A művész közvetít az utókornak

Részlet az emlékszobából. Kései elégtétel Fotó: Czikó Gergely

A köztudat a hősöket helyezi előtérbe, de rendszerint a művészek, az alkotók hagynak kézzelfogható, kiállítható, megismerhető műveket az utókornak. Így van ez a csíkszentgyörgyi születésű Márton Ferenc esetében is, akinek hetvenhét évvel halála után rendeztek be emlékszobát a szülőfaluban.

Részlet az emlékszobából. Kései elégtétel Fotó: Czikó Gergely

Mindig előtérbe helyezi hőseit a köztudat: például a magyar történelemben Kossuth Lajost Széchényi Istvánnal, helyi vonatkozásban pedig, például Csíkszentgyörgy esetében, Gál Sándort Márton Ferenccel szemben – fogalmazott Szabó András muzeológus, az emlékszoba berendezésének szakmai irányítója. – Mindkét esetben az elsők mindegyre átértelmezhető és aktualizálható eszmét, a másodikok valós értékeket, egy életművet hagyatékoztak. Feltétlenül szükségesnek tartom ez utóbbiak emlékezetének hangsúlyozását. Egy emlékszobának soha sincs más szerepe, minthogy jelezze: XY nemcsak leélte az életét, hanem alkotott; letett valamit az asztalra. Műveivel saját világának, hajdani környezetének – kirepítő családjának, falujának –, életszakasz-helyzeteinek és viszonyainak megismerését szolgálja. Saját szellemi szűrőjén keresztül egyértelműen közvetít az utókornak. Cselekedeteit alkotásaiban jelenítette meg, gondolatvilágát nem lehet alkalmilag kisajátítani – hangsúlyozta.
Szabó András különösen fontosnak tartja, hogy hosszas készülődés után az emlékszoba létrejöhetett, és hogy – bár zömmel reprodukciók kiállításával – hangulatában feleleveníti névadója személyiségét.
– Anyagának összeállításában fontosnak tartottam, hogy Márton Ferenc életművének bemutatását időrend-műfajdifferenciáltság alapján végezzem, akkor is, ha itthoni hagyatéktöredéke elég egysíkú – emelte ki Szabó András, hozzátéve, hogy mindaddig, amíg fenntartható státussal nem biztosított az emlékszoba léte (községi tulajdon, finanszírozott felvigyázás, mikroklíma-állandóság) ebben a formában való működtetését elegendőnek tartja. – Mihelyt statutáris emlékhellyé minősül, az itthon őrzött eredeti anyagból is többet lehet kiállítani – vélte a muzeológus.
Bár az emlékszobát hivatalosan még nem nyitották meg, a nyár folyamán néhány kíváncsi turista már megtekinthette, tudtuk meg Czikó Gergelytől. A nyugalmazott iskolaigazgató kérésre mindenkinek kinyitotta a nemrégiben felújított háromtízesi óvodaépületben található emlékszobát.
– Régi álmunk valósult meg – hangsúlyozta a kezdeményező. – A szándék régóta élt bennem, de nem volt megfelelő helyiség. Most viszont éppen ideális a hely, hiszen a köztudatban élő szülőházzal szemben sikerült berendeznünk. A helyiséget az önkormányzat biztosítja, a bútorzat, az anyagok, a képek költségeit pedig a csíkszentgyörgyi közbirtokosság állja. A televíziót a csíkbánkfalvi közbirtokosság vásárolta. Azt szeretnénk, ha minél többen megismerkedhetnének ezen a helyen Márton Ferenc munkásságával, éppen ezért a funkcionalitást is szem előtt tartottuk.
Az emlékszoba falain és mennyezetén Márton Ferenc alkotásainak másolatai láthatók. Mellettük a halotti maszk másolata (Sárpátki Zoltán jóvoltából). A falak mellett tárlóasztalok, kis padok, televízió – egyszerre egy osztálynyi gyerek találkozhat itt a nagy előd üzenetével, szellemiségével, tekinthet meg róla készült dokumentumfilmet. Az emlékszoba nyitásra kész – hivatalos átadása a szeptember 9–10-i falunapok keretében történik meg, tájékoztatott György József polgármester.

Daczó Katalin