A diákok többsége jól érzi magát új osztályában
A kilencedikesek több mint 90 százaléka elégedett az új osztályával, és a megkérdezettek közül mindössze 15 diák szeretne iskolát vagy osztályt váltani. A tanáraival viszont mindegyik harmadik tanuló csak részben elégedett – derült ki Hargita Megye Tanfelügyelősége felméréséből.
[caption id="attachment_17050" align="aligncenter" width="620"] Diákok az ingázók között. Úton lévő generáció (Fotó: Balázs Árpád / archív)[/caption]
Október elején, tizenhárom nappal az iskolakezdést követően végzett felmérést a kilencedikesek körében a tanfelügyelőség. A kérdőíves felmérésben a megyében működő 39 középiskolából összesen 229 diák vett részt, a tanfelügyelőség arra volt kíváncsi, hogy a nyolcadik utáni iskolaváltást követően a kilencedikesek hogyan tudtak beilleszkedni a középiskolai közösségükbe, mennyire elégedettek az osztályukkal és a tanáraikkal. Az adatok összesítését és feldolgozását követően a tanfelügyelőség tanulmányt készített, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek többsége elégedett az új osztályával és jól érzi magát az új osztályközösségében, a 229 diák közül például mindössze heten mondták azt, hogy nem szeretik az új osztályukat és 15-en tervezik, hogy kilencedik után osztályt vagy iskolát váltanak. Nem ilyen egyértelmű azonban a fiatalok véleménye a tanárokról, nagy számban voltak ugyanis (a megkérdezettek 30,13 százaléka), akik csak részben elégedettek az őket oktató pedagógusokkal, de az idei felmérés még így is javulást mutat ebben a kérdésben.
A tavalyi felmérésekben részt vett kilencedikesek 55 százaléka nyilatkozta azt, hogy elégedett a tanáraival, idén ez az arány növekedett, a kilencedikesek 67,25 százaléka van pozitív véleménnyel a tanárairól – derült ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott tanulmányból.
Növekvő tendenciát mutat ugyanakkor azoknak a tanulóknak az aránya is, akik igényelni szeretnék az állami ösztöndíjat: folyó tanévben a diákok 42,36 százaléka számít az állami juttatásra, tavaly a megkérdezettek 41,07 százaléka igényelte. A Bartolf Hedwig és Hodgyai László tanfelügyelők által készített tanulmány kitér arra is, hogy a középiskolát kezdett fiatalok hány százaléka szeretne érettségizni, illetve hányan rendelkeznek otthon számítógéppel és van internethozzáférésük. A felmérés adatai szerint a kilencedikesek 81,22 százaléka tervezi, hogy diplomát szerez, 41 diák pedig már most kijelentette, hogy nem akar érettségizni. A tanulmányt készítő tanfelügyelők szerint főként a hároméves szakoktatásban tanulók tartózkodnak az érettségitől.
– Csökkent ugyanakkor azoknak a fiataloknak a száma, akiknek van otthon internethozzáférésük és számítógépük: idén a válaszadók 89,96%-a állítja azt, hogy van otthon készüléke, tavaly 2,45%-kal többen voltak hasonló helyzetben, a fiatalok 85,5%-ának van internethozzáférése, 1,46%-kal kevesebb diáknak, mint az egy évvel korábbi adatokban – vonják le a következtetést a tanfelügyelők.
Egy másik, szintén fontos jelenség a kilencedikes diákok körében a vidékről ingázó és az utazás miatt korán kelő fiatalok helyzete, a tanulmányban erre is kitérnek a szerzők. Az érintettek válaszaiból pedig kiderül, hogy jelenleg a fiatalok 64,04%-a 8–10 órát van távol az otthonától, 16,67%-uk 10–12 órát, 13,16% 7–8 órát és 6,14%-uk több mint 12 órát.
Ez az óraszám még egy felnőtt számára is megterhelő – állítják a szakemberek. A kérdőíves felmérés szerint vannak olyan diákok (a megkérdezettek 1,32%-a), akik már reggel 5 előtt el kell induljanak az iskolába, jelentős azonban azoknak a tanulóknak az aránya (13,16%), akik reggel 5 és 6 között indulnak el otthonról.
Végül a tanfelügyelőség által elkészített tanulmány arra is kitér, hogy a tanulók szülei milyen értékben vásároltak taneszközt iskolakezdéskor: a fiatalok 9,2%-a azt állítja, hogy 100 lej értékben, 27,1%-ánál 200–300 lej között, 3,5%-uk mondta azt, hogy 1000, míg ketten, hogy 1500 lejre vásároltak a szülei.
A tanulmány szerint egyébként a kilencedikesek 32,7%-ának van tankönyve minden tantárgyból, többen hiányolják, hogy a szaktantárgyakból – mint például a műszaki rajz vagy a könyvelés – nincs könyvük, e mellett pedig az idegen nyelvű tankönyvekből sincs megfelelő mennyiség a középiskolákban – derül ki a diákok válaszaiból.
Pál Bíborka