Holnap, június 4-én 7 órakor bekövetkezik a kampánycsend, s az idei helyhatósági választások alkalmából vasárnap, június 5-én 7 és 21 óra között országszerte a szavazóurnák elé járulhatnak a választójoggal rendelkező (azaz a 18. életévüket betöltött) személyek. Ez utóbbiak száma az Állandó Választási Szakhatóság (AEP) április 12-i közleménye szerint 18 264 835. Hogy közülük végül is hányan vesznek részt, azaz mennek el szavazni, az majd kiderül a szavazatok megszámlálása után, de az előzetes becslések szerint országos viszonylatban alacsony részvételre lehet számítani – bár e tekintetben valószínűsíthető, hogy lesznek olyan régiók, települések, ahol népes lesz a részvétel. Utaltunk arra, hogy holnap reggeltől úgymond kötelező a kampánycsend. Az idei kampány viszont amúgy sem bizonyult túlontúl zajosnak, hevesnek, sőt jobbára és meglepő módon talán túlontúl csendesnek, elmaradva a nagyszabású kampányrendezvények, a plakátozás, a különböző formákban megnyilvánuló buzdítás, mozgósítás is alig volt kitapintható. Ennek több oka is volt, mint ahogy esetenként, illetve településenként kivételek is voltak, a jelöltek, illetve a választásokon induló pártok által kibontakoztatott kampánycsaták tekintetében. A dolgok ilyenszerű alakulásában a vonatkozó jogszabályozásokban bekövetkezett módosítások játszottak közre, amelyek mind a kampányra fordítható pénzösszegek, mind pedig a jelölteknek az írott sajtóban való „szerepeltetése” tekintetében korlátozó intézkedéseket vezettek be (ebben az összefüggésben utalhatunk arra, hogy az írott sajtóban elméletileg semminemű minőségben nem volt lehetséges például egy polgármesterjelölt nevét közölni, kivételt képezve a fizetett hirdetések). Tehát egyrészt a kampánycsatának korlátokat szabott a szűkösre méretezett pénzügyi keret, másrészt viszont a polgármesterjelöltek esetében a kétfordulós választás hiányában igen sokan már eleve biztos befutóként hátradőlhettek és nem volt késztetésük a kampányolásra. (Amúgy egyes politológusok szerint a kétfordulós polgármester-választás teljesen más eredményekkel zárulhatott volna, mint ahogy zárulni fog a holnaputáni egyfordulós választás.) Persze e tekintetben is voltak, vannak kivételek, főleg az ország egyes nagyváro- saiban, mindenekelőtt Bukarestben, de szűkebb pátriánkban is, például Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson vagy Balánbányán. A kampányolásnál, illetve az arra fordítható pénzösszegeknél maradva azonban a dolgok némileg másként festenek, mint ahogy azt sokszor hangoztatják némelyek. A mostani jogszabályozás a finanszírozás tekintetében mindenekelőtt azoknak a nagy pártoknak kedvezett, amelyek képesek voltak jelöltet állítani minden szinten, illetve az ország valamennyi településén. Romániában jelenleg 2859 község, 320 város, 103 municípium (amelyből 41 megyeszékhely) van, s mindehhez még hozzáadandó a főváros, Bukarest. Amennyiben egy párt képes arra, hogy mindezen helyiségekben polgármester- és helyitanácsos-jelölteket állítson, továbbá jelölteket a 41 megyei tanácsba, akkor jogosult 31 724 700 lej elköltésére. Két ilyen nagy párt van, nevezetesen a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt, s azok esetében valószínűsíthető, hogy megszerzik a szavazatoknak a több mint 3%-át, akkor több mint 63 millió lej „kampányolható” el. Amúgy szakértői becslések szerint a 3%-os küszöböt adott régiókban és településeken más pártok is (köztük az RMDSZ) túl fogják lépni, s ilyenképpen a becslések szerint az idei választási kampány esetében az elszámolható költségek elérhetik akár a 95 millió lejt is. Ez pedig közel 34 millió lejjel több, mint a 2014-es esztendei kampány során elköltött pénzösszeg. Tehát ezek szerint nem állja meg a helyét az az állítás, miszerint kevesebb pénzt lehetett fordítani a mostani kampányra, mint ezelőtt négy esztendővel. Idetartozik az is, hogy a múlt esztendőben a civil társadalom nyomása eredményeként módosult a választási törvény, s annak értelmében a választási költségek finanszírozása közpénzből történik. (Az igaz viszont, az elszámolás csak akkor lehetséges, amennyiben az adott jelöltek a szavazatoknak több mint 3%-át szerezték meg.) Megemlítendő az is, hogy a szavazócédulák és egyéb űrlapok kinyomtatására, valamint a szavazás megszervezésére, lebonyolítására és eredményhirdetésére az állami költségvetésből mintegy 325 millió lejt utaltak ki. Vasárnap országos viszonylatban 3180 polgármestert, 1338 megyei tanácsost és 40 220 helyi tanácsost választanak, választunk meg. (Már amennyiben szavazategyenlőség esetében nem kerül sor valamelyik településen kétfordulós polgármester-választásra.) Az említett tisztségekre országos viszonylatban 267 239 (akik közül 210 097 férfi és 57 142 nő) állampolgár pályázik. Köztük a legfiatalabb egy Neamț megyei helyitanácsos-jelölt, aki április derekán töltötte be a 18. életévét. Egyébként országos viszonylatban a jelöltek közül 449 életkora nem haladja meg a 23. életévet. A „túlsó oldalon” ott áll egy másik korcsoport: a hivatalos adatok szerint országos viszonylatban 26 olyan jelölt szerepel a szavazócédulákon, akik életkora 90 és 100 év között van. A szavazati joggal élni úgy tartják, hogy állampolgári kötelezettség. Tegyünk eleget tehát ezen kötelezettségünknek, járuljunk vasárnap az urnákhoz és szavazzunk legjobb belátásunk szerint, mindenekelőtt lelkiismeretünkre hallgatva! Hecser Zoltán