A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Őrdarma, Kárpátalja                                                                Fotó: kárpátinfo.net

Magyarbükkös, Erdély                                 Fotó: alon.hu

Mai településismertetőnk MAGYARBÜKKÖS Egyike azon magyar falvaknak, amelyek a feledés homályába merültek. Továbbá azon nagyon kevesek egyike, melyről a feledés után megint beszélnek. 2013. június 23-án szentelték újra az elhagyott falu, Magyarbükkös temetőjét, egyben emlékeztek a falut elhagyni kényszerülő családokra. A Vas megyei település – Csákánydoroszló része, amely Magyarország területén maradt – nem tévesztendő össze az Erdélyben levő azonos nevű Magyarbükkössel, amelyről külön fogunk írni a közeljövőben. Magyarbükkös még virágzó falu volt a XIX. század végén, a II. világháború azonban mindent megváltoztatott. Határfalu lévén, szigorú őrizetet kapott. Aztán egy őrült törvény megpecsételte a sorsát. A kollektív bűnösségre hivatkozva a sváb nemzetiségű családok kitelepítéséről döntöttek. Azonban a megszégyenítést nem várták meg az itt lakók, hanem a hét család 1946. május 26-án éjszaka mindenét hátrahagyva Ausztriába menekült. A falut halálra ítélték. A vasfüggöny pont a falu és egyúttal a temető közepén húzódott végig. Időközben a magyar lakosok is beköltöztek Csákánydoroszlóra, az utolsó ember 1958-ban hagyta el a falut. Magyarbükkös megszűnt létezni. 2011 novemberében egy civil szervezet sikeres pályázatot nyújtott be a LEADER-programba, és 3,5 millió forintot nyert a temető és környékének rekonstrukciójára. Horváth István csákánydoroszlói polgármester javaslatára egy jelképes hidat helyeztek a határra, amelyet az összetartozás és a szabadság hídjának is neveznek. (Charta XXI/Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna, illetve Wikipédia és Vas Népe, 2013. június (58. évfolyam) 2013.06.25/146.) ŐRDARMA Ukránul Сторожниця [Sztorozsnicja], oroszul Сторожница [Sztorozsnica]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban található. Ungvártól 5 km-re, az Ung-folyó bal partján fekszik, közigazgatásilag Ungtarnóchoz tartozik. 1894 előtt Eör és Darma két falu volt, Őrt 1288-ban Ewr, Darmát 1415-ben Darma alakban említik. A középkorban mindkét falunak volt temploma, ezeknek azonban mára nyoma sem maradt. 1678 előtt épült Dobai-udvarház volt itt. A középkortól a helységek birtokosai voltak még a Drágffy és az Eörsi, majd a 16. században a Somogyi, az Ilosvay, a Pozsgay és a Palágyi családok. 1802-ig mind a két falu lakossága túlnyomórészt magyar volt, ekkor szlovákokat kezdtek betelepíteni. 1910-ben 1282, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Ungvár járásához tartozott. Ma 2080 lakosából 170 fő (8%) magyar, 370 szlovák, a többi ukrán és ruszin. Itt született Darmay Viktor (1850–18778) költő. Gyermekéveit Kozmán (Zemplén) megyében töltötte. Középiskoláit Sátoraljaújhelyen, Kassán és egy évig Kozmán mint magántanuló végezte. Jogász Eperjesen és Budapesten volt. Eredeti foglalkozását elhagyva tért át az írói pályára, megismerkedett a fővárosban működő fiatal írókkal és irodalmi kedvteléseinek élt. Nagy hatással volt rá Szemere Miklós (1802–1881) költő, akadémikus. Tüdőbaj okozta korai halála miatt tehetsége nem bontakozhatott ki. (Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna, a Wikipédia, illetve Horváth Katalin-Lizanec, Péter-Szabó Erzsébet: Az Ungvári járás 14 településének helynevei (Magyar Névtani Dolgozatok. Budapest, 1992, 108. old.) Mai feladványunk

Magyarkecel, ErdélyMarosbogát, Erdély                                                          Fotó: Wikipédia