Hirdetés

Nem elég a minőség, mennyiség is kell

Elsőbbséget fognak élvezni a helyi termékek az élelmiszerpiacon. Az RMDSZ közleménye szerint a szenátus megszavazta a rövid ellátási láncra vonatkozó jogszabályt, amelynek célja, hogy a gazdák elsőbbséget élvezzenek a hústermékek, tojás, gyümölcs és zöldség, tej és tejtermékek, valamint pékáruk forgalmazásában a többi élelmiszer-beszállítóval szemben.

Cilip-Szilágyi Dalma-Orsolya
Becsült olvasási idő: 7 perc
Nem elég a minőség, mennyiség is kell
Fotó: SZGE

A rövid ellátási láncot érintő jog­­szabály értelmében az iskolai étkezdék, katonai egységek, kór­házi étkezdék, bentlakásos isko­­­lák, hatóságok és intézmények étkez­déi, országos vállalatok étkezdéi első­­­sorban helyi alapanyagokat kell­ ­megvásároljanak termékük elő­állításához. A rövid ellátási lánc lényege, hogy a termelő közvetlenül vagy legtöbb egy közvetítő segítségével értékesít a fogyasztónak. 
– Az ország élelmiszer-biztonsága szempontjából fontos előrelépés a helyi termékek értékesítése. Ugyanakkor az RMDSZ-nek fontos a gazdák segítése olyan értelemben is, hogy válságos időszakban az állami juttatások mellett biztosítsunk nekik egy olyan piacot, ahol el tudják adni a termékeiket – mutatott rá az RMDSZ közleményében Turos Lóránd Szatmár megyei szenátor, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
– A helyi termelők és fel­dolgozók valós esélyt kapnak a külföldi termelőkkel folytatott kiegyen­súlyozatlan versenyben. To­vábbá egyre nő az egészséges és környezetbarát termékek iránti igény. A javaslat ezt a szempontot is figyelembe veszi, hiszen ezáltal megfizethető, biztonságos és tápláló élelmiszerek kerülhetnek az emberek asztalára – hangsúlyozta Fejér László Ödön, az RMDSZ Kovászna megyei szenátora, a szenátus mező­­gazdasági bizottságának tagja. Hozzátette: – A termékek eladása nem csak a gazda feladata. Nem az a megoldás, ha a termelő piacra megy, hanem az, hogy segítünk neki, hogy a terményei eljussanak a fogyasztóhoz.
Románia lesz az első olyan ország az Európai Unióban, amely átfogóan szabályozza a rövid ellátási láncot. Gyakorlatba ültetéséért az illetékes minisztériumok, a kereskedők és az agrár-élelmiszeripari termékekkel foglalkozó szervezetek képviselői felelnek majd.

Domján Levente

A védjegy fontossága
A Székely termék védjeggyel ren­delkező termelők és gazdák szá­mára Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége havonta szervez vásárt, amivel már évek óta érdemben támogatja a rövid ellátási lánc rend­szerét. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint ez egy régóta várt segítség, főleg a kisgazdáknak, helyi termelőknek.
– Úgy gondolom, Hargita me­gyében ez a jogszabály nagy se­gít­­­ség lesz, és a Székely termék védjeggyel rendelkezők számára is többletet, előnyt jelent majd. Az más kérdés, hogy egyes termelők eleget tudnak-e tenni a megnövekvő keresletnek, sok termelő ugyanis az általunk szervezett vásárokon már el tudja adni termékeit. Bízunk benne, hogy ez a lehetőség motiválni fogja őket arra, hogy növeljék a termelés mennyiségét. A Székely termék véd­­jegy elsődleges és legfontosabb prioritása a rövid élelmiszerlánc és a helyi termékek piacának felkarolása. A helyi termelők felkarolásának egyik pozitív gazdasági szerepe a pénz helyi mozgása. A havi vásárok csak egy szeletét teszik ki a Székely termék mozgalomnak, mégis ez az a tevékenység, ami fenntartja a termelő és a fogyasztó közötti közvetlen, hiteles kapcsolatot – vélekedett a megyeelnök. 

