Személyes kapcsolaton alapuló egészségügyi alapellátás, amiben nincs feszélyezettség, helyette minőségi idő, megfelelő egészségügyi tudatosság, prevenció jellemzi – egy ehhez hasonló közösségi egészségügyi hálózat kialakításán dolgozik a csíkszeredai polgármesteri hivatal. Arról, hogy kiknek a részvételével és hogyan működik majd a bővülő szolgáltatás Sógor Enikő alpolgármesterrel és Urus Erika szülésznővel beszélgettünk. Sógor Enikő: A csíkszeredai polgármesteri hivatalban a korábban alkalmazott két közösségi egészségügyi asszisztens, a megyeszékhelyen élő sérült vagy krónikus betegek, idősek szociomedikális nyilvántartását, ellátását biztosította. Ezt a hálózatot kezdtük bővíteni tavaly, létrehoztunk egy szülésznőállást, amit Urus Erika, egyetemi végzettséggel rendelkező szülésznő tölt be, őt egyébként korábban a Prosperitas Vitae Egyesületnél a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő Központba vontuk be egy alternatív védőnőhálózat kiépítésébe. Az ő alkalmazásával és koordinálásával indítottuk el a megyében az alternatív védőnői hálózat kiépítését a közösségi asszisztensi szolgáltatás keretében, amiben a családorvosokkal, szakorvosokkal együttműködve a védőnők és asszisztensek végigkísérik a várandós nők állapotát, a gyermekágyas időszakot meghatározott időszakokban, követik a csecsemők fejlődését, szoptatási tanácsadást tartanak, illetve folyamatosan kapcsolatban vannak a krónikus betegekkel, idős személyekkel. Többéves program kezdetén vagyunk, ami azért fontos, mert a megye családorvosi hálózata elöregedőben van, ez alól nem kivétel Csíkszereda sem, kevés kivétellel a nyugdíjas korosztály látja el ezt a feladatkört. Rosszul működik az iskolaorvosi rendszer, illetve néhány település kivételével a megyében egyáltalán nem működik védőnői, közösségi, illetve egészségügyi asszisztensi hálózat. A csíkszeredai hálózatot a magyarországi egészségügyi rendszerhez hasonlóan szeretnénk működtetni, megjegyzem, ez nem egy új dolog, hiszen a kommunizmus idején is volt kerületi asszisztensi ügyelet, amelynek védőnői feladatköre is volt. A hálózat működtetéséhez szükséges alapcsapatot sikerült kialakítanunk, Urus Erika Magyarországon részt vett a védőnői hálózat képzőképzésén, így a megfelelő szakmai alapot az ő jelenlétével tudtuk biztosítani, illetve néhány korai fejlesztő kollégámmal közösen sikerült kidolgozni helyi szinten egy képzési programot, ami a közösségi egészségügyi hálózat működését segíti. – Az egészségügyi alapellátásban mi a szerepe a védőnőnek? S. E.: A védőnő a kapocs, az összekötő a család és az egyéb egészségügyi, illetve szociális szolgáltatások között. Nagyon fontos szerepe van a megelőzésben, a várandós-, illetve csecsemőgondozásban, a krónikus és idős betegek segítésében. A feladatkör lényege az, hogy folyamatosan jelen legyen, kövesse az érintett családok életét, körülményeit és itt nemcsak az egészségügyi, hanem a szociális szempontok feltérképezésére is gondolok. Az újszülöttek, csecsemők fejlődésének követése az az időszak, amikor nagyon oda kell figyelni a családokra, mert apró dolgokból lehetnek később nagyobb problémák. A lényeg az, hogy ebben a korban foghatók meg azok a fejlődési rendellenességek, amelyeket ha későn fedeznek fel, tanulási, viselkedési, illetve mentális vagy szomatikus betegségek kialakulásához vezethetnek. Meggyőződésem, hogy a családorvosok és a közösségi asszisztensek is nehéz, ugyanakkor szép feladatkört látnak el, sajnos az idevonatkozó romániai törvényi rendelkezések elégtelen életbe léptetése, alulfinanszírozása, és az ezek nyomán létrejövő hiányosságok miatt egyik rendszer sem tud teljes