Az utóbbi időben Európa-szerte megnövekedett a kereslet a szigetelőanyagok iránt, s a gyárak nemigen tudnak eleget tenni a megrendeléseknek. Az építkezésekben, illetve az épületek rehabilitálása során használatos szigetelőanyagokról van szó. A felmérések szerint európai viszonylatban az épületeknek több mint egyharmadának a kora meghaladja az 50 évet, ilyen körülmények között pedig egyre időszerűbb és indokolt azok renoválása, s ezzel egyidejűleg a hőszigetelés hatásfokának növelése. Ez utóbbi pedig elképzelhetetlen megfelelő minőségű és mennyiségű hőszigetelő anyag biztosítása nélkül.   [caption id="attachment_66297" align="aligncenter" width="600"] Napirenden a kőzetgyapot-termelés fokozása...[/caption] Hazai viszonylatban is fokozódott az érdeklődés, a kereslet a hőszigetelő anyagok iránt, főleg azt követően, hogy beindult az országos méretű és az uniós pénzalapokból is finanszírozott nagyszabású épületszigetelési program. Talán nem kell bizonygatni annak nagy gyakorlati jelentőségét, mindenekelőtt a hőenergia-fogyasztás csökkentése, azaz a fűtés hatékonysága fokozódása szempontjából, de nem elhanyagolható az, amit ez jelent, az energiahordozók és a fűtéssel kapcsolatos költségek tekintetében. Egyelőre a szigetelőanyagok hazai piacát a polisztirol uralja, de az elkövetkező időszakokban e tekintetben változás fog bekövetkezni. Amúgy Románia európai viszonylatban az ilyen típusú anyagok fogyasztása tekintetében a 6. helyet foglalja el, s ez azt jelenti, hogy éves viszonylatban több mint 7 millió köbméternyi szigetelőanyag kerül eladásra. Ezen belül a piaci elemzők becslései szerint az ásványgyapot piaca évi 40-50 millió euró körül van és a szigetelőanyagok teljes piacában kevesebb mint 50%-ot képvisel. Amint már arra utaltunk, a vezető szerep a polisztirolé, amelyet a hazai gyárakban állítanak elő, s abból nemigen importálunk. Az ásványgyapot tekintetében a helyzet másként fest, ugyanis annak 90%-át külföldről hozzák be. Az országban két ilyen gyár van, a francia érdekeltségű Saint-Gobain Ploiești municípiumban található gyáregysége, a másik pedig a szilágysomlyói Izomat cég, s azok éves termelése 10 000 tonna alatt van. Ugyanakkor az európai nagy ásványgyapot-gyártóktól évente több mint 80 000 tonna importjára kerül sor. A közeljövőben jelentős beruházások nyomán terebélyesedni fog, illetve ugrásszerűen gyarapodni fog a hazai ásványgyapot termelés is. Várólistán… Ebben az összefüggésben azonban utalhatunk arra, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium, illetve Petre Daea, amikor a tavaly meghirdette a gyapjúértékesítéssel kapcsolatos minimis-támogatási programot, a begyűjtött gyapjú hasznosítása tekintetében kilátásba helyezte a gyapjúból készült szigetelőanyagok hazai gyártásának konkrét lehetőségét is. Gyakorlati lépések azonban azóta sem születtek, bár a tárcavezet ő a minap a következőket mondta: „Együtt a kollégáimmal éjjel és nappal összeszedjük a gyapjút, nem hagyjuk a mezőn, feldolgozzuk a gyapjút, ott, ahol képesek vagyunk feldolgozni, ugyanis egyelőre nem rendelkezünk feldolgozóvonalakkal…” Ebből a bejelentésből nemigen lehet kihámozni, hogy ténylegesen hova akart kilyukadni Petre Daea. Azt is a tudomásunkra hozta, hogy a gyapjúból sok minden készíthető, egyrészt a textilipar által, másrészt abból hőszigetelőt lehet előállítani. Ezt eddig is tudtuk, mint ahogy azt is, hogy Romániában, sőt Hargita megyében is már beépült hőszigetelő anyagként gyapjú egyes épületekbe, lakóházakba. Igaz, az importból érkezett. Amúgy a miniszter ezt a lehetőséget már a múlt esztendőben is bejelentette, de érdemben mindmáig nem történt semmi, s minden jel arra mutat, hogy a helyi piacon hamarabb fog megjelenni nagy mennyiségű hazai termelésű ásványgyapot, mint gyapjúból előállított szigetelőanyag. Azaz az elgondolások szintjén benne van a képben a gyapjú, de nemigen a gyakorlatba ültetés tekintetében… Dánok, franciák A világ legnagyobb ásványgyapot termelője, a Rockwool dán csoport nemrégiben bejelentette, hogy Romániában ásványgyapot­gyártó céget létesít. Amúgy a dánok által gyártott ásványgyapotot több mint 20 esztendeje importálják országunkba, de a növekvő keresletre való tekintettel, valamint a szállítási költségek csökkentése okán úgy döntöttek, hogy itt helyben, Romániában építenek egy gyárat. Ploiești-en vásároltak meg egy 30 hektáros területet, s 50 