Domján Levente

Tudnak a termelők alkalmazkodni? 
A gazdák által készített helyi és egészséges élelmiszer leginkább mi­­nő­ségben és nem mennyiségben tud­ja felvenni a versenyt a na­gyobb termelési egységekkel szemben. Ter­mészetesen a jogszabály révén a termelők mindennapi munkáját segí­tenék elő, viszont néhány kérdés felvetődik ezzel kapcsolatban.
– Pozitív tényként kezeljük, hogy az intézmények egyre nyitottabbak a helyi termékek használatára  – tette hozzá Borboly Csaba. – Továbbá kihívás, hogy a kistermelő folyamatosan jó minőséget, ugyan­akkor nagy men­ny­iséget tudjon ter­melni. A be­­vásárlóközpontok és a helyi termékek élelmiszerárai közti összehasonlítás minőségbeli kihívást is jelent. Termelőink túlnyomó része kis-, háztáji gazdaságot mű­ködtet. Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége három kategóriába sorolta őket, kapacitásbeli megkü­lönböztetés céljából. Több olyan termelő is rendelkezik a Székely termék védjeggyel, akinek a vál­lalkozása már kisiparinak számít. A védjegyek használata annyira se­gíti elő a termelők értékesítését, amennyire azt a fogyasztói szokás prioritásként kezeli. Növekszik a védjegyek iránti igény mind a termelők, mind a fogyasztók ré­széről. Egyre tudatosabban vá­sár­­lunk, és elolvassuk a címkét. Meggyőződésünk, hogy a tudatos vásárlói kör a lekövethető, védjeggyel rendelkező termékek beszerzéséért hajlandó többet fizetni. Ez egy minőségi garanciát jelent számára. A Székely termék védjegyes ter­melőink több mint fele hegyvidéki vagy akár bió minősítéssel is ren­delkezik. Lassan tizenhárom éve van Székely termék védjegy. Nehezen indult, nem sokan hittek benne, és ma már nemcsak itthon, de külföldön is egyre többen ismerik. Brüsszelben már nem újdonság.
Cilip Árpád, Hargita Megye Fej­­­lesz­­tési Ügynökségének igazga­tója szerint lényeges kérdés, hogy­ az intézmények mennyire tartják fontosnak a helyi termékek fogyasztását.
– Nemcsak azért fontos helyit vásárolnunk, mert annak könnyebben ellenőrizhető a származása, vagy mert egészséges, hanem mert ennek komoly gazdasági vonzata is van. Erről keveset beszélünk, pedig nagyon fontos, hisz az a pénz itt, helyben fordul meg, a gazdák és termelők megélhetése pedig nagyrészt a portékájuk eladásából jön ki. Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége három kategóriába sorolta a Székely termelőket, ezáltal biztosan állíthatom, hogy minőségi és mennyiségi szempontból is vannak olyan helyi termelők, akik tudnak bizonyos elvárásokat teljesíteni és akár hosszú időre szóló szerződéseket is kötni – fejtette ki az igazgató.
Az intézmények lehetőségükhöz mérten előnyben is részesítenék, minden esetben, a helyi termékeket, viszont gyakran jelent akadályt a bürokrácia. Szente Ibolya, a csík­szeredai Micimackó óvoda igaz­gatója úgy látja, nem föltétlenül szükséges jogszabály ahhoz, hogy ennek az értelmét és értékét fel­fedezzük és megértsük.
– Mi is belátjuk és tudjuk, hogy úgy a legjobb, ha az utolsó szem krumplit is helyi termelőtől vásá­roljuk meg, viszont az egyik nagy probléma a törvényes értékesítés: a helyi termelők sokszor nem tudnak minden feltételt teljesíteni ahhoz, hogy egy hivatalos intézmény tőlük vásárolhasson. Mindemellett pedig az árak sem mellékesek. Én is annak vagyok a híve, hogy a gyerekeink naponta egészséges élelmiszert fo­gyasszanak, viszont árban a szülők sem föltétlenül tudják finanszírozni mindezt. Ha viszont lehetőségünk van rá, mindent a helyi termelőktől, gazdáktól szerzünk be, a zöldségektől egészen a mézekig – nyilatkozta lapunknak az igazgató.

SZGE
 

Nemcsak a termelők szempontjából kedvező mindez
A jogszabálynak, bár a termelők érté­ke­sítési lehetőségeit célozza, más pozitívuma is van, hisz ezáltal a tanintézetekben a gyerekeket még inkább meg lehet tanítani a helyi élelmiszer, az egészséges táplálkozás értékének felismerésére.
– Finnországban az ebédeltetési és étkeztetési programoknak elsősorban nemcsak gazdasági vetületük vagy helyi gazdaságtámogatási célzatuk van, hanem egyértelműen nevelési céljuk is. Külön kulináris órákat tartanak, általános iskolai oktatásban is, ahol a gyerekek egyrészt dolgoznak a nyers­­anyaggal, tehát megtanulják, hogy mi mire való, mitől egészséges, hogyan kell kombinálni a különböző hozzávalókat ahhoz, hogy egy egész­séges és magas tápértékű táplálék legyen belőle. Az intézményeknek saját kiskertjük van, melegházzal akár, de vannak olyan nagyon jól felszerelt kulináris nevelést biztosító gyakorlati tervek, hogy a gyermekek ilyen tevékenységet végezhetnek, és erre kerettantervet, valamint tananyagot készítettek. Ugyanakkor a közös étkeztetésnek nemcsak szociális komponense van, hanem egyértelműen olyanfajta nevelési kom­­ponense is, amelyben a gyerekek, akik részt vesznek a táplálkozási programban, az étkeztetési prog­ramon, azok a gyerekek nemcsak azt tanulják meg, hogy miért fontos ez az egészséges életmód és az egészséges táplálkozás szemszögéből. Ez is egy nagyon fontos része, de megtanulják azt is, hogy önmagukat kiszolgálva az őket szolgáló rendszerű étkezési felületeken mennyit tegyenek ki maguknak, hogy a táplálékkal ne pazaroljanak. Ez is nagyon fontos fenntarthatósági szempontból, hogy az élelempazarlás témája közvetett vagy közvetlen módon ezen a programon keresztül esetleg hosszú távon tudatosítható – mondta el Ferencz Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának igazgatója.
Természetesen ez a jogszabály a helyi gazdálkodóknak is nagy segítséget nyújtana, ami az értékesítést illeti.
– A húsfeldolgozó és vágóhíd több gazda tevékenységét segítené elő. Persze feltételezzük, hogy azok a gazdák, akik a jószágaikat itt dolgozzák majd fel, azok itt is vásárolják meg az abból a húsból előállított termékeket. A kapacitásunk nagy, ezért kellőképp ki tudnánk elégíteni akár intézmények szükségleteit is. Ez jelentős lépés lenne számunkra is, hisz még inkább felértékelődne a munkánk, a gazdák munkája – jegyezte meg Jéré Elemér, a Csíkjenőfalvi Tercs Közbirtokosság elnöke.
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!