Veszélyes szarvasnász

Szarvastehenek és bőgő szarvasbika. Látványos udvarlás | Fotó: Hadnagy Álmos

Javában tart a gímszarvasok párzási időszaka. A nagyvadak ilyenkor sokkal óvatlanabbak, éppen ezért gyakrabban kerülnek közutak közelébe, jelentősen növelve a balesetveszélyt. Október közepéig az autóvezetők fokozott figyelmére van szükség a hajnali és alkonyati órákban.

Szeptember közepétől október közepéig tart a gímszarvasok párzási időszaka. Ilyenkor, főleg alkonyatkor és a hajnali órákban különös, a nem szakavatott füleknek gyakran ijesztő hangok törik meg az erdők csendjét. A szarvasbikák ugyanis jellegzetes bőgő hangot adnak ki, ezzel kommunikálnak egymással, fitogtatva erejüket vetélytársaiknak és a szarvasteheneknek egyaránt. Mivel ilyenkor a nagyvadakat csak a szenvedélyük hajtja, jóval izgatottabbak, aktívabbak, óvatlanabbak és a veszélyérzetük is alaposan lecsökken, ezért gyakrabban tévedhetnek közutak közelébe.
– Főleg az erdő melletti útszakaszokon, bozótosabb területeken érdemes elővigyázatosabban közlekedni, hiszen bármikor megjelenhetnek a szavasok az úttesten, ezzel pedig közúti balesetet is okozhatnak – hívják fel az autóvezetők figyelmét a vadásztársaságok képviselői.

Szarvasnász. Figyelmetlenebb állatok| Fotó: Hadnagy Álmos

Birtalan István, a gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója elmondta, egy szarvassal való ütközés során nemcsak az állat sérülhet, sőt pusztulhat el, hanem a jármű vezetője és utasai is komoly sérüléseket szenvedhetnek, hiszen több száz kilós állatokról van szó, az autó pedig akár totálkárosra is törhet.
– Éppen ezért érdemes betartani a sebességkorlátozásokat, ha pedig szarvast látunk a közelben, lassítsunk, mivel a vad viselkedése kiszámíthatatlan, bármikor irányt változtathat, kiugorhat, és több egyed is követheti. Ha megtörténik a baleset, a 112-es segélyhívót kell tárcsázni, a rendőrség pedig értesíti az illetékes vadásztársaságot. Ha az útszakaszon nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla, akkor az illetékes útügy megtéríti a kárt, ha azonban táblával volt jelezve, hogy az útszakasz vadak által gyakran használt zóna, akkor a balesetet szenvedő nem számíthat kártérítésre – közölte az igazgató.
Hozzátette, az elgázolt vadhoz sem ajánlott közeledni, mert ha az állat nem múlt ki, agancsával, rúgásával súlyos sérüléseket okozhat.
A szarvasbőgés időszaka alatt zajlik ugyanakkor a szarvasbikák vadászata is. A gímszarvas őshonos állat az ország területén, jelentős számú populációval rendelkezik. Birtalan István, a gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója elmondta, a gímszarvas bikákat gyakorlatilag ebben az időszakban lehet megfigyelni, hiszen februártól augusztusig tart az agancsnövesztés időszaka náluk, ilyenkor sebezhetőbbnek érzik magukat az állatok, éppen ezért elvonulnak a legcsendesebb, legsűrűbb erdőkbe, megfigyelésük gyakorlatilag esélytelen.
– Ilyenkor azonban előjönnek, és a bőgésüknek köszönhetően tudjuk megközelíteni és megfigyelni őket. Csak ilyenkor lehet eldönteni, hogy az fiatal, öreg, selejt, vagyis az állomány szempontjából nemkívánatos példány, tehát lőhető vagy nem lőhető egyed – fogalmazott a társulat igazgatója.
Elmondta, a vadászatra az állomány szabályozása miatt van szükség, mivel a természetes szelekció és a ragadozó állatok sem tudják ezt megoldani.
– Állományszabályzásra mindenképp szükség van a ragadozók mellett is, hiszen a szarvasok által okozott vadkárok is egyre növekednek. A ragadozók, például a farkasok előbb a gyenge, beteg állatokat ejtik el, de a selejtnek nevezett állatokat is el kell távolítani – ismertette.
Mint mondta, ezen állatok agancsa valamilyen ok miatt rendellenesen fejlődött, nem szabványos formájú, lehet teljesen egyenes, vagy olyan, hogy csak fölül van egy ág, ezek pedig nagyon veszélyesek társaikra. Amikor megküzdenek egymással a bikák, ezek halálos sebeket tudnak ejteni az egészséges, életerős példányokon, ezért is kell kilőni őket.
Hargita megyében az elmúlt öt évben folyamatos állománynövekedés figyelhető meg. A kilövésre szánt példányok száma egyébként nem haladhatja meg vadásztársaságonként a becsült szarvasállomány 15 százalékát. A környezetvédelmi minisztérium idén országos szinten 5322 példány elejtésére bocsátott ki kilövési engedélyt, Hargita megyében 432 szarvas elejtésére kaptak jóváhagyást a vadásztársulatok. Az elejtett szarvasbikákat értékesítik a társulatok, ez ugyanis az egyik fő bevételi forrás számukra. Ebből finanszírozzák a területek és a vadfajok őrzését, biztosítják fenntartási költségeiket, illetve a téli takarmányozást is.

Hadnagy Éva

: an accessible web community