millió eurós beruházás eredményeként itt épül fel még ez esztendő végéig a majdani gyár (az 50 millió eurós értékbe belefoglaltatik a megvásárolt terület ára is). Nem véletlenül döntöttek Ploiești mellett, ugyanis közel van Bukarest és még néhány olyan nagyváros, amelyek a hazai piaci igénynek mintegy 30%-át fedik le, s ugyanakkor a dán cégcsoport illetékesei számolnak azzal is, hogy a későbbiek során az itteni termékeiket Bulgáriába, Görögországba, Szerbiába és Moldáviába exportálják. Ugyanakkor az itteni leányvállalatuk törzstőkéjét is megemelték 15 millió euróval. A kivitelezés megkezdése folyamatban van, s a tervek szerint a gyár átadására nyolc-tíz hónapon belül sor kerül, ezek szerint a tényleges termelés már a jövő esztendő első felében megkezdődhet. A cégcsoporttól származó értesülések szerint egyébként a Rockwool a múlt esztendőben közel 71 millió lej értékben adott el termékeiből, ami a megelőző esztendőhöz viszonyítva 13,4%-os bővülést jelentett, s az idén újabb 10-12%-os forgalomnövekedésre számítanak. Említettük, hogy Ploiești-en létezik egy kőzetgyapotgyár, azt a francia érdekeltségű Saint-Gobain csoport ottani leányvállalata üzemelteti. Egyébként ennek a cégcsoportnak Romániában öt leányvállalata van (a bukaresti Sain-Gobain Contstruction Products Kft., a tordai Sain-Gobain Glass Romania Kft., a szatmári Saint-Gobain Abrazivi Kft., a brassói MTI Impex Kft. és a tulceai Brodrene Dahl Kft.), valamint nyolc gyáregysége összesen 1500 alkalmazottal. Termékei között van, pontosabban volt az Izover kőzetgyapot gyártása is Ploiești-en. Nos, itt újraindítják a termelés az idei esztendő harmadik évnegyedében egy közel 5 millió eurós beruházás nyomán. Ez pedig azt jelenti, hogy még az idei esztendőben értékesítésre kerül a Romániá­ban általuk gyártott kőzetgyapot. Egyébként a beruházás nyomán a kőzetgyapot éves termelési kapacitása 2019-re el fogja érni a 30 000 tonnát. Ugyancsak az idei esztendőben a francia cég Ploiești-en újraindítja az üveggyapot termelést is. Mi várható? Ismerve a hazai tömbház-hőszigetelési program távlatait, okkal és joggal feltételezhető, hogy a jövő esztendő igazi dandárja lesz a hőszigetelési munkálatoknak, s az előreláthatólag átterjed a 2020-as esztendőre is. A dolgok ilyenszerű alakulása azt is jelenti, hogy a hőszigetelő anyagok iránti kereslet szinte ugrásszerűen meg fog növekedni a jövő esztendőtől kezdődően. (Egyébként a 2015–2016-os időszak során is nagyvonalakban hasonlóképpen történt.) Szakértői becslések szerint a hőszigetelések tekintetében a két különböző típusú anyag közül a polisztirol részesedése eddigelé 90% körül volt. (Ez abszolút számban kifejezve azt jelenti, hogy 3,5 millió köbméter polisztirol „falazódik be”.) Tűzbiztonsági szempontból azonban mindenképp „ígéretesebb” a kőzetgyapot, bár e tekintetben nincs tökéletes egyetértés a szakmabeliek között sem. Egyesek szerint az tűzállósított polisztirol kockázatmentes, tökéletes biztonságot nyújt. Mások viszont azt állítják, hogy ez nem azt jelenti, hogy az nem ég, csupán arról van szó, hogy kevésbé gyúlékony. Ugyanakkor a kőzetgyapotot másabb szempontból (hangszigetelés, páraáteresztő képesség) is előnyösebbnek, ajánlatosabbnak tartják. Persze mindebben meglehet a maga szerepe az ilyen vagy olyan szigetelőanyagot gyártó cégek lobbijának is, valamint az áraknak. Az viszont nem vitás, hogy a két új gyár építésébe meggondolatlanul fogtak bele a dán, illetve a francia érdekeltségű cégek. Biztosra vehető levágnak egy szeletet a szigetelőanyagok piacából, és az is biztosra vehető, hogy abban viszont nem fog részesülni, legalábbis az elkövetkező két-három év során a hazai gyártmányú gyapjú-szigetelőanyag. [box type="shadow" ]Van-e különbség az ásványgyapot és a kőzetgyapot között? Lényegi különbség nincs. Hívják így is, úgy is. Az ásványgyapot egy kategória. Abba tartozik az üveggyapot, a kőzetgyapot és a salakgyapot. Tehát a kőzetgyapot és az üveggyapot is nevezhető ásványgyapotnak. Miután legtöbbször olvasztott bazaltból készül mindkét elnevezés elfogadható. Készítenek még hőszigetelést olvasztott kohósalakból, és üvegből is. Az előbbi a salakgyapot, az utóbbi pedig az üveggyapot. Hőszigetelésre használnak másabb anyagokat is (mindenekelőtt polisztirolt, de például gyapjút is), de ez már egy más ügy…[/box] Hecser Zoltán A cikk a Hargita Népe március 6-i számában jelent meg.