Az utóbbi hetekben arra kértük a csíki polgármestereket, hogy összegezzék a 2016-os esztendőt a településük szemszögéből három pozitívumot és három negatívumot kiemelve, ugyanakkor a 2017-es terveik közül is határozzák meg a három legfontosabbat. Csík­szentmárton polgármestere úgy véli, nagypolitika lenyomatai mélyen érződtek tavaly a helyi önkormányzatok életében is. Eléggé nehéz, frusztrált és ideges esztendőt zártunk – foglalta össze az elmúlt évet Gergely András polgármester. – Nem abban az ütemben pörgött, mint ahogy én szerettem volna. A nagypolitika lenyomatai mélyen érződnek a helyi önkormányzatok életében is. A rossz dolgok közé sorolta a polgármester, hogy megduplázódott a bürokrácia, annak ellenére, hogy folyton a minél emberközelibb, minél humánusabb önkormányzást hangoztatják fentről. Szintén a negatívumok közé sorolja Gergely András, hogy a romániai politikai hisztéria mélyen beivódik az emberek lelkébe és azt lehet tapasztalni, hogy lassan senki nem mer semmit csinálni, vállalni, aláírni. – Emiatt húzódnak az ügyeink – fogalmazott a polgármester. – Egy-egy szakhatósági engedély megszerzése hihetetlenül bonyolulttá lett, mert mindenki attól fél, hogy valamilyen három­betűs intézmény lecsap rá, ezért inkább nem tesz semmit, és azt mondja, úgy jó. Nahát, ez pont, hogy nincs jól. Többek között ez volt az oka, hogy nem a megfelelő ütemben haladtunk, vagy nem tudtuk beindítani azokat a fejlesztési elképzeléseket, amikről az elmúlt esztendőben szinte fogadni mertem volna, hogy elindulnak. Az elöljáró – akárcsak korábban több másik polgármester – a szakemberhiányt is súlyos gondnak tartja, ugyanis az alacsony bérek miatt a jó szakemberek elkerülik a hivatalokat, Csíkszentmártonban például nyolc betöltetlen állás van. – Ez egy olyan gond, amit szerintem ebben az évben kell hogy orvosoljanak országszinten – hangsúlyozta Gergely András. – A béremelés más ágazatokban, az oktatásban, az egészségügyben megtörtént és most már a tanügyben akár duplája is a bérezés, mint az önkormányzatoknál. Ezt mindenképpen rendezni kell. A csíkszentmártoni községvezető negatívumnak és pozitívumnak is tartja egy időben,hogy az utolsó métereken vannak a birtoklevelek kiosztása terén: teljesen befejezni nem tudták, viszont sikerült telekkönyvezniük 150 hektárnyi dűlőt az év utolsó harmadában egy kormányprogram jóvoltából. – Szintén pozitívum, hogy az önkormányzat végül is pénzügyileg jó közepes évet zárt – vélte Gergely András –, egyáltalán nem voltak kifizetési gondjaink, mindazokat a kisebb, önerős fejlesztéseket, mint az útjavítások és az önkormányzat épületének javítása, el tudtuk végezni. A 2017-es terveket illetően kicsit szkeptikusan, óvatosan fo­galmazott a községvezető. El­mondta, hogy most már az utolsó szakhatósági engedélynél toporogva, úgy véli, hogy sikerül megkezdeni a művelődési ház tavalyra tervezett felújítási munkálatait, amelyre most már szépen gyűlt az önerő. Emellett szeretnének uniós pályázatból egy modern, regionális riasztási központot létrehozni, ugyanis a különböző pályázatok és a svájci támogatás segítségével olyan szintű technikai felszereltségre tett szert a csíkszentmártoni önkéntes tűzoltó-egyesület, amely megérett arra, hogy regionális szerepet is betöltsön. Ugyancsak a tavaly készítettek elő egy átfogó útrehabilitációs pályázati anyagot, és a polgármester reméli, hogy ezt idén sikerre is viszik. – Ami nagy terv és célkitűzés – mondta végül az elöljáró, – az az, hogyha nyugodalmas esztendőnk lesz, akkor 2017-ben minden birtoklevelet ki tudunk adni, és remélem, hogy amennyiben a telekkönyvezési kormányprogram 2017-ben is folytatódik, legalább 500-600 hektárnyi területet telekkönyvezni tudunk. Daczó Katalin