[caption id="attachment_7583" align="aligncenter" width="620"] Tábla hirdeti: munkálatok zajlanak a balánbányai iskolaközpontnál. Novemberre ígérik az átadást Fotó: Daczó Dénes[/caption] Kaptunk egy-egy védősisakot, egy kis munkavédelmi kiképzést, és kísérőinkkel együtt végigsétálhattunk a balánbányai Liviu Rebreanu iskolaközpont építőtelepén. Ez úgy hangzik, mint egy kommunista riport kezdete, csakhogy a kommunizmusban emelt épületegyüttes felújítása 45 évvel később uniós alapokból, a Regionális Operatív Program keretében elnyert 12,3 millió lejes pályázatból kezdődött. Ha minden jól megy, a munkálatokat év végéig be is fejezik. [dropcap]A[/dropcap]lapításakor, 1969-ben a mai Liviu Rebreanu iskolaközpont hároméves szakiskolaként indult a lendületesen fejlődő, 15 ezer lakosú kisvárosban, a Balánbányai Bányavállalat mellett hét osztállyal: villanyszerelő, bányalakatos, bányász, ásványfeldolgozó szakképzést nyújtott. A líceumi oktatás korábban, 1963-ban kezdődött, csakhogy az első években, épület hiányában, Csíkszeredában folyt a tanítás. Építésekor a bentlakás 300 gyereknek nyújtott férőhelyet, egy-egy szinten 18 négyágyas szobával, egy fürdővel. Az étkezdét 1971-ben adták át rendeltetésének, konyháján abban az időben 12 szakácsnő dolgozott. Szállodává alakuló bentlakás – Most teljében halad a munka, mindegyik épületen dolgozunk, kívül-belül, a bentlakásban, az étkezdében, a műhelyekben és az iskolaépületben is mintegy 50 emberrel – magyarázta bevezetőként Vlad Mihaiescu építőtelep-vezető, akivel sétára indultunk. A terepszemlét a felújítás alatt álló iskola bentlakásában kezdtük, majd a fenti emeltről lefele haladtunk. A legfelső szinten a nyílászárók áthelyezésének nem tulajdonítottunk különösebb jelentőséget, az már inkább érdekelt, hogy kétágyas internátusi szobák készülnek, önálló fürdőszobával, zuhanyzóval, kétcsillagos szállodának megfelelően. 122 diák élvezhetné ezt a kényelmet. Még a tokozatok és a füstérzékelők behelyezése, a fürdőszobák felszerelése, no meg a bebútorozás van hátra. Két és fél szint – mert az első emelet felében egy nappali foglalkoztató központ működik a külföldön dolgozó szülők gyerekeinek. Az elmúlt tanévben mindössze nyolc ingázója volt a középiskolának: ők négy szobában elférnének, viszont az iskola vezetősége táborokat szeretne szervezni, és ez az újraindítandó turisztikai képzéshez is megfelelő gyakorlati hátteret jelentene. Ugyanakkor – mivel a városban kevés a szálláshely – az ideérkezők számára étkezési és szálláslehetőséget biztosítana az új „kétcsillagos szálloda”, amelynek pincéjében egyebek mellett egy multifunkcionális terem szolgálja majd a szabadidős tevékenységeket. Uniós szabványú étkezde A régi és jövendőbeli ebédlőben is körbejárunk: 30 asztal kerül majd ide, de egyelőre inkább a konyhában láthatók a változások. Elkészültek a fülkék, ahová az uniós normáknak megfelelően külön-külön kerül be az alagsorból ételliften érkező élelmiszer: hús, hal, zöldség. – Nem az étkezde fog elsőnek elkészülni – tisztázza kísérőm –, legsürgősebb az iskola épülete. Vannak kisebb lemaradások a tervekhez képest, de igyekszünk gyorsítani a tempót – mondja, miközben a műhelyek felé tartunk. Felszerelik a műhelyeket Fémfeldolgozó, esztergáló, elek­trotechnikai, hegesztő- és kovácsműhely is készül, mellettük kisebb osztálytermek, a gyakorlati neveléshez. Speciális, kopás- és csúszásmentes padlót képzelünk magunk elé, miközben néhány ember a falakat simítja. Látjuk az öltözők, zuhanyzók helyét. Szükség van a modern műhelyekre – a pályázatba a felszerelésük is beletartozik –, hiszen az iskolaközpontnak az elmúlt tanévben 256 tanulója volt és a matematika-informatika, a természettudomány és a filológia osztályok mellett