Művészek ágyúdörgésben a címe a Csíki Székely Múzeum legújabb időszakos kiállításának, amelyet a magyar képzőművészet legjelesebbjei által az első világégésről készült alkotásaiból vonultat fel átfogó válogatást. Az alábbiakban Murádin Jenő ismertetőjét közöljük. [caption id="attachment_52435" align="aligncenter" width="324"] Nagy Imre: Rakodók, 1918[/caption] mozgósító parancsot a Nagy Istvánnál és Mártonnál fiatalabb zsögödi Nagy Imre (1893–1976) is a brassói 24-esekhez kapta meg. Előbb azonban el kellett végeznie a magasabb rangfokozatot nyújtó marosvásárhelyi tartalékos tiszti iskolát. Innen került ki a galíciai frontra, egyenesen az egymással szemben álló lövészárkok tűzvonalába. Bár csak 1918-tól kezdhette meg főiskolai tanulmányait, alkotókedve már azelőtt – éppen rokona, Nagy István példájára – ösztönös keresésben jelentkezett. Tábori jeleneteket mintázott a bunker agyagfalába és nyírfakéregre rajzolt. Miután megbízást kapott II. Vilmos német császár fia portréjának megfestésére, kivételezettebb helyzetbe került. Előbb gyengélkedő-, majd pihenőszabadságot kapott. Mezőtúrra is eljutott, ahol a már említett művésztársasággal állított ki. Főiskolai tanulmányokra jelentkezve mentették föl a katonai szolgálat alól. Korai harctéri munkáit nem említi az a festői-grafikusi oeuvre-katalógus, amelyet életrajzi följegyzéseihez csatolva állított össze János Pál és Simó György muzeológus. Egyetlen olyan munkája bukkant föl, amely háborús témára utal: egy pasztellkép a festő harctéri fölmentése utáni budapesti tanulóévekből, 1918-ból. A katonaruhás zsákolókat ábrázoló Rakodók című kép a Csíki Székely Múzeumban maradt meg. Ugyanakkor a visszaemlékezéseibe foglalt háborús emlékek az erdélyi festők frontszolgálatát megelevenítő érdekes olvasmány.