Az Országos Statisztikai Intézet (INS) december 5-én nyilvánosságra hozta a bruttó hazai termék (GDP) első kilenchavi alakulására vonatkozó részletes adatait. Ezek szerint az a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 4,1%-kal bővült, a harmadik évnegyed folyamán pedig 3,2%-kal 2018 azonos évnegyedé­hez viszonyítva. Abszolút értékben kifejezve a GDP (folyó árakon számolva) 26 160,3 millió lej volt. Nem térnénk ki az igen terjedelmes és számadatokban bővelkedő jelentés aprólékos ismertetésére. Van viszont néhány olyan jelenség, amely érdekesnek tűnik, s amelyre érdemes felfigyelni. Az esztendő első kilenc hónapja során a statisztika adatai szerint mérséklődött a fogyasztás, de gyarapodtak a beruházások. Továbbá az ipar és a mezőgazdaság negatív előjellel járult hozzá a GDP növekedéséhez, míg a kereskedelmi és az építkezési szektor pozitívval. A fogyasztás kapcsán megemlítendő az is, hogy a kiskereskedelmi szegmens üzleti forgalma 10 hónap viszonylatában ugyan 7,1%-kal nőtt, de az utóbbi hónapok során az mérséklődni látszik, s azon belül a „hajtóerőt” az ipari árucikkek forgalma jelentette. Íme: 2018 első 10 hónapjához viszonyítva az idei esztendő azonos időszakában az élelmiszer-, az ital- és a dohányfogyasztás 5,4%-kal bővült, az üzemanyagoké 7,2%-kal, míg az ipari árucikkeké 8,5%-kal. Meglepetést jelent az, hogy a GDP 9 hónapos növekedésében mint részarány csökkent a fogyasztás, ugyanakkor nőtt a beruházásoké. Így a harmadik évnegyed során a GDP képződésében az építkezési szektor részesedése 5,2%-os volt, míg 9 hónap viszonylatában csak 4,2%. Ugyanakkor a GDP növekedéséhez az építkezés a harmadik évnegyedben 0,9%-kal járult hozzá, míg 9 hónap viszonylatában 0,6%-kal. Ez utóbbit nem segítette viszont az ipar, amelynek nem volt szerepe a GDP növekedésében, lévén, hogy annak volumene 9 hónap viszonylatában 0,2%-kal esett vissza. Hasonlóképpen történt a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás tekintetében is, amelyek együttesen ugyan 5%-kal részesültek a GDP képzésében, de annak növekedésében nem játszottak, nem is játszhattak szerepet, mert a megelőző esztendő harmadik évnegyedéhez, illetve első 9 hónapjához viszonyítva 0,6%-os, illetve 0,1%-os visszaesést jegyeztek. Egyébként a múlt hónap végén az Országos Prognosztikai és Stratégiai Bizottság (CNSP) felülvizsgálta a 2019-es esztendei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, s azt 5,5%-ról 4%-ra „zsugorította”.