A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Muzslya, Vajdaság                                            Fotó: Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna, Muzslya

Gógán, Erdély                                                                                                             Fotó: Charta XXI

Mai településismertetőnk MUZSLYA Korábban Felsőmuzslya (1955-ig), szerbül: Муж­ља / Mužlja, németül: Muschla, egykor önálló község, ma Nagybecskerek városrésze Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, a Béga-folyó jobb partján, a Tiszától mintegy 15-18 km-re fekszik. Alapítására 1890-ben került sor. 1905-től Felsőmuzslya néven a Magyarországhoz tartozó Torontál vármegye önálló települése volt. Trianon után, 1920-tól, előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része, 1941–1944 között német megszállás alá került Obermuschla néven, majd ismét Jugoszlávia kebelezte be. Ma a Közép-Bánság legnagyobb magyar közössége él itt. Nagybecskerek össznépessége 76 ezer, ebből mintegy 12 magyar, Muzslya népességének 60%-a magyar (8045 lélek), a többi szerb vagy más etnikumú. Ma Muzslyán 24 civil szervezet működik hét középületben. A civil szerveződések lehetőséget biztosítanak a magyar kultúra továbbélésére, a hagyományok, szellemi örökség gyarapítására, átadására. A lakosság gazdasági arculata megváltozott. A valamikori földművesekből gyári munkások, vállalkozók lettek. Igazi sikertörténet a néhány évvel ezelőtt megalakult Császárkert, amely több vállalkozó kezdeményezésére jött létre, és felkarolta a helybéli konyhakertészeket, gyümölcstermelőket, méhészeket. Muzslya híres szülötte Sziveri János(1954–1990), a tragikusan fiatal korában elhunyt költő, akinek nevét viseli a helybéli művészeti színpad. (Charta XXI/Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna; források: Mgs. Hallai Zoltán, Wikipédia, Vajdasag.rs, Magyar Katolikus Lexikon) GÓGÁN Románul: Gogan, németül: Gogeschdorf, falu Romániában Maros megyében. Közigazgatásilag Bonyhához tartozik. Dicsőszentmártontól 18 km-re keletre a Kundi-patak mellett fekszik. Területileg összeolvadt a régebben különálló Gógánfalvával. Chuchan néven említik először (1332). A falu melletti hegyen állt egykor Újvár, melyet 1347-ben említenek először. 1392-ben a losonci Dezsőfieké, akik 1405-ben adományul is megkapták. 1492-ben az örökös nélkül elhunyt Losonczi Dezsőfi László után a várat és a hozzá tartozó birtokokat a Báthoryak kapják, 1503-ban pedig Bethlen Miklós tulajdonába került. A vár valószínűleg a 15. század közepén pusztult el, nyoma sem maradt. Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de nem elhanyagolható a románság száma sem. 1910-ben 413, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Erzsébetvárosi járásához tartozott. 1992-ben 724 lakosából 519 magyar, 203 román, 1 cigány, 1 szász volt; 2002-ben 674, ebből magyar: 457 (67,9%), román: 162 (24,1 %), cigány 54 (8 %). 567 lakosa van, ebből 350 magyar. Református temploma a XIII–XIV. század fordulóján épülhetett, később gótikus stílusban átépítették. A templom kazettás mennyezete és festményei a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán tekinthetők meg (1503–1520 közt készültek). A templomot az utóbbi években felújították. Itt született: 1885-ben Gaál Sándor (mh. 1972, Sepsiszentgyörgy) magyar fizikus, a ciklotron elvének megalkotója. (Charta XXI/Suzana Guoth, Wikipédia) Mai feladványunk

Almásmálom, Erdély                                                                                 Fotó: WikipédiaDezsőháza, Erdély                                                                           Fotó: nyugati jelen .ro