Feszített tempóban, a szeptember 10-i határidőig Hargita megyéből 1758 állattenyésztési támogatást igénylő gazda juh-, szarvasmarha- és sertésállományát, nyilvántartási dokumentumait, valamint állattartási körülményeit veszik szemügyre a hatósági állatorvosokból álló kontrollcsapatok. Az ellenőrök érkezéséről a kiválasztott gazdálkodókat a körzeti állatorvosok egy nappal korábban értesítik. A terepellenőrzések tegnap kezdődtek. [caption id="attachment_54445" align="aligncenter" width="1000"] Ezernél is több állattartó gazdaságába térnek be a napokban a hatósági állatorvosok. Ellenőrzéshez kötött támogatások Fotó: Domján Levente[/caption] Szűk másfél hónap alatt Hargita megyéből összesen 1758 állattartó gazdaság állattenyésztési támogatás-jogosultságát vizsgálják meg a megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság kontroll-csapatai – tájékoztatta lapunkat dr. Ladó Zsolt, az intézmény igazgatója. A hatósági állatorvosok arra kíváncsiak, hogy a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA) 2017-re igényelt támogatásokhoz kötődően az állattartók betartják-e az agrár-környezetgazdálkodási előírásokat és jogszabályba foglalt gazdálkodási követelményeket (SMR). Sok a munka, szorít a határidő A megyei főállatorvos nem titkolta: a terepellenőrzések lezárására kapott szeptember 10-i határidő – az APIA-s ellenőrzési szelvénybe került gazdák magas száma miatt – nagyon szűkös, ezért az ellenőrzések gyors és hatékony bonyolításához és időben történő lezárásához a támogatásigénylők együttműködését kérik. A megye szinte valamennyi településére kiterjedő ellenőrzések tegnap kezdődtek. – Kedden eligazítást tartottunk az ellenőrzést végző kollegáknak a procedúrában megjelent újításokról. Gyakorlatilag Hargita megyében 1758 gazdaságot kell megvizsgálnunk. Az ellenőrzéseket legkésőbb szeptember 10-ig kell befejezzük, amit a következő öt napban felülellenőrzés követ. Eddig a határidőig, azaz szeptember 10-ig viszont az ellenőrzési jegyzőkönyvek számítógépes feldolgozásának is meg kell történnie – mondta el a szakember. Nőtt az ellenőrzési szelvény A Hargita megyéből ellenőrzésre kipécézett gazdák száma amúgy a korábbi évek ellenőrzési szelvényéhez képest nagyobb. Más esztendőkben az állategészségügy terepellenőrzést végző munkatársainak rendszerint 1000–1400 gazdát kellett felkeresniük – jegyezte meg a főállatorvos. Az ellenőrzések lebonyolítására az igazgatóság szakosztályairól összesen 14, két főt számláló csoportot állítottak össze, akik már szerdától el is kezdték a terepellenőrzési munkát. Amennyiben szükségesnek ítélik, a terepmunka fokozására a Hargita megyei szakigazgatóság más megyékből is segítséget kérhet. Hogy erre szükség lesz-e, az első ellenőrzési napok tapasztalatai alapján döntenek: ahhoz viszont, hogy a szeptember 10-i határidőt tartani tudják, a terepet járó 14 csoportnak egyenként naponta átlagosan 7-8 támogatásigénylő ellenőrzését kellene bejeznie. Ami viszont az állomány nagysága, illetve a terepviszonyok függvényében nem is egyszerű: a falvaktól rendszerint távol eső, nehezen megközelíthető esztenákon, havasi legelőkön levő juhok, szarvasmarhák kötelező helyszíni szemrevételezése és fülszám-leolvasása az ellenőrök számára nemcsak munka-, de rendkívül időigényes is. Együttműködésre kérik a gazdákat – A támogatás megszerzéséhez – igénylőként – a gazdáknak alapvető, jól felfogott érdeke fűződik, ezért arra kérjük, hozzáállásukkal segítsék az ellenőrök munkáját, és amiben csak lehet, működjenek együtt. Kérjük, legyenek rugalmasak, a terepszemle napján elérhetőek. Tudjuk, hogy a mezőn jelenleg rengeteg a munka, de az ellenőrzési periódust nem az állategészségügy szabta