Hirdetés

ZENE FÜLEIMNEK 56.: A Horváth-kert emlékei

HN-információ
Amikor kilépek házam kapuján, a budai Horváth-kert tárul elém. A park névadója, egykori tulajdonosa, Szentgyörgyi Horváth Zsigmond főispán volt, aki a balatonfüredi Anna-bál megszervezésében is oroszlánrészt vállalt. Sokaknak a ligetről Lajtai Lajos Régi nyár című daljátékának a Legyen a Horváth-kertben Budán című slágere juthat eszébe. Egykor ezen a területen állt az 1842-ben felépült ezerkétszáz férőhelyes, fából készült színház, az Aréna, amiben ifj. Johann Strauss és zenekara is játszott. Később a Budai Színkör működött a fokozatosan romló állagú épületben, itt lépett fel az operett nagyasszonya, Honthy Hanna is, aki a már említett slágert is sikerre vitte. A színházra napjainkban Déryné szobra emlékeztet. Az eredeti alkotás a II. világháború alatt pusztult el, a másolata 2010-ben került jelenlegi helyére. Az ábrázolás sokaknak ismerős lehet, ugyanezt a formát porcelánból, a hatvanas években Herenden ezrével gyártották. A Tabán felé sétálva Joseph Haydn emlékműve mellett haladunk el, a méretes márványfalba illesztett mellszobrot „A hazánkban működött nagy zeneszerző halálának százötvenedik évfordulójára” avatták fel. A zeneköltő szigorúan tekint a szemben lévő Petőfi Gimnáziumra, amelynek amatőr zenekara a háború után igencsak nevezetes volt, az alapító Abszinger Gyula nevét az épületben zeneterem őrzi. Ha a Krisztina körút felé vesszük az irányt, a 2011-ben felállított Chopin mellszobránál róhatjuk le kegyeletünket a lengyel zeneszerző és zongoravirtuóz emléke előtt. Az alkotás a 19. században élt Boleslaw Syrewicz Chopint ábrázoló, Párizsban felállított köztéri szobor másolata, s Szilasi Alex zongoraművész ajándékaként került az I. kerületbe. A helyi önkormányzat cserébe Liszt mellszobrát ajándékozta a lengyel fővárosnak, amit a Lazenski királyi parkban helyeztek el. Igen, a magyar zenefejedelem is kötődik e városrészhez. A kerttel szemben áll a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templom, melynek falai között – a márványtábla tanúsága szerint – Liszt Ferenc 1869. szeptember 9-én a Budai Dalárdát vezényelte. A világhírű magyar karmester, Ferencsik János is gyakran orgonált az istenházában. A hetvenes évektől 2018-ban bekövetkezett haláláig a híres zenetörténész-karnagy, Szendrei Janka vezette a Krisztinavárosi Szkólát. Zenei sétánkat Benkő Laci fájánál fejezzük be. Egy korábbi Zene füleimnek írásban, az Omega legendás billentyűsének halálára írt cikkben már említettem a facsemetét, amit egykor Laci ültetett. Gyakran beszélgettünk mellette, miközben megpróbálta kordában tartani pajkos kutyáit.

Csermák Zoltán



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!