Hiába indította el a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) a hallássérülteknek, illetve beszédfogyatékosok számára a 113-as segélyhívó számot, az érintettek a gyakorlatban nem használják. Ennek az az egyszerű oka, hogy meglehetősen körülményes szöveges üzenetben kommunikálniuk, gyorsabb, ha megkérik a szomszédot, hogy ő hívjon segítséget. Legalábbis erről számolt be a Hargita Népének Eröss Tünde, a Romániai Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Hargita megyei fiókjának elnöke.  A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) nemrég indította el a hallássérülteknek, illetve beszédfogyatékosok számára a 113-as segélyhívó számot. A szolgálat honlapján részletesen le is írják, hogyan működik. Először is a hallássérülteknek regisztrálniuk kell a szolgáltatásra. Ezt követően, ha felhívják a 112-es segélyhívó számot, ahol a hívásfogadó operátor a telefonszám alapján azonosítja, hogy hallás- vagy beszédsérülttel van dolga, illetve bemérik a telefon cellaadatai alapján a hívás helyét.Majd sms-t küldenek a hívónak a következő szöveggel (románul): sürgősségi típusa, utca…, szám…, tömbház…, lépcsőház…, emelet…, lakrész…, település…, megye… Erre az sms-re válaszolva tudja a hívó fél közölni, hogy pontosan mi a gondja és hol tartózkodik. A szolgálat javasolja, hogy minél rövidebb legyen a válaszüzenet, és lehetőleg ne tartalmazzon ékezetes betűket. Ennél részletesebb leírás elérhető az sts.ro honlapon. Noha mindez jól hangzik, a gyakorlatban mégsem ennyire egyszerű. Körülményes a 113-as használata Mariana Murariu jeltolmács segítségével Eröss Tünde lapunknak elmondta: meglehetősen körülményes a hallássérültek számára igényben venni ezt a szolgáltatást. – Elég nehéz a 113-as segélyhívó számot használni, azt is elmondom, miért. Például tegyük fel, hogy mentőre van szükségem. Hívom a 112-t. Ők visszaküldenek egy sms-t és megkérdezik, hogy mi a baj. Én vissza kell küldjek nekik egy sms-t, hogy mentőt akarok. Visszaküldenek még egy sms-t, és megkérdezik, hogy miért kell a mentő, mi a probléma, kinek kell a mentő. Ezenkívül le kell írnom sms-ben a pontos címem, hogy hol vagyok most, amikor a segítséget kérem. Úgyhogy az nagyon hosszú folyamat – közölte. Hozzáfűzte: ezt konkrét esettel is tudja szemléltetni. Azt követően történt, hogy kitört a világjárvány. Egy siket lázas volt, ráadásul a teljes családja is halálsérült. – Engem kértek meg, hogy segítsek, hívjunk mentőt. Gondoltam: rendben van. Megpróbáljuk. Online kommunikáltunk videokamera segítségével. Mondtam neki, próbáljuk meg, hívjuk a 113-as segélyhívó számot. Utána jött az sms, hogy tudnak róla, hogy siket. Erre ő is küldött sms-t a 113-as, számra, hogy valóban hallássérült. „A fiam lázas, nagyon nagy a láza, és kéne mentő” – írta. Megint jött egy sms, hogy hol van most, hová küldjék a mentőt. Jött is a mentő, felmentek az orvosok és az asszisztensek. De mindenki maszkot viselt a Covid miatt. A teljes család hallássérült volt és egyáltalán nem tudtak kommunikálni, azért, mert nem tudtak szájról olvasni, hogy értsék, mit kérdeznek az orvosok. Szerencsére az én fiam tud beszélni. Láttam a videón, hogy mi történt a házban. Hívtam a fiamat, hogy jöjjön oda hozzám. Mondtam, gyere fiam, segítsél kicsit, és akkor a fiam tolmácsolt, így tudtak az orvosok és a hallássérültek kommunikálni – mutatott rá a nehézségekre Eröss Tünde. Piktogramokkal könnyebben boldogulnának Kifejtette: a hallássérültek egyáltalán nem tudnak kommunikálni azzal, aki maszkot visel. Ötlete is volt rá, hogyan lehetne működőképes a segélyhívó szolgáltatás. Kifejtette: az lenne a célszerű, ha olyan mobil alkalmazás lenne, amely piktogramokkal működik. – Legyen például a telefonos alkalmazásunkon négy kép. Ha kell a mentő, akkor azt a képet nyomom meg, amelyik a mentőt ábrázolja. Aztán legyen valamilyen rajzuk arra az esetre is, ha egy terhes nő akar segítséget hívni. Ebből megértenék a szolgálatnál, hogy mi a gond, hogy a rendőrség kell, vagy a mentőket küldjék, vagy tűz van. Ez lenne könnyebb a siketeknek, hogy ne sms-ezzünk, mert az nagyon sok idő sürgősségi esetben. Ha húsz sms-t kell írjunk egymásnak, akkor inkább megkérem a szomszédot, s megmondom, segítsél, hívjad a 112-t, és pár másodperc alatt megmondja, mi a gond. Gyorsabban megy, ha valaki segít, mert ez az sms-ezés nagyon hosszú – részletezte. Azt is elmondta, hogy három éve, 2019-ben megjelent egy mobilalkalmazás, a román neve: „Voci pentru mâini”, amellyel online jeltolmácsot tudank rendelni az ország bármely pontjáról. Ez piktrogramokkal működik. Ha épp a rendőrségen van a hallássérült, akkor megnyomja a rendőr piktogramot az alkalmazáson és amelyik jeltolmács épp ráér, az segít tolmácsolni online. Hargita megyében mintegy 320 hallássérült él, de csak egyetlen akkreditált jeltolmács van az egész megyében. Eröss Tünde elmondása szerint nem könnyű ilyen szakembert találni, mert ahhoz, hogy valaki jó jeltolmács legyen, szeretnie is kell ezt a foglalkozást. – Azt szoktuk mondani, hogy a jelnyelv olyan, mint egy idegen nyelv. Ha azt mondja valaki, hogy részt vett egy angolnyelv-kurzuson, még nem jelenti azt, hogy professzionálisan tud beszélni angolul. Ahhoz mindennap gyakorolni kell a nyelvet, különben nem megy – tette hozzá. Kérdésünkre még elmondta: jó lenne, ha az iskolában is tanítanák a jelnyelvet legalább néhány órában. Örülnének annak is, ha pár alapkifejezést ismernének, mint a „Jó napot kívánok!” vagy a „Köszönöm szépen!”.

Kiss Előd-Gergely