A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Borossebes, Erdély

Erdővég, Vajdaság                                                                                                        Fotó: Wikipédia

Mai településismertetőnk BOROSSEBES Város Romániában, Arad megyében. Borosjenőtől 22 km-re kelet–délkeletre, a Fehér-Körös jobb partján, a Sebes-patak torkolatánál fekszik. Románul Sebiș vagy Șebiș. Nevét patakjáról kapta. 1876-ig mezőváros Zaránd, majd Arad vármegyében. Első említése 1552-ből való. A 16. században a törökök kétszer is felégették (1566, 1576), 1597-ben Báthory Zsigmond visszafoglalta, ezután a déznai várhoz tartozott. A 18. század kezdetétől vasércet bányásztak és dolgoztak fel itt. 1746-ban 32 magyar és 19 román család lakta. A túlnyomóan románok lakta vidék közepén népes református és római katolikus magyar közösségek lakták. 1828-ban 1042 lakosa volt. 1891-ben az egész uradalmat gróf Wenckheim Frigyes vette meg és nagyszabású vasgyárépítéshez látott. 1892-ben, Magyarországon negyedikként bevezették a villanyvilágítást. Az első világháború után délkeletre egy, az addigi községgel megegyező nagyságú új településrész létesült, Satu Nou néven. 1968-ban kapott városi címet. 1900-ban 2252 lakosából 1072 volt magyar és 1025 román anyanyelvű, 1034 ortodox. 2002-ben 5343 lakosa volt, közülük 4840 román, 281 cigány és 185 magyar. Ma az 5979 főből 130 magyar (2018). Barokk stílusú református temploma 1813-ban, az ortodox templom 1834-ben, a római katolikus templom 1837-ben épült. Az aradi vértanúk tiszteletére 1909-ben az egykori Piacz-téren (Parcul Central) Borossebes magyarsága tölgyfacsemetéket ültetett, mintegy 8 m átmérőjű körben. (Charta XXI/ Simó Márton – Wikipédia, Nyugatijelen.com, Diaszporalapitvany.ro) ERDŐVÉG Falu a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, Sid községben. Szerbül Ердевик/Erdevik; a horvát határtól 6 km-re fekvő település. A trianoni békeszerződés előtt Szerém vármegye Újlaki járásához tartozott. Első írásos említése 1351-ben történt. Bizonyos dokumentumok Erdőszád és Erdőfark nevű falvakat említenek. Valószínű, hogy ez a két elnevezés a mai Erdővégre vonatkozik. Nincs arra vonatkozó adat, hogy a középkori magyarság átvészelte volna a törökdúlást (1526 után), az eredeti lakossága elpusztult. Szerémség térképén pedig újból 1730-tól tüntetik föl. 1697-től az osztrák birodalomba került a Magyar Királyság részeként. 1755-ben építik meg a falu első iskoláját. 1817-ben Odescalchi herceg révén vásártartási jogot kapott. 1910-ben 5028-an lakták, ebből 722 magyar, 1476 német, 1045 szlovák és 1309 szerb, köztük 2497 fő római katolikus, 1056 evangélikus, 1410 görögkeleti ortodox volt. Jelenleg mintegy 2736 lakosa van (2018), amelyből 100 fő körüli a magyar, a többség szerb, de még mindig jelentős, 900 fő körüli a szlovák és a 134 fős horvát jelenlét is. Erdővég magyarjai a 19. század végén Győr megyéből (Ikred, Kiskarácson) érkeztek szerencsét próbálni a Szerémségbe. Mára alig pár család lakik itt. Enyhén dombos, 140 méteres tengerszint fölötti magasságon terül el a Tarcal hegyen, Sidtől 16 km-re. Egyike a legszebb településeknek Szerémségben. A lakosság földműveléssel, szőlészettel és bortermeléssel foglalkozik. Az 1500 hektár területű környező erdők a Fruška Gora-i Nemzeti Parkhoz tartoznak. (Charta XXI/ Simó Márton – Wikipédia, Vajdasag.rs, Arcanum.hu, Magyarpatriotak.hu) Mai feladványunk

Jablonka, Lengyelország                                                                                    Fotó: WikipédiaÚjbéla, Lengyelország          Fotó: Wikipédia