Az autonómiát alulról kell építeni
Jó hírekben bővelkedett, de rosszakban sem „szenvedett hiányt” a péntek reggeli tusványosi nemzetpolitikai kerekasztal, amelyen – Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő moderálásában – Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár mellett az elszakított nemzetrészek, valamint a diaszpóra politikai képviselői számoltak be az elmúlt egy év tapasztalatairól.
[caption id="attachment_74622" align="aligncenter" width="4500"] Fotó: Kovács Hont Imre[/caption]
Semjén Zsolt a sikeres nemzetpolitika visszaigazolásának és elismerésének nevezte az áprilisi magyaroszági országgyűlési választások külhonban leadott szavazatait, majd kifejtette: minden nemzetrész felelős elsősorban önmagáért, másodsorban a többi nemzetrészért, harmadsorban pedig az egyetemes magyar nemzetért.
– A Vajdaságban a kulturális autonómia a megvalósulás alatt van. Ki gondolta volna ezt a Milosevic-időben? És ez nem ártott Szerbiának, hanem a javára vált. Legyen ez hivatkozási alap: ha Szerbiában lehetséges, akkor itt is lehetséges. Bukarestben be kellene látniuk, hogy nem a mi készülékünk a zavaros – mondta Semjén, kifejtve, hogy a gazdaságfejlesztés jó példája szintén Délvidékről indult. – A nemzetpolitkában mindig ott kell előre lépni, ahol lehet, és a pozitív példákat oda kell állítani a többi elé. Aki pedig nehéz helyzetben van, annak éreznie kell, hogy nemcsak az anyaország, hanem a többi nemzetrész is mögötte áll. Ez a nemzeti szolidaritás politikai megvalósulása – fogalmazott Semjén.
Mentalitásváltás
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint a „geopolitikai konfliktus helyszínén, a szakadó Ukrajnában” nehezen tudnának fennmaradni a Semjén által említett szolidaritás nélkül. Kijelentette: elhúzódó válságra számítanak, amelyet csakis nemzetközi nyomás oldhat meg.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta: azt a fajta nemzetpolitikai építkezést akarják folytatni, ami partnerséget jelent. Pásztor szerint „kegyelmi időket” élnek Délvidéken, amelynek rendkívül fontos hozadéka a magyarországi gazdaságfejlesztési program.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke szerint Szlovéniában végre ismét jó magyarnak lenni. A szlovén sajtó egy része „furcsán néz” a lélekszámban kicsi, de erősödő muravidéki magyarságra a látványos magyar gazdaság- és óvodafejlesztő program miatt.
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke kifejtette: jelenleg a kis iskolák védelme jelenti számukra a legnagyobb feladatot.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke az újonnan kialakult stabil jobbközép kormányról és az azzal kötött partnerségükről beszélt dióhéjban. Veszélyforrás ugyanakkor a szélsőséges horvátok kisebbségi képviseletet csorbítani szándékozó népszavazása, valamint a nem túl rózsás magyar–horvát diplomáciai kapcsolat.
Deák Ernő, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke üdvözölte, hogy amiképpen Trianon napját gyásznap helyett a nemzeti összetartozás napjává tette a nemzetpolitika, úgy a magyar külpolitika arra összpontosít, hogy a szomszédos államokat meggyőzze az érdekek közösségéről.
Mesterlövészek harca
Erdélyt mindhárom magyar párt részéről képviselték a panelbeszélgetésen. Közülük elsőként Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor szólalt fel.
– A parlamenti és közéleti színtér mellett megjelent az igazságszolgáltatási hadszíntér is, és ezen a hadszíntéren folyamatosan veszítünk. Nem tömegek harcolnak, hanem mesterlövészek, akik „kipécézik áldozataikat” és ezzel az egész közösségnek sokat ártanak – fogalmazott Tánczos Barna.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés, valamint a magyar kormánynak az áprilisi választásokon elért sikerét méltatta.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke az erdélyi magyar pártok közös autonómia-nyilatkozatát méltatta, és szégyennek nevezte a Mihai Tudose akkori miniszterelnök „akasztós nyilatkozatára” vonatkozó brüsszeli és a bukaresti reakciók „harmatgyengeségét”. Ugyanakkor kijelentette: az EMNP ezután is minden választáson az is-is elvét követi, mert „mindenkinek helye van a Nap alatt”.
Kovács Hont Imre