kapacitással működni. Ha komolyan vennénk az előírásokat, akkor egy közösségi asszisztensnek, szülésznőnek ötszáz családot kellene ellátnia. Csíkszeredára vetítve ez azt jelenti, hogy a 35 ezres megyeszékhely lefedéséhez 70 közösségi asszisztens alkalmazására lenne szükség. Az állásokat az egészségügyi minisztérium határozza meg, mint ahogy az asszisztensek bérét is. A csíkszeredai önkormányzatnál jelenleg két közösségi asszisztens és egy szülésznő van alkalmazásban, ezt szeretnénk bővíteni további három személlyel, azonban a minisztérium új állásokat nem hirdetett meg, így önkormányzati szinten kell megoldást találnunk. – A védőnők milyen rendszerességgel vannak jelen a családok életében, az anyukák miben kérhetnek tanácsot, segítséget? Urus Erika: Feladataink közé tartozik a várandós- és csecsemőgondozás. Ennek eleget téve, a jelen járványügyi szabályoknak megfelelően, a várandósság alatt megpróbálunk a kismamákkal személyesen találkozni a harmadik trimeszterben, beszélünk a szülésről, szoptatásról, gyermekágyas periódusról, tanácsokat adunk arra vonatkozóan, hogy milyen szükséges dolgok kerüljenek be a kórházi csomagba, mire kell odafigyelni a gyermekszoba berendezésénél, többek között arról is beszélünk, hogy a szülészetről hazaérkezve milyen állandó hőmérsékletet igényel a baba, és még sorolhatnánk. Az optimális az lenne, ha a terhesség idején háromszor találkozhatnánk a kismamákkal, ezt a járvány lecsengése után megpróbáljuk bevezetni. Hosszú távú elképzeléseinkben szerepel a szülés-, szoptatásfelkészítés is kisebb csoportokban. Találkozásaink az újszülött megérkezésével kezdenek gyakoribbakká válni, a családorvosokkal összehangolva úgy alakítottuk ki a programunkat, hogy a családok rendszeresen részesüljenek ebben a bérmentes egészségügyi szolgáltatásban. Az újszülöttkori első látogatásunkat követi az egy hónapos otthonlátogatás, aztán három, hat, kilenc hónapos, majd az 1 éves kori találkozás a kisgyermekkel. Valójában azokban a hónapokban, amikor nem oltásköteles a gyermek, és nem találkozik az orvosával, a védőnői hálózat szakemberei követik a csecsemők fejlődését. A nagyobb problémák főként a mozgásfejlődés terén szoktak felmerülni, ezeket az eseteket továbbirányítjuk megfelelő szakemberekhez, vagy a csíkszentmártoni korai fejlesztő központba, ahol egy vizsgálócsoport újraértékeli az esetlegesen felmerülő fejlődési eltérést. Ha enyhébb tünetekről van szó, mozgásfejlesztő babatornát javasolunk. A családok számára megnyugtató a jelenlétünk abban a tekintetben is, hogy a különböző szakkönyvek konkrét korhoz, időszakhoz kötik a kicsik mozgásfejlődésének szakaszait, tulajdonképpen ez az időintervallum eltérő is lehet, de nem krónikusan, ennek felismeréséhez igyekszünk időben jelen lenni. Gyakori látogatásaink során figyelembe vesszük a gyermekek sajátos növekedési, fejlődési ritmusát, a rendelkezésükre álló mozgási területet stb. – Rengeteg információ elérhető ma már a terhességgel, gyermekgondozással kapcsolatosan, mi az, ami ennek ellenére is kérdés marad? U. E.: Azt tapasztalom az anyák körében, hogy tabuként kezelik a szülés utáni állapotot. Valóban rengeteg szakkönyv számol be a várandósság idejéről, az újszülött fejlődéséről, ugyanakkor a megyeközpontunkban elérhető szülésfelkészítő, terhestorna, mégis keveset beszélünk arról, hogy milyen kihívásokkal találkoznak az édesanyák a gyermekágyas időszakukban. Ebben próbálok segítséget nyújtani, megnyugtatni őket, hogy ráismerjenek erre a természetes folyamatra, hogy az öröm mellett, amit a kisbabájuk megérkezése jelent, számtalan problémával, nehézséggel szembesülhetnek, amelyek idővel