Ötvenes években gyártott traktor Ditró határában. Leginkább új gépek beszerzésére költik a 15 ezer eurót a termelők Székelyföldről összesen 4929, ezen belül Hargita megyéből 2076 gazdát részesít a legtöbb 15 ezer eurós farmfejlesztési támogatásban benyújtott pályázata alapján a Pro Economica Alapítvány. A Hargita megyei települések közül a legtöbb nyertes pályázat – szám szerint 124 – Gyergyóremetéről érkezett – tájékoztatta lapunkat Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója. Szép összeghez, összesen 19,9 milliárd forintnyi „de minimis” támogatáshoz jut 4929 székelyföldi gazdálkodó a magyar kormány gazdaságfejlesztő programja pályázatain a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány döntései alapján – közölte Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezetője hétfőn az MTI-vel. A Hargita, Kovászna és Maros megyék számára kiírt pályázat keretében 25 százalékos önrész biztosításával legfeljebb 15 ezer eurós támogatásra pályázhattak a székelyföldi gazdálkodók. Az alapítványhoz összesen 5293 pályázatot nyújtottak be a gazdák, 21,5 milliárd forintnyi fejlesztési igénnyel – tette hozzá az ügyvezető. Tegnap lapunk érdeklődésére Kozma Mónika kifejtette, a támogathatónak ítélt 4929 pályázatból 2076 fejlesztési projektet Hargita megyéből nyújtottak be a gazdák. 1139 gazdálkodó Kovászna megyéből, 1714 pedig Maros megyéből pályázott. Hargita megyében 1673 magánszemély és 401 jogi személy részesül a legtöbb 15 ezer eurós támogatásban: a megyén belül a legtöbb nyertes gazdapályázóval – szám szerint 124-gyel – Gyergyóremete büszkélkedhet – részletezte érdeklődésünkre a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója. A székelyföldi pályázók közül a legtöbben mezőgazdasági gépek, eszközök beszerzésére kértek támogatást, és a korábbiakhoz képest jelentősen megemelkedett a tenyészállatok vásárlására benyújtott pályázatok száma is. A pályázók az alapítvány honlapján a saját fiókjukba belépve értesülhetnek arról, hogy megítélték-e számukra a magyar állam által biztosított támogatást. Az elutasított pályázók öt napig fellebbezhetnek a döntés ellen. A fellebbezések elbírálása után következik a szerződések aláírása: a Pro Economica Alapítvány honlapján feltüntetett menetrend szerint a támogatási szerződések megkötésére október végén, a megítélt támogatások igénylésére pedig október 28. és november 16. között nyílik módja a gazdáknak. Az elszámolás előfeltétele azonban a beszállítóval való szerződéskötés és az előleg kifizetése. A támogatási összegek lehívása még idén elkezdődik a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM). Kozma Mónika az MTI-nek elmondta: minden pályázatot egy magyarországi és egy romániai mezőgazdasági szakember bírált el, és többek között a fejlesztés fenntarthatóságát vizsgálták. Pluszpontokat ítéltek a negyven év alatti gazdáknak és az egymással szövetkezőknek. Az ügyvezető szerint azért kellett egyes pályázatokat elutasítani, mert a pályázónak adótartozása volt, vagy nem rendelkezett saját földterülettel. Az alapítvány képviselői kedden írták alá a székelyföldi nagyberuházásokra kiírt pályázat első nyertesével is a szerződést. Ennél a pályázatnál a nyertesek kihirdetése után a pályázóknak igazolniuk kellett az 50 százalékos önrész és az építési engedély meglétét. Sok esetben az építési engedélyek késése késlelteti a szerződéskötést. A program keretében 72 nagyberuházásra nyújtottak be pályázatot, közülük 66 pályázó számára ítéltek meg összesen csaknem húszmilliárd forintos támogatást. Hasonló program helyett hisztizik a román kormány Nem tetszik a magyar kormány által finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program a román kormánynak. Az sem tetszik, hogy Budapest euró tízmilliókat fordít az erdélyi gazdálkodók versenyképességének növelésére. A román külügyminisztérium figyelmeztette Magyarországot az erdélyi gazdálkodóknak nyújtott „masszív” támogatások miatt. A minisztérium szerint Budapest etnikai alapon osztogat pénzeket egy idegen országban. De ha már a magyar kormány ragaszkodik hozzá, hogy támogatásban részesítse a romániai termelőket, akkor azt nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül tegye. Vagyis jusson a román gazdáknak is a magyar forintokból. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a kérdésben nincs kétoldalú megállapodás Románia és Magyarország között, Bukarest nem jelezte egyetértését a programmal, amelyen keresztül a budapesti kormány több tízmillió euróval finanszírozza az erdélyi gazdákat. A külügyminisztérium jelezte Magyarországnak, hogy „ez a fajta gazdasági segítségnyújtás túlmutat azon, amelyet egy állam egy másik ország területén élő kisebbségének a nemzetközi szabályok szerint nyújthat”. Ilyen intézkedéseket csak a román állam beleegyezésével és etnikai megkülönböztetés nélkül lehet végrehajtani – írta a romania-insider.com a g4media.ro-ra hivatkozva.

HN-információ