Vágyakról Isten közelségében

Ifjú zarándokok. Lelkileg feltöltődve érkeztek Csíksomlyóra Fotó: Ferences Programok/Fb

Vágyva vágytam jelmondattal szervezték meg július 28. és augusztus 2. között a 19. Ferences Ifjúsági Zarándoklatot. A ferences szerzetesek rendezvényén több mint hatvan fiatal vett részt, akik Újtusnádról három napon keresztül a hegyek között igyekeztek Csíksomlyóra, hogy ott megüljék a Porciunkula-búcsút, a ferences rend egyik legnagyobb ünnepét.

A Ferences Ifjúsági Zarándoklatot, vagyis a FeriZát 20 évvel ezelőtt olaszországi minta alapján szervezték meg először az erdélyi ferencesek. Azóta évente több tucat fiatal indul el Székelyföld valamely településéről, és a hegyek között 60–80 kilométeres utat tesz meg azért, hogy augusztus másodikára, a ferences rend egyik legnagyobb ünnepére, a Porciunkula-búcsú napjára megérkezzen Csíksomlyóra. A múlt hét végén Újtusnádról indultak a zarándokok a ferences Mária-kegyhelyre.
– Vágyva vágytam. Ez volt az idei FeriZa mottója. Lukács evangéliumában olvasható, hogy az Úr Jézus azt mondja az utolsó vacsorán, vágyva vágytam elkölteni veletek ezt a vacsorát, illetve a vágyva vágytam kifejezés többször előfordul a zsoltárokban is. Az ember lelke keresi az Istent, úgy ahogyan Isten is keresi az embert. Időszerűnek találtuk ezt a témát, és mindig is az lesz. Szükséges, hogy szembenézzünk a vágyainkkal, milyen irányba haladunk, és mit kell kezdenünk a bennünk mocorgó jó vagy kevésbé jó, de egyszerűen ott lévő vágyakkal – részletezte a mottóválasztás miértjét Pantea Tibor kolozsvári ferences szerzetes.
A fiatalok az első nap mintegy 30, a második nap 15, a harmadik nap több mint 22 kilométert zarándokoltak. Éjszakára egy-egy forrás, illetve patak közelségében verték fel sátraikat.
– Az idei FeriZa nagyon mozgalmas volt. Az utóbbi időