozás itt várható hatásait, vagyis a gyakoribb aszályos időszakokat, enyhébb, szárazabb teleket. A tölgyesek a legfajgazdagabb európai erdők, a tölgyek pedig hosszú életű fák, így évszázadokon át tárolják a légkörből megkötött szenet. 
A Transylmagica nyílt ültetésein családosok, gyermekek is részt vesznek, a hangulat vidám, és nemcsak elültetni lehet a csemetéket, hanem tanulni is lehet a fákról, természetről. Én például onnan tudom ezt a sok mindent, hogy részt vettem néhány ilyen ültetésen, és bár a tölgyek lassan nőnek, alig várom, hogy megálljak a többhektárnyi zöldellő, madárcsicsergéstől hangos, sűrű lombozatú tölgyliget előtt, ahová majd ősszel a medvék és a vaddisznók makkot csemegézni járnak, és megmutassam pesszimista ismerősömnek, hogy azt a fát, ott, a kisebb szikla mellett, azt a tölgyet, amelyiken mókus lakik, madár fészkel, és amelyiknek a terméséből nagyvadak lakomáznak távol a falutól, azt én ültettem.
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!