Hirdetés

Kossuthból román király

Új, fényvisszaverő utcanév­táblákat szerelnek fel Csíkszeredában és újraszámozták azokat az utcákat, ahol erre szükség volt. Ez adta az ötletet, hogy utána járjunk annak, hogy Hargita megye nagyobb városaiban hogyan változott az utcák, terek elnevezése, mennyire érhetjük tetten általuk a történelem változásait.

Boncina-Székely Szidónia
Becsült olvasási idő: 4 perc
Kossuthból román király
Beszédes utcanévtáblák. Történelmünkről és társadalmunk hatalmi berendezkedéséről is szólnak Fotó: László F. Csaba

Meglehetősen beszédesek az utcanevek változásai, hiszen a különböző történelmi korszakok hatalmasai az utcanevek átkeresztelésével is éreztették: övék a hatalom. Ez Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is tetten érhető. 

Önkényes utcanév változtatások a kommunizmusban

Csíkszereda egyik legtöbb névváltoztatást megért utcája, a jelenlegi Márton Áron utca, amely volt George Coșbuc, Csütörtök, Rákóczi és Gimnázium utca is.
Takács István, 93 éves nyugalmazott mérnök, egykori kiváló jégkorongozó, a város Pro Urbe Díjjal kitüntetett polgára, az utcanévtáblák kapcsán elmondta, az évek során (főleg a kommunista rezsim idején), a lakosság megkérdezése nélkül önkényesen változtatták az utcaneveket. 
– A Temesvári utcát átnevezték Lenin utcának, amelyet a rendszerváltást követően szinte azonnal vissza is neveztek. Az igazat megvallva, fiatalon nem is igazán foglalkoztatott bennünket az utcanévtáblák változtatása, de mint mondtam, csupán a vezetők dönthettek ebben az ügyben, bizonyára ők is felsőbb nyomás hatására – emlékezett vissza az idős férfi. A Kossuth Lajos utca is több nevet viselt, a hosszú évek során, viselte a Fő utca (1900), a Város köze, a Ferdinánd király utca,a  Városháza utca és a Virág utca nevet egyaránt. 
– Sok esetben olyan személyek nevét adták az akkori vezetők a város különböző részeinek, akikhez a városnak semmi köze nem volt – mondta Takács. Hozzátette: voltak tipikus, a korra jellemző utcamegnevezések is. Például a Lázár utcából lett Vörös traktor utca, a Zöld Péter utcát Március 6. utcának is hívták. 

László F. Csaba
Munkában a szerelők. Nem hiába dolgoztak, utcanevek nélkül nehéz tájékozódni

Az egykori fapiac mint Tudor Vladimirescu tér

Kilencvenhárom utcát tartanak nyilván Gyergyószentmiklóson: a város önkormányzata által a rendelkezésünkre bocsájtott utcanévjegyzék szerint 1773 óta létezik nyilvántartás ezekről. Ekkor 14 utca létezett, közülük ma már csak a Szurokfőző viseli eredeti nevét, amely az erdőkitermelés és az ahhoz kapcsolódó szurokfőzés helyszíne volt.
A város főtere a Piac szer volt a vásárok helyszíne a feljegyzések szerint, és 1913-ban a Kossuth-tér nevet kapta, majd az első „román világban” (szerk. megj: a 20. században, a két világháború közötti időszakban) Regina Maria lett a neve, 1940 után kapja meg a ma is használatos Szabadság tér nevet – olvashatjuk Bajna György Utcáim című helytörténeti kézikönyvében. Hasonlóan a főtérhez, többszöri névváltozáson mennek át a város utcái, például az 1773-ban már jegyzett Térjmeg utca később Nefelejcs, majd 1954-ben Tudor Vladimirescu, 1989 után pedig a jelenlegi nevére, Budai Nagy Antal utcának keresztelik. Nem kevesebb névvel illették az idők során az egykoron kockaköves Márton Áron utcát sem, ahol a város legfigyelemreméltóbb épületei sorakoznak: a régi katolikus plébánia, a katolikus templom, az egykori Laurentzi szálloda, a Korona vendéglő, a Kövér és a Czárán-házak utcája kezdetben Templom, majd Kossuth Lajos, a „román világban” Carol II, 1940 után Fogarasy MIháluy, 1945-túl Sztálin, majd Május 1 utca lett, amíg meg nem kapta mai nevét – olvashatjuk Bajna György helytörténeti dokumentációjában.
A város egykori főutcája első nevén a Falu közönséges utcája nevet viselte, ma a Rákóczi Ferenc néven ismert és jegyzett: itt található a Tarisznyás Márton múzeum, és ennek az utcának a felső része lett gyújtóbombák okozta tűzvész áldozata 1944-ben.
Gyergyószentmiklóson ma is van néhány, a kommunizmus idején román nevet kapott utca – Nicolae Balcescu, Horea, Closca, Crisan, Mihai EMinescu, Progres, valamint az egykori fapiac területe, amely Tudor Vladimirescu néven jegyzett ma. Valószínűleg az utak állapotát jegyezték a Gödrös és Sáros utcanevek és ezek ma is hivatalos használatban vannak. A több évtizedig Gyergyószentmiklóson tevékenykedő és tiszteletnek örvendő orvos, dr. Fejér Dávid emlékére az 1950-es években neveztek el utcát.
A város első lakónegyede a Forradalom negyed – eredeti nevén Augusztus 23. negyed – majd sorban épült meg a Virág és Bucsin negyed a kommunizmus éveiben. 
A gyergyószentmiklósi helyi önkormányzat 2020-ban határozatban fogadta el Gyilkostó üdülőtelep utcanévjegyzékét, eszerint a közigazgatásilag a városhoz tartozó településen tizenegy, többnyire helyneveket megjelölő utca van, ezek a Juh patak, a Kapros patak, a Likas patak, a Cohárd, a Háromkút, a Fő, a Napsugár, a Fenyő, az Erőss Zsolt, a Kőkapu utcák, valamint a Tópart sétány. 

