Hirdetés

Korlátok között, felelősségteljesen

Hadnagy Éva

Mindennapi életünk részei a kütyük, tanulási és munkaeszközünk egyaránt, ez ellen, bármennyire is lázadunk, tenni nem tudunk. Ilyen világot élünk, a fejlődést pedig visszafordítani nem lehet, ezek az eszközök jelen vannak a mindennapjainkban, a használatuk megkerülhetetlen. Már el sem tudjuk képzelni, hogy volt élet valaha telefon és internet nélkül is. Statisztikák szerint átlagosan 9-10 éves korban kapnak a gyermekek saját mobiltelefont, vagy férnek az internethez, amin keresztül aztán Facebook-oznak, játszanak, TikTok-oznak, mi pedig csak kapkodjuk a fejünket, hogy mi is történik valójában. Szokták mondani, hogy a mai gyerekek már telefonnal a kezükben születnek. Szerencsére azért nem, de egyre kisebb korban kerül már okoseszköz a kezük közé. A felmérések szerint a 1,5-2 éves gyerekek is telefonon, tableten néznek mesét, a 3-4 évesek pedig már profikat megszégyenítő módon kezelik az érintőképernyőket, pedig szakemberek szerint 0-3 éves kor alatt ezt egyáltalán nem szabadna nekik megengedni. Hogy miért?

Arra számos magyarázat van. De vajon szülőként tudjuk-e, hogy milyen veszélyeknek tesszük ki gyermekeinket azzal, ha telefont adunk a kezükbe azért a pár perc csendért, nyugalomért cserébe? Egyáltalán belegondolunk-e abba, hogy ezeknek az eszközöknek a használata a későbbi életükre milyen hatással lehet? Tartok tőle, hogy nem. 
Bár felelős szülőnek tartom magam, bevallom, az én gyermekeim is szoktak telefonozni, de csak bizonyos szabályokat betartva. Gondoltam, így olyan nagy baj nem lehet. Nemrég azonban egy előadáson vettem részt, amelynek a kisgyermekek és a képernyők előtt eltöltött idő volt a témája. Szó szerint megdöbbentem, sokkolt, hogy micsoda károkat okozhatnak a videójátékok, kütyük és a hasonló eszközök, ha azt szabályok, keretek nélkül, rendszeresen használják a gyermekek. Úgy gondolom, sok szülő csak sejti, de konkrétan nem tudja, hogy mekkora kár származhat belőle.

Talán ideje lenne kicsit nagyobb dobra verni a témát, felnyitni a szemeket és megvilágosítani a fejeket, mielőtt nem lesz túl késő, mert a gyermekekért mi, felnőttek vagyunk a felelősek!



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!