A napokban beköszöntött meleg, csapadékmentes időt kihasználva, a tavaszi kalászosok vetése mellett egyre több parcellán ültetik el a burgonyát is a termelők. A főkultúrából a szakigazgatóság idén 8500 hektárra számít. [caption id="attachment_47244" align="aligncenter" width="1000"] Vége a téli pihenőnek. Ideális az idő az ültetéshez Fotó: Domján Levente[/caption] Az elmúlt napok kedvező időjárását kihasználva, Hargita megye szerte rohamtempóban haladnak a tavaszi mezőgazdasági – szántási és vetési – munkálatokkal a gazdák. A pityóka ültetése is javában zajlik: az előzetesen várt 8500 hektárnyi termésterület felén, közel 4500 hektáron már a földbe kerültek a gumók – tájékoztatta tegnap lapunkat Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Hozzátette, a burgonya mellett más tavaszi növénykultúrák vetésével is jó ütemben haladnak a gazdák: a tavaszi búza vetését például mára több mint 1000 hektáron, azaz az idénre várt termőterület 80 százalékán fejezték be, sőt Székelykeresztúr térségében a legkorábban vetett parcellákon már ki is keltek a tavaszi kalászosok. Zabból idén 3800 hektárra számít a mezőgazdasági igazgatóság, az érintett parcellák 95 százalékában már a földbe került a vetőmag. A cukorrépa esetében egyelőre 20 hektárnál tart a vetésmutató – sorolta a szakigazgatóság legfrissebb, tegnapi helyzetjelentésből származó adatokat Török Jenő. Alcsíkon a múlt hét közepe óta fogták intenzíven munkára a pityókaültető gépeket a gazdák. A nagyobb mezőgazdasági társulások parcelláin hétvégén sem pihentek a talajelőkészítők. – Amikor a talaj hőmérséklete eléri az 5-8 Celsius-fokot, a pityókát már lehet ültetni. Akinek nagyobb területe van, annak már el kellett kezdenie a munkát, de aki 2-3 hektáron termel pityókát, az még nyugodtan várhat az ültetéssel – mondta el tegnap érdeklődésünkre Keresztes Vencel, a csíkszentmártoni Burgabotek mezőgazdasági társulás igazgatója. A csíkszentmártoni társasnál az ültetést elsőkként az ipari célra termesztett burgonyafajtákkal kezdték: az idénre tervezett közel 120 hektárnyi burgonyaültetvényből ötven hektár termésmennyiséget szánnak szerződés alapján ipari feldolgozásra, burgonyaszirom-alapanyagnak. – Az ipari burgonya esetében a támogatásokkal elégedettek vagyunk, a felvásárlási árakkal viszont annál kevésbé. Az alacsony felvásárlási árak miatt van szükség a támogatásokra. A csipsz-pityókával szemben magasak a gyártók minőségi elvárásai, az áfa nélküli 55 banis alapár is lehetne magasabb. Ha jövőben nem marad ez a célirányos támogatás, akkor a csipszpityóka termesztése veszélybe kerül – hangsúlyozta Keresztes Vencel. Az agrárszakember szerint a helyzet kialakulásához alapvetően hozzájárult a hazai burgonyanemesítő és szaporítóanyag-gyártó létesítmények leépítése, felszámolása. Minőségi ültetni való burgonya gyakorlatilag már csak importból érhető el: a csíkszentmártoni társas az általa használt fajtákat is kilónként 3,5 lejes áron vásárolta. – Ebből kell előállítsuk, megtermesszük az olcsó étkezési és ipari feldolgozásra szánt burgonyát. Így alakították ki a rendszert, hozzuk csak külföldről az ültetnivalót, mert nekik az a jó – jegyezte meg Keresztes. Ideálisnak tartja a feltételeket a burgonya ültetéséhez Vitos László, a csíkkozmási Nyerges mezőgazdasági társulás vezetője is, sőt biztatja is gazdatársait: aki tudja, még e hónapban ültesse el a pityókát. – A föld is meleg, a nedvesség is megfelelő. Ideálisak a körülmények az ültetéshez – állítja a szakember. A kozmási társas parcelláin eddig mintegy 25 hektáron került az ültetni való gumó a földbe, a munkát ez esetben az ipari feldolgozásra szánt fajtákkal, valamint a korai étkezési fajtákkal kezdték. A Nyerges társas idén a burgonyaszirom-gyártók számára 30 hektáron termeszt krumplit, az étkezésivel együtt azonban a burgonyának összesen 120 hektáros termésfelületet szánnak.