A kereskedelmi és iparkamarák működését szabályozó törvény módosítását tervezi a kormány – erről számoltak be a napokban a hírügynökségek. A törvénytervezet értelmében a cégeknek és egyéni vállalkozóknak évente fizetniük kellene azért, hogy bekerüljenek a cégkatalógusba. A tervezet elfogadását ellenzi állásfoglalásában a Romániai Kis-és Középvállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR). Utánajártunk, miként vélekedik a törvénymódosításról a megyei kereskedelmi és iparkamara, illetve mi az álláspontjuk a Hargita megyei vállalkozói egyesületeknek. A törvénymódosítás értelmében a nagyvállalkozások évente 100, a közepesek 50, a kisvállalkozások szintén 50, a mikrovállalkozások 20, az egyéni és családi vállalkozások évi 10 eurót kellene befizessenek azért, hogy bekerüljenek a Kereskedelmi és Iparkamara által összeállított cégkatalógusba, amely a kormánypártok szerint „összekapcsolná a vállalkozásokat a lehetőségek és források korlátlan adatbázisával.” A Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) elutasítja a kormány javaslatát. „A tervezet semmibe veszi a szabad társuláshoz való alkotmányos jogot, arra kötelezve a gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozókat, egyéni vállalatokat és családi vállalkozásokat, hogy beiratkozzanak a cégkatalógusba” – olvasható a szervezet állásfoglalásában. A CNIPMMR szerint a gazdasági tevékenység szabad folytatásának az alkotmányban garantált joga sérült azzal, hogy a cégeket kompetenciabizonylat kiváltására kötelezik. A törvénytervezet azért is elfogadhatatlan, mert előnyhöz juttat egy bizonyos magántársulást, a Kereskedelmi és Iparkamarát, a többi, hasonló szervezet ellenében, véli CNIPMMR. A szervezet arra szólítja fel a törvényhozás tagjait, hogy utasítsák el a tervezetet, ugyanakkor azt állítja, hogy a törvénymódosítás legnagyobb haszonélvezője a kereskedelmi kamara lenni, amely évente jelentős pluszbevételhez jutna – olvasható a hírügynökségi beszámolókban. Az új díjak gyakorlati haszna Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunk megkeresésére a törvénytervezet gyakorlati szempontjait ismertette. Rámutatott: országszerte 1,1 millió bejegyzett cég van, amelyből 384 ezer nem fizet adót. Szerinte a tervezett cégkatalógus egyik nagy előnye lenne a vállalkozók követhetősége. – Ez a cégkatalógus lehetővé tenné azt, hogy a különböző csalókat ki lehessen szűrni. Például, le lehetne buktatni azt a csalót, aki az mondja egy ismerősének, add csak ide a személyidet, csináljunk egy céget neked, aztán te vagy az ügyvezető, majd csalunk egy rakás áfát. Aztán például, ha én egy céggel nagyobb szerződést akarnék kötni, akkor meg tudnám nézni, hogy az a cég mennyire hiteles, milyen forgalma volt, volt-e és van-e elmaradt kifizetési kötelezettsége, és így tovább – mondta a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Hozzátette: a cégkatalógusban szereplő vállalkozások könnyebben tudnák tartani a kapcsolatot a bankokkal és más hivatalokkal. Balási Csaba szerint hamisak azok az állítások, amelyek szerint a szóban forgó adók befizetése után pluszjövedelemhez jut az iparkamara, hiszen a befolyt összegből eleget tudnának tenni a törvény által előírt kötelezettségüknek. Így például többek között nagyobb hangsúlyt tudnának fektetni a helyi vállalkozások népszerűsítésére, közös kamarai standon mutathatnák be őket a hazai és nemzetközi vásárokon, illetve különböző felkészítőket tarthatnának az újonnan induló vállalkozások vezetőinek. Jelenleg ezt nem tudják megtenni, mert nincs rá anyagi fedezet. Arra is rámutatott, nem gondolja, hogy a díjak jelentősen megterhelnék a megyében működő vállalkozásokat, egyébként Hargita megyében egyetlen olyan nagy vállalkozás van, amely évi 100 eurós díjat kellene befizessen. – E törvény révén, ha átmegy a parlamenten, lényegesen több ingyenes információt fognak kapni majd a vállalkozók. Ma az a legnagyobb tőke, ha megfelelő információval megfelelő időben rendelkezik a vállalkozó – fogalmazott a kereskedelmi és iparkamara elnöke. Megjegyezte azt is, hogy jelenleg nagyon sok vállalkozás adatai elérhetők, azonban nagyon gyakran fizetni kell értük. Egyelőre nincs közös álláspont Bakcsy Tünde, a Csíki Vállalkozó Egyesületének ügyvezetője a Hargita Népe érdeklődésére elmondta, egyelőre nem küldte ki a tervezett díjszabások bevezetéséről szóló értesítést, ezért nem is tud a tagság nevében nyilatkozni. – Egyáltalán nem értünk egyet az új díjak bevezetésével. Személyes véleményem az, hogy a céges információk már mindenki számára elérhetők online. Nem hiszem, megéri fizetni azért, hogy valaki belekerüljön egy cégkatalógusba. A közösségi oldalakon, a listafirme.ro, az mfinante.ro oldalakon nagyjából így is, úgy is fent vannak az adatok, úgyhogy pluszban fizetni szerintem nem érdemes – részletezte a Csíki Vállalkozó Egyesületének ügyvezetője. Hozzátette: szerinte a vállalkozások vezetői inkább befizetnék a tervezett díjakat egy érdekképviseleti egyesületbe. A három székelyföldi megye szakmai vállalkozói szervezete, a Székelyföldi Vállalkozó Szövetségek Fóruma (SZVSZF) tagsága körében is nagy a felháborodás. Mint mondta, nemcsak a kötelező „tagdíj” kérdése, hanem az is, hogy a javaslat szerint a jövőben a kereskedelmi kamarák által szervezett képzés kötelező lesz az induló vállalkozók számára, „s mindezt persze pénzért és román nyelven…”. – Ebben a témában is közösen fejezzük ki tiltakozásunkat, nem fogjuk szó nélkül hagyni – fűzte hozzá Bakcsy Tünde. Nem jó ötlet az új adó bevezetése A tervezetről Barabás Csaba, az Arbor Vállalkozószövetség elnöke is elmarasztalóan nyilatkozott. Úgy fogalmazott, a jelenlegi gazdasági körülmények között egyáltalán nem jó ötlet semmilyen új adónem, fizetnivaló ráerőltetése a vállalkozásokra. – Amikor így elszaladt az infláció és megnőttek a kiadásaink, inkább segítő kezet várnánk a kormánytól, nem pedig újabb terheket – vélekedett Barabás Csaba. Azt is hozzátette, több cégvezetővel, sőt más szövetségekkel is beszélgetett erről a témáról, de senkinek sem volt jó véleménye a tervezetről. Rámutatott, a lehetőség most is minden vállalkozó előtt adott, hogy a kereskedelmi kamarához, különböző patronátusokhoz csatlakozzon, a vállalkozók el tudják dönteni, hogy a befizetett pénzükért hol kapnak több, jobb szolgáltatást. – Bízom benne, hogy ez az egész tervezet szintjén fog maradni – zárta Barabás.

HN-összeállítás