Itt a strandszezon, a több hónapos hideg és bezártság után mindannyian a szabadba, a meleg nyári napsütésre vágyunk, amely nemcsak a testünket, hanem a lelkünket is melengeti. Ezzel egyidejűleg azonban tanácsos fokozott figyelmet fordítani a napsugarak elleni megfelelő védelemre, hogy a nyaralás kizárólag pozitív emlékeket hagyjon mindannyiunkban. A nap az UV-sugárzás legfontosabb forrása. A hullámhossztól függően három típusú UV sugarat különböztetünk meg: UVA, UVB és UVC sugarakat. A legveszélyesebbek az UVC sugarak, amelyeket teljesen elnyel az ózonréteg, így szerencsére nem érik el a föld felszínét. Az UVA- és az UVB-sugárzás ellenben közvetlen hatással van a bőrünkre, mindkettő felelős a bőrrák megjelenéséért. Emellett az UVA mélyen behatol a bőrbe, és a bőr korai öregedését, rugalmasságának elvesztését, a ráncok kialakulását és pigmentfoltok megjelenését okozza, míg az UVB a leégésért felelős. Mi történik a bőrrel a napon? Az UVA- és az UVB-sugárzás egyaránt károsíthatja a bőrsejt DNS-ét, ami sejten belüli elváltozásokhoz vezet, melyek idővel a bőrrák egyik formáját okozhatják. Napégéskor az UVB sugarak hatására a bőr vörössé válik, ami a bőr sejtjei számára figyelmeztető jelzés, így a sejtek saját helyreállító képességén múlik, hogy megbirkóznak-e a károsodással. Minél gyakrabban és minél nagyobb mértékben tesszük ki a bőrünket napsugárzásnak, annál nagyobb az esélye annak, hogy a helyreállító mechanizmusokba hiba csúszik. Hosszú távon ez a folyamat a genetikai anyag módosulásához, krónikus bőrbetegségekhez, rákmegelőző állapothoz vagy akár bőrrák kialakulásához is vezethet. A napégés később bosszulja meg magát Különösen szabadság/vakáció ideje alatt hajlamosak vagyunk a kelleténél több időt a napon tölteni, ezért leggyakrabban ilyenkor fordul elő napégés. A ritkán jelentkező égés is (még ha csak egyszer is történik meg pár év leforgása alatt) növelheti a melanoma, vagyis a bőrrák egy nagyon agresszív formájának a kockázatát. Ne felejtsük el, hogy a napsugárzás hatása kumulatív jellegű, ezért azoknál, akik életük során hosszú ideig tartózkodtak a napon, vagy gyakran leégtek, nagyobb a kockázata a betegségek kialakulásának. Ugyanakkor a bőrrák kialakulásának kockázata nő az I. bőrtípusú egyéneknél (jellemzően rendkívül világos bőrrel, szeplőkkel, kék szemekkel, szőke vagy vöröses hajjal rendelkeznek, sosem barnulnak le, illetve hamar leégnek) és a II. bőrtípusúaknál (hasonlóan az előzőhöz, szőke haj, kék vagy zöld szem jellemzi őket, nehezen barnulnak le, és ha harminc percnél többet tartózkodnak védtelenül a napon, leégnek). Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy bizonyos gyógyszerek (például tetraciklinszármazékok), illetve nem szteroid gyulladáscsökkentők (például aszpirin, ibuprofén) és különböző kozmetikumok túlérzékenységet okozhatnak az UV sugarakkal szemben, fotodermatitis kialakulásához vezethetnek. Hogyan védjük meg a bőrünket? Nap nélkül nem lenne nyaralás! Hogyan tartózkodjuk a szabadban úgy, hogy védve legyünk az UV sugaraktól? A napon való tartózkodás és a bőrünk egyidejű védelmének leghatékonyabb módja a fényvédő krémek állandó és helyes használata (minimum SPF 30, világos bőrűeknek, gyerekeknek SPF 50+), kombinálva a megfelelő ruházattal (a pamut, a selyem és a poliészter anyagok rendelkeznek a legjobb fényvisszaverő képességgel), széles karimájú kalappal és UV-szűrővel ellátott napszemüveg használatával. A fényvédő krém kiválasztása sokszor nehézséget okozhat: mindenképpen gyógyszertárakban kapható, minőségi fényvédő kozmetikumot vásároljunk (Anthelios, Photoderm, Eau Thermale Avene). A fényvédő krémek kiválasztásánál fontos szempont, hogy ne csak az UVB, hanem az UVA sugarakkal szemben is védelmet nyújtsanak. Mivel az