Hirdetés

A teljes évről, nemcsak a pünkösdi búcsúról szól

HN-információ
A legtöbb magyarnak a könnyező Mária-kegyszobor, a Szent Szűzhöz kötődő vallási kultusz, illetve a pünkösdi búcsú jut eszébe Csíksomlyó neve hallatán. Urbán Erik templomigazgató szerint ma már nemcsak pünkösd idején, hanem azt megelőzően és utána is sokan felkeresik a kegyhelyet. Mint mondta, a tanév végétől aktív vallási turizmus indul meg a kegytemplomnál, ez egy új folyamat, amelynek a kiteljesedése akár csak a spanyolországi Szent Jakab-út esetében több évtizedbe is telhet. [caption id="attachment_55304" align="aligncenter" width="1000"] A zarándokok tömege nem pünkösdi jellemző. Állandó vonzásban Fotók: László F. Csaba[/caption] Pénteken délelőtt három magyarországi és egy Hargita megyei autóbusz várakozott a csíksomlyói kegytemplom parkolójában és környékén. Amikor a templomtérre érkeztünk, az emberek egy része éppen akkor jött ki a templomból, és a park felé tartott, hogy a fák árnyékában megpihenjen, két másik csoport pedig a Mária-szoborhoz igyekezett. – Református vagyok, de másodszor jöttem el a csíksomlyói Szűzanyához – mondta egy, a kolostor épületét fényképező Hajdú-Bihar megyei látogató. A park melletti kegytárgyboltnál is sorban álltak a turisták, rózsafüzért, gyertyát, mások hűtőmágnest vagy karkötőt vásároltak és vittek magukkal haza, emlékbe. – Szeretném megszenteltetni ezt a gyertyát. Lehet? – kérdezte Urbán Erik templomigazgatótól egy nő. – Természetesen – szólt Erik testvér, és útba igazította a hölgyet, majd hozzánk fordult, hogy elkezdjük a beszélgetést. – Minden péntek délelőtt ilyen forgalmas a kegytemplom? – kérdeztem. – Ennél többen is vannak. A nyári hónapokban naponta legkevesebb három, legtöbb tíz autóbusz érkezik a templomhoz, statisztikai adatokat azonban nem tudok mondani, nem számoljuk az embereket – hangzott a válasz. Sorban állnak a Szűzanya lába előtt Urbán Erik templomigazgató szerint tévednek azok, akik azt hiszik, hogy csak a pünkösdi búcsú idején beszélhetünk Csíksomlyón vallási turizmusról, zarándokokkal telik meg ugyanis a kegytemplom minden hónap első szombatján, a Szent Antal nagykilenced szentmiséin és a Mária-ünnepeken is. – Iskolás és óvodás csoportokat fogadunk az Iskola másként hetében, a tanév végét követően pedig a Határtalanul program keretében magyarországi tanintézmények diákcsoportjai keresik fel a templomot. Megmutatjuk a fiataloknak a kegytárgyakat, miseruhákat, végigsétálhatnak a kolostor két alsó folyosóján és a belső udvarban is időzhetnek. A nyári hónapokban aztán utazási irodák által szervezett csoportok érkeznek Somlyóra Magyarországról, de hetente egyszer-kétszer Olaszországból is, és vannak német, angol, lengyel anyanyelvű látogatóink is. Ősszel a nyugdíjas korosztály kirándulásai kezdődnek el, és még télen sincs olyan, hogy teljesen kiüresedjen a templom – tért ki a részletekre a templomigazgató. A szerzetes szerint pár évvel ezelőtt még nem volt jellemző, hogy két kiránduló csoport torlódjon fel a Mária-szobor előtt, ahogyan arra sem volt példa, hogy a kegytemplomba érkező zarándokok előzetes egyeztetés alapján szentmisét kérjenek, ma azonban már erre is van lehetőség. – A kegytemplomban idegenvezetőt is biztosítunk azoknak, akik ezt igénylik. Az Erdélyi Utakon Egyesület elnökét kértük fel erre a feladatra, mert úgy gondoljuk, hogy azon az egy-két órás templomlátogatáson kívül, amit az utazási irodák tartanak, sokkal több, akár egész napos programot biztosító látnivaló is van a környéken – tette hozzá. Európai Máriás Hálóban, mégis vendégéjszakák nélkül – A 90-es években senki nem gondolta volna, hogy a csíksomlyói kegyhely bekerül a Mária-kegyhelyeket tömörítő Európai Máriás Hálóba, melynek ma velünk együtt összesen húsz ország huszonkét helyszíne tagja. Ez változást hozott Csíksomlyó életében, egyre több zarándok keresi fel a zarándokhelyet, a vallási turizmus ilyen mértékére pedig nekünk is fel kell készülnünk – állítja Urbán Erik. Helytörténeti érték, építészeti látnivaló, szakrális hely és elmesélni való pedig van Csíksomlyón és környékén annyi, hogy akár több napot is tartalmasan itt tölthet a látogató. – A legtöbben mégis a másfél vagy a két-három órás idegenvezetést kérik – ezt már az Erdélyi Utakon Egyesület elnökétől tudjuk. Orbán László a templom szomszédságában, a parkolóban felállított bronz térplasztikától indulva vezeti körbe a Csíksomlyóra érkező turistákat, a környéken található építészeti örökséget: az egykori Vármegyeházát, jelenleg fertőző kórházat és a Kós Károly által tervezett a Kalot-házat megemlítve tér át a templom történetére és kíséri be a látogatót a Mária-kegyszoborhoz. Innen a borvízforráshoz, majd akik kérik, azokat felkísérik a Nyeregbe, érintve a Szent Antal- és Szalvátor-kápolnákat, illetve a remetelakot. – Megpróbáltam felvenni a kapcsolatot azokkal az utazási irodákkal, amelyeknek az erdélyi útvonalkínálatukban szerepel Csíksomlyó, és két-három napos programot kínáltam fel nekik. Eddig egyik sem volt partner abban, hogy a jól bejáratott programját megváltoztassa és teret engedjen az ajánlatomnak – jegyezte meg Orbán. Részben ennek tudható be, hogy a pünkösdi búcsú idején jegyzett vendégéjszakákon kívül nem igazán érzik meg a nyári hónapokban a vendéglátóipari egységek annak a rengeteg autóbusznak a forgalmát, amelyek két-három órára megállnak a templomnál. – Egyetértek a templomigazgatóval abban, hogy elindult Csík­somlyón egy erős vallási turizmus, ehhez kellene nekünk, helyieknek is felnőnünk, mert hát én hiába kínálok idegenvezetést, ha a helyi vendéglátósokkal alig tudok megegyezni abban, hogy ételt vagy szállást biztosítsanak. Ilyen szempontból még szervezetlen és merev a szolgáltatásunk – véli az egyesület elnöke. Próbaszerűen lapunk is megkérdezte a templom szomszédságában található, zarándokok fogadására is berendezkedett Jakab Antal Tanulmányi Ház vezetőjét, hogy náluk hányan igényeltek szállást az elmúlt hónapokban. Miklós Tünde szerint júniusban és júliusban 837 vendége volt a háznak, nagy részük azonban két-három napos képzésre érkezett Csíksomlyóra, nem zarándokként. – A cél az lenne, hogy több napra itt tartsuk a zarándokokat, megpróbálunk efelé haladni – szögezte le Orbán László. Pál Bíborka


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!