elektromechanika, lakatos, villanyszerelő és pincér, valamint lakatos szakiskolai osztályokban zajlott az oktatás – részben magyar nyelven. A műhelyépület mellett sportpálya készül – még nem kezdték el a munkát –, ide képzeljük hát a bekerített, világítással ellátott, gumiborítású pályát, s elképzeljük a rendezett sétányokat, az elültetett fákat is, miközben a tulajdonképpeni iskolaépület felé tartunk. A velünk sétáló polgármester, Brezovszky György nemcsak a beruházásnak örül, hanem annak is, hogy az alkalmazottak több mint fele balánbányai, még ha a kivitelező szebeni is. Féltávnál az iskolafelújítás Mint mindenütt, itt is fentről kezdjük a látogatást – elhaladunk egy zászlótartó mellett, román és uniós zászlók állnak benne, kissé belepte őket a felújítás pora. Megnézzük a parkettázott informatikalabort, s megtudjuk a szintén velünk tartó könyvelőnőtől, hogy a pályázat keretében 28 számítógépet és egy szervert is vásárolnak. A széles folyosókon beépített szekrénykék várják a diákokat. Mint a filmekben – jegyzi meg valaki. Egyik szinten már fajanszoznak, szemmel láthatóan itt előrébb járnak, mint a többi épületben. Vlad Mihaiescu bizakodó, de megjegyzi: tulajdonképpen április 15-én, az iskola kiköltözése után tudták itt megkezdeni a munkát, és négy és fél hónap igencsak kevés a kivitelezésre, hogy a tanév itt kezdődhessen. Sőt, év végéig a teljes épületegyüttesnek új pompában kellene ragyognia – most viszont csak a kivitelezés felénél tartanak…. [box type="shadow" ]Továbbra is napirenden a kisebbségi iskola ügye Tavaly júniusban kérték a balánbányai magyar szülők az 1. Számú Általános Iskola magyar tannyelvű, kisebbségi státusú iskolává való átalakítását. Az ügyben azóta sem történt előrelépés: a magyar osztályokat papíron a Geo Bogza iskolába olvasztották be tanácsi határozattal, mert az önálló intézmény megmaradásához nem volt elegendő a tanulólétszám. Csakhogy a román oktatási törvény értelmében egy településen belül az egyetlen kisebbségi tannyelvű iskola gyermeklétszámtól függetlenül önállóan működhetne. Ezért a magyar szülők kitartanak kérésük mellett, és szeretnék létrehozni a Báthory András iskolát. A tanácsban viszont született olyan kezdeményezés is, hogy a magyar tannyelvű osztályokat a Geo Bogza helyett a Liviu Rebreanu líceumhoz csatolják, s annak alegységeként működjön. – Annak, hogy kisebbségi iskolát tudjunk létrehozni, több törvényes akadálya van – véli Brezovszky György polgármester. – Magyar ajkú gyermek I–VIII. osztályban mindössze 97 van. Ugyanakkor a líceum pályázatának van egy feltétele, ami a gyerekek és a tanerők létszámának emelkedésére vonatkozik, és mivel kevés a lehetőség, hogy minden beavatkozás nélkül növekedjen a létszám, arra gondoltunk, hogy óvodától líceumig egy teljes képzést nyújtó intézménnyé alakítjuk át, és a líceumhoz csatoljuk a korábban a Geo Bogza iskolához kapcsolt magyar osztályokat. Ezt próbáltuk a legutóbbi tanácsülésen ismét elfogadtatni, de hiányzott több olyan tanácsos, aki támogatta volna, és a kollégák a különböző pártokból megint leszavazták. Arra hivatkoztak, hogy nem kell nekünk ilyen. A román és magyar gyermekeket ne válasszuk szét. A Báthory András névadást illetően, mivel Báthory kötődik a településhez, hiszen a közelben gyilkolták meg, úgy gondolom, jogos a felvetés, de a névadás nem a városi tanács dolga, hanem az iskolai vezetőtanácsé. Sándor Csaba, a kisebbségi státusú iskola létrehozását kezdeményező szülők egyike úgy véli, ők már semmilyen más, kompromisszumos megoldással nem elégedhetnek meg, csakis az önálló Báthory András iskola kisebbségi státusú iskola létrejöttével. Sándor Csaba sem a líceumhoz, sem a Geo Bogza iskolához csatolt működést nem tartja elfogadhatónak.[/box] Daczó Katalin