UVA sugarak nem okoznak napégést, közvetlenül a bőrünkön nem érzékelünk figyelmeztető jeleket káros hatásukról, ezért ilyen szempontból ezek még veszélyesebbek. Fontos, hogy a fényvédő krém a bőrtípusnak megfelelő legyen (például a zsíros, pattanásos bőrű egyéneknél súlyosbodhat az akne egy nem megfelelő arckrém használatával). A fényvédő krémeket a hatásosság érdekében elegendő mennyiségben, legalább harminc perccel a napon tartózkodás előtt, a teljes testen alkalmazzuk, és ha több ideig ér a nap, legalább kétóránként kenjük újra magunkat. Amikor strandon vagy tengerparton vagyunk, minden fürdés után kenjük be bőrünket fényvédő krémmel, megfelelő mennyiségben. Nagyon fontos, hogy kerüljük a napon való tartózkodást délelőtt 10 és délután 16 óra között, ekkor a legnagyobb az UV-sugárzás), ebben az időszakban az árnyékos helyeken tartózkodjunk. Mesterséges barnulás A szoláriumot és mesterséges barnítólámpákat is kerülni kell! A szoláriumok elsősorban UVA sugarakat bocsátanak ki nagy mennyiségben, és fokozottan ingerlik a pigmenttermelő sejteket, ezáltal védekeznek az őket érő UV-sugárzással szemben. A szoláriumban használt UVA sugarak azonnali és kumulatív dózisa kontrollálatlan és magasabb, mint a természetes fotoexpozíció esetén. Milyen típusú rákos megbetegedést okoznak az UV sugarak? Az UV sugarak bőrrákmegelőző elváltozásokat (például aktinikus keratózisok), basaliomát, azaz a bőrrák leggyakoribb formáját – amely nem életveszélyes, de a mélyebb szövetekben terjed, roncsolva azokat, akár a csontokat is –, spinaliomát vagy laphámsejtes carcinomát – melyek ha átterjednek a nyirokcsomókra vagy a belső szervekre, akár életveszélyesek is lehetnek –, melanomát – amely a bőrrák legagresszívebb formája, ez felelős a legtöbb bőrrák okozta halálesetért. A melanomával diagnosztizáltak száma az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt. Kialakulásáért több kockázati tényezőt azonosítottak: fő oka az intenzív, időszakos és ismételt napozás vagy mesterséges ultraibolya sugárzás (szolárium); a gyermekkorban vagy kamaszkorban elszenvedett sorozatos leégések, több mint ötven anyajegy jelenléte a testfelületen, atípusos (szabálytalan) anyajegyek jelenléte – a születéskor jelen lévő anyajegyek (veleszületett anyajegyek) nagyobb kockázatot jelentenek –, I. és II. bőrtípus; a melanoma családban való előfordulása vagy annak diagnosztizálása a kórelőzményben. Hogyan segíthet nekünk egy bőrgyógyász? Mielőtt kitennénk magunkat a napsugárzásnak, tanácsos bőrgyógyászhoz fordulni, aki dermatoszkópiai vizsgálat segítségével megállapítja, hogy vannak-e atípusos anyajegyeink. Ha ezek megtalálhatók, a napsugárzás korlátozása és a magas faktorszámú fényvédő krémek használata javasolt. Az anyajegyszűrést évente ajánljuk, ezenkívül minden olyan esetben elengedhetetlen, amikor az anyajegyek változását észleljük. Ezzel a korszerű eljárással a legkisebb elváltozások is korán felfedezhetők, amelyek rákot megelőző vagy rákos elváltozásra is utalhatnak. Azonnal bőrgyógyászhoz kell fordulni abban az esetben is, ha az anyajegyek bármilyen elváltozását észleljük (megváltozik a színe, vagyis különböző árnyalatok, rózsaszín, piros, barna vagy fekete színváltozás lép fel); a határvonala egyenetlenné válik; növekszik, azaz az átmérője több, mint 5 mm; kiemelkedik a bőrfelszínről, de akkor is, ha egy kis, korábban nem létező csomó, „szemölcs” jelenik meg a bőrünkön, amely folyamatosan növekszik, színe pedig piros, rózsaszínű, sötétbarna vagy fekete, akár több színárnyalatban is. A megfelelő krém kiválasztása újabb indok lehet bőrgyógyászati konzultációra, és ha netán túlzásba vittük a napozást, mindenképpen fontos, hogy bőrgyógyászhoz forduljunk.

Dr. Eremia-Antal Erika bőrgyógyász szakorvos