A sor végén kullogunk

HN-információ
A minap egy érdekes térkép került a kezünkbe, nevezetesen a hazai bérek térképe. Végeredményben egy sajátos formájú kimutatásról van szó: az ország területi-közigazgatási térképébe minden egyes megyére vonatkozóan beírták az átlagos nettó bért. [caption id="attachment_9990" align="aligncenter" width="620"]Ki többet, ki kevesebbet számolhat meg a hónap végén... Ki többet, ki kevesebbet számolhat meg a hónap végén...[/caption] [dropcap]M[/dropcap]int eddig is, most is Bukarest és Ilfov megye azok a zónák, ahol a legmagasabbak a bérszintek, valamint az átlagbér. Euróban kifejezve a fővárosi átlagbér több mint kétszerese a Hargita megyeinek, lévén, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai szerint megyénkben a legalacsonyabb az átlagbér. Hasonlóképpen alacsony Suceava, Vaslui, Kovászna és Beszterce-Naszód megyében, ahol az átlagos nettó bér a 300 eurót sem éri el. A bukaresti és a kertvárosának számító Ilfov megyében jegyzett magas átlagbéreknek meg van a maguk magyarázata: az országnak ebben a régiójában vannak a kereskedelmi bankok, a különböző pénzintézetek központjai, a nagy külföldi tőkéjű kereskedelmi üzletláncok székházai stb., azaz olyan entitások, amelyek esetében világszerte magasak a bérszintek. A harmadik helyet Szeben foglalja el, azt követte Kolozs és Temes megye. Nézzük a tényeket: Bukarestben az átlagos nettó bér 2540 lej volt, s az azt követő négy megye mindegyikében a szóban forgó bérszint meghaladta az országos átlagértéket, az 1800 lejt. (Tehát ezek szerint a fővároson kívül még négy olyan megye van, ahol az átlagbér meghaladja az 1800 lejt.) A sor végén található a már említett öt megye, amelyek évek óta ott leledzenek, esetleg egy hellyel feljebb vagy lejjebb kerülve. 2009-től errefelé, pontosabban ez év júniusáig az országos átlagos nettó bér 32%-kal növekedett, a kiskereskedelmi árak pedig 24%-kal. Ez azt jelenti, hogy a reálbérek, illetve a bérből élők vásárlóereje az elmúlt 5 esztendő során valamelyest „megizmosodott”. A legnagyobb arányú átlagos nettóbér-növekedést, mintegy 40%-ost, Temes, Maros, Brassó és Teleorman megyékben, illetve a fővárosban jegyezték. Ugyanakkor az országban van 15 olyan megye is, ahol az átlagos nettó bér növekedési aránya kisebb volt, mint 24%, s következésképpen ezekben a megyékben óhatatlanul csökkentek a reálbérek. Hargita megyei helyzetkép Megyénkben ez év májusában az átlagos nettó bér kvantuma havi 1213 lej volt, ami a 2009-es esztendei szinthez viszonyítva 24,4%-os növekedést jelent. Ezek szerint a reálbérek vajmi keveset növekedtek, alig 0,4%-kal lévén nagyobbak, mint 2009-ben. És ez talán nem véletlen, ha számolunk azzal is, hogy az 1213 lej értékű átlagos nettó bér hátterében fellelhető egy örvendetesnek nem nevezhető tényező: az alkalmazottak közel 40%-ának a havi bére nem haladja meg az országos garantált minimálbér szintjét. Továbbá 42-43%-ot tesz ki azok részaránya, akik havi nettó bére kevesebb, mint az országos átlagos nettó bér (a már említett 1800 lej).


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!