meg. Az ellenőrző csapat érkezéséről 24 órával korábban a körzeti állatorvos értesíti az ellenőrzési szelvénybe sorolt gazdákat. Megkérjük a gazdákat, aznapra maradjanak otthon, legyen kivel az ellenőröknek szóba állniuk, ugyanakkor a helyszínen kitöltött 18 oldalas ellenőrzési ívet a gazdának is alá kell írnia. Az állattartó részéről az is segítség, ha a jószágait például a kijáró csordával aznap nem engedi ki, valamint az állatok papírjait előkészíti. Ha az állatok a legelőn vannak, a kollegáknak oda is ki kell menniük. A procedúra alapján minden farmnak gazdasági nyilvántartója kell legyen. A törvény megengedi, hogy ezt a regisztert az állatorvos által kibocsátott állatmozgás – eladást, születést, vágást, elhullást – igazoló dokumentumok, az F2-es, F3-as nyomtatványok helyettesítsék. Hogy gyorsan, hatékonyan menjen a munka, ezeket az iratokat készítsék elő. A támogatásra jelölt egyedeknek fülszámmal kell rendelkezniük. Azon juhok esetében, amik ún. elektronikus fülszámmal rendelkeznek, bizonyos százalékarányban a kollegáknak a csipleolvasóval azt is ellenőrizniük kell, hogy az elektronikus szám azonos-e, talál-e a klasszikus fülszámmal. Tehát a helyszínen meg kell nézniük az állatokat, meg kell nézniük a nyilvántartást, valamint ellenőrizniük kell az állatjóléti követelmények betartását is. Elég komplex ellenőrzések lesznek, ráadásul mindez az idő szorításában, hisz ne felejtsük el, augusztusban vallási ünnepek és hivatalos munkaszüneti napok is lesznek – fejtette ki lapunknak a megyei főállatorvos. Elkerülnék az egymásra mutogatást Ladó Zsolt leszögezte: sem az állattenyésztési támogatások feltételrendszerét, sem pedig a ellenőrzési szelvénybe sorolt gazdák számát nem az állategészségügyi főhatóság határozta meg. Épp ezért az állattartók akkor se nehezteljenek az állatorvosokra, ha a szakhatóság terepellenőrzést végző munkatársai a gazdaság nyilvántartásában esetleges hibára, mulasztásra derítenek fényt. „Tavaly is olyan mulasztásokat észleltünk, ami folytán egyes gazdák bizonyos százalékarányú támogatásmegvonást szenvedtek. Emiatt viszont az APIA se küldje a gazdát az állatorvos nyakára, mert tavaly is egyértelmű volt, hogy a támogatást némely gazda nem az ellenőrzést végző hatósági állatorvos miatt veszítette el. Ha a gazda valamiben mulasztott, valamilyen bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, ami az állatmozgást – például vágást, elhullást vagy adásvételt – illeti, és ez az ellenőrzés pillanatában kiderül, azért nem az ellenőrzést végző személy a felelős. Ilyen esetekben a gazda a saját mulasztása miatt nem kapja meg a támogatást” – hangsúlyozta a megyei főállatorvos. [box type="shadow" ]Milyen SMR-követelmények betartását ellenőrzik? A jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmények (SMR) közül a megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság terepellenőrei összesen kilenc előírás betartását vizsgálják. A SMR 4-es pontja az élelmiszerbiztonságra, míg az 5-ös pont az állattenyésztésben egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású, illetve béta-agonista anyagok felhasználási tilalmára vonatkozik. A SMR 6-os pontja a sertések, a 7-es pontja a szarvasmarhák, míg a 8-as pontja a juh- és kecskefélék azonosítására és nyilvántartására vonatkozik. A SMR 9-es pontja alatt a hatósági ellenőrök az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és felszámolásukra vonatkozó szabályok betartását ellenőrzik. Az állatjólétre a SMR 11-es, 12-es és 13-as pontja vonatkozik: ez esetben az istállókba betérve a borjak, a sertések, valamint a tenyészállatok védelmére előírt minimálkövetelmények betartását veszik szemügyre.[/box] Domján Levente