rendeződnek. Például a hormonális, fiziológiás változásokkal magyarázható a hangulatingadozás, a fokozott izzadékonyság, ami zavaró lehet számukra, mint ahogy a mellből szivárgó tej is kellemetlenséget okozhat. Ezekről a jelenségekről a szakkönyvek keveset írnak, jólesik tehát ha az anyukák megbeszélhetik valakivel, megérthetik, hogy ez is a természetes folyamat része. Visszatérve a könyvekre: kimondottan szakkönyv alapján nem lehet szülni, csecsemőt gondozni, szoptatni. Mire gondolok pontosan? Arra, hogy egyvalamit nem szabad elfelejteniük a nőknek, azt, hogy hagyják megszületni magukban az anyai ösztönt, ami aztán sok nehézségen átsegíti őket. A tudás a kezükben van, legyenek tehát bátrak és magabiztosak, a segítséget fogadják el, az ismerősöktől jövő jó tanácsokat és véleményeket pedig szelektálják, hiszen minden helyzet és gyermek más. Az a módszer, ami az egyiknél bevált, nem biztos, hogy a másiknál is hatékony. – Nagyon sok kismama fél a szoptatástól, egyre gyakrabban jelentkeznek szoptatási nehézségek… U. E.: Igen, a szoptatásnak is ugyanúgy kellene működnie, mint a szülésnek. Minden nőnek megvan a hozzá szükséges tudása, ösztöne, mégis gyakran előfordul a szoptatás sikertelensége. Abban látom a problémát, hogy miközben egyre divatosabb lett a kismamák körében a szülésfelkészítőn való részvétel, kevesebb időt fordítanak a szoptatásra való felkészülésre, az anyai körökben tett beszélgetésekre, ahol hallhatnának az ezzel kapcsolatosan felmerülő nehézségekről, megoldásokról, szakmai véleményekről. A védőnői hálózatban tevékenységünk része, hogy megvizsgáljuk a kismamák mellét, beszélünk a felismert sajátos képekről, szoptatási pozíciókról, a szoptatás sikeréről. – És az apukák? U. E.: Nagyon fontos az apukák bevonása a csecsemő gondozásába. Ne vegyük ki a feladatot az apukák kezéből, hanem segítsük őket, hogy ők is megtalálják azokat a tevékenységeket, amiben részt tudnak venni. Lehet az a fürdetés, pelenkázás, altatás az apuka mellkasán, ami például kimondottan jó a kicsinek. – A családok hogyan kerülnek kapcsolatba a védőnővel? U. E.: A védőnői hálózat alapfeladata, ahogyan azt már Enikő is említette, hogy összekötő kapocs legyen a család és a különböző egészségügyi szolgáltatások között, erre az alapgondolatra épülve minden csíkszeredai családorvossal felvettük a kapcsolatot, ennek köszönhetően tudunk az ő nyilvántartásaikban szereplő krónikus betegekről, a közös munka révén azokat a családokat érjük el, ahol egészségügyi vagy szociális segítségre van szükség. Ugyancsak jó kapcsolatunk van a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház újszülöttosztályával, körülbelül kéthetente megkapjuk tőlük az újszülöttek névsorát, ennek alapján felhívjuk a csíkszeredai családokat, és megbeszéljük az első személyes találkozást. – Komolyan felépített hálózat, körvonalazódik Csíkszeredában. Mikor teljesedik ki a program? S. E.: A csíkszeredai egészségügyi alapellátás résztvevőinek a bevonásával – közösségi asszisztensek, családorvosok, iskolaorvosok – hosszú távon egy egészségmegőrző, prevenciós program működtetésében gondolkodunk, tudjuk, hogy a jelenlegi rendszerben, körülmények között erre külön-külön nincs kapacitásuk. Ha sikeresen dolgozunk, pár hónapon belül egy egészségházat szeretnénk elindítani, itt központosítanánk a prevenciós egészségügyi szolgáltatásokat, aminek széles körben az egészségtudatos magatartás kialakítása és a megelőzés a célja. A program elindítását több önkormányzati képviselő támogatja, de Korodi Attila polgármester és Bors Béla alpolgármester is partnerek ebben. Ezt szeretnénk a közeljövőben megvalósítani.

Pál Bíborka