Medve és Menta, mint új utcanevek

Székelyudvarhelynek 1590-ben öt utcája volt, az akkori vásártérrel együtt: a Botos, Darabont, Szentimrei, Varga és a Piacszernek nevezett főtér – derül ki Tibád Levente egyik helytörténeti írásából. A városra a századforduló előtt nem volt jellemző a gyakori utcanév változtatás, viszont sorban: a monarchia bukása, a proletariátus, a „kis magyar világ”, a szocializmus és az 1989-es rendszerváltás is az utcanevek kicserélésével járt. A fenti történelmi időszakokat követe ilyen sorrendben változtak az utacnevek: Kossuth Lajos, Bethlen Gábor, Szentimre utca, Kőkereszt tér, valamint a Piacszer, ami a mostani Márton Áron tértől a Szabadság térig terjedt. Az 1700-as években a város bővülése új utcaneveket hozott magával: a Piacszer Alsó és Felső Piactérre bomlott, és létrejött többek közt a Sópiac utca, a Parajdra járó út, a Tímárköz, és a Temető utca, amelyeket sorrendben ma Tamási Áron, Petőfi Sándor, Sziget és Baróti Szabó Dávid utcaként ismerünk – derül ki Vofkori György kutatásaiból. Érdemes megemlíteni egy különleges utcanevet, ami a gimnázium épülete előtti útkereszteződést jelölte a hétszázas évek végén: Gatyaszár utca néven maradt fenn. A századfordulót követően többször változtak az utcanevek, a kis magyar világ idején: a Benkő József – Báthory, a Baróti Szabó Dávid – Majláth, a Vár – Szent Ferenc, a mostani Márton Áron – Deák, a Szabadság pedig Battyányi tér néven futott. A 20. században először 1920-ban majd és 1972-ben változtatták meg jelentős mértékben az utcaneveket. Ekkor a Kossuth – Regele Ferdinand majd Május 1, a Kornis Ferenc – Horea, az Eötvös József – Crişan, a Petőfi –Patak utca, a Bethlen Gábor – Köztársaság utca lett. A mostani Kőkereszt korábban Hargita tér, a Orbán Balázs utca pedig az I.L.Duca néven volt ismeretes. A város utcáinak addigi névjegyzéke a rendszerváltás óta nem módosult csak bővült, 2005-ben Vofkori  177 utcát számlált meg, az akkor már a periférián kiépülő Agyagdomb és Reményik Sándor utcákat is beleértve. A város legutóbb elnevezett utcái a Medve és a Menta utca, előbbi a Templom utcából, míg utóbbi a Keresztvápa utcából nyílik.

Tudósított: Boncina-Székely Szidónia, Pál Emil, Vlaicu Lajos



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!