Vallásszabadság lovas zarándoklat ötödjére

Lóháton, közösségben. Egymásra és önmagukra figyelve Fotó: Demeter Sándor Lóránt

A Magyar Unitárius Egyház megalapításának 450. évfordulója alkalmából szervezték meg először a Vallásszabadság lovas zarándoklatot. Demeter Sándor Lóránt székelyderzsi unitárius lelkész ötletét tettek követték, és azóta már ötödik alkalommal szervezték meg ezt. Idén Kalotaszeget választották zarándoklatuk helyszínéül.

A Magyar Unitárius Egyház 2018-ban ünnepelte 450 éves intézményes fennállását, létrejöttét az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi törvénye tette lehetővé. Az országgyűlést januárban tartották, éppen ezért számtalan résztvevő szánnal, lovak segítségével tette meg az oda vezető utat – tudtuk meg Demeter Sándor Lóránt székelyderzsi unitárius lelkésztől, a Vallásszabadság lovas zarándoklat megálmodójától.
Mint mondta, sokat olvasott arról, hogy például Háromszékről három nap alatt értek fel Tordára.
– Ekkor gondolkodtam el azon, hogy milyen lenne feleleveníteni a múltat, és fellovagolni Tordára egy emlékünnepség alkalmából, hogy mi is hozzunk egy kicsi olyan áldozatot, amit megtettek őseink is annak idején – mondta.
Az ötletet tettek követték, csakhamar összeállt a csapat, és lett egy erdélyi lovas körút belőle. Így kezdődött minden. Azóta minden évben megszervezik a zarándoklatot, más-más célponttal. Idén Kalotaszegre esett a választás. A lelkész elmondta, kettős évforduló miatt döntöttek az idei helyszín mellett, hiszen a tavaly volt a Kós Károly-féle Kiáltó szónak a 100. évfordulója, másrészt pedig idén ünnepeljük Ravasz László református püspök születésének 140. évfordulóját; a 20. században meghatározó püspöke volt a református egyháznak, személye szintén Kalotaszeghez köthető.
– Az ő gondolataikkal, szellemiségük által vezérelve jártuk be idén Kalotaszeget – tette hozzá.
Az egyhetes zarándoklatnak tíz résztvevője volt idén, tapasztalt lovasok, általában visszatérők, akik az elmúlt években is részesei voltak a zarándoklatnak. Útközben csatlakozott hozzájuk a Kalota lovarda tulajdonosa és 14 éves lánya is.
– Bevett szokás, külön varázsa van annak is, hogy a résztvevők általában szülő-gyermek, esetleg nagyszülő-gyermek párosok, a család, a családon belüli kapcsolatok is nagy hangsúlyt kapnak a zarándoklat során – mondta el a lelkész.
Hozzátette, a lovas túrák során A-ból B-be jut a résztvevő egy ló segítségével, míg a zarándoklat során A-ból az Én-be, majd A-ból az égbe juthat, míg meg nem érkezik a B-be.
– Nem az a lényeg, hogy minél több kilométert megtegyünk, hanem hogy minél tovább jussunk abban a bizonyos hármasságban, az A-ból az én és az ég felé – fogalmazott.
A zarándoklat során naponta elmélkedtek a résztvevők meghatározott témákban.
– Minden lovas kapott napi elmélkedésfeladatot, amit reggel közös imádság során osztottunk meg, este végigbeszéltük, és szintén imádsággal zártuk a napot. Idén a napi elmélkedések alapját egy gondolatpáros adta, vagyis egy Kós Károly-idézet, amelyre felelt egy Ravasz László-idézet – részletezte a lelkész.
Mint mondta, a zarándoklat során a test, lélek és szellem egységére helyezik a hangsúlyt, teszik mindezt úgy, hogy közben harmóniában vannak egy lóval is. Az egyhetes zarándoklat során 120-130 km-t jártak végig.
– Nem a teljesítmény, a megtett kilométerek száma fontos, hanem hogy tudjunk egymásra időt szakítani, figyelni a tájra, lássuk meg szépségét, és lassítsuk az idő múlását – mondta.
A zarándoklat során gyakorlatilag templomtól templomig lovagoltak, ezek határozták meg útjukat, felekezettől függetlenül.
– Célunk semmiképp sem az volt, hogy turistaként átvágtassunk a vidéken, hanem hogy közelebb kerüljünk emberekhez, közösségekhez, színt vigyünk a mindennapokba – fogalmazott Demeter Sándor Lóránt.
A lelkész elmondta, a lovas zarándoklatnak jövőre is lesz folytatása, és reméli, a huszadik évfordulót is együtt ünnepelhetik majd a csapattal. Tavaly egyébként Háromszék és Erdővidék volt a zarándoklat helyszíne.

Hadnagy Éva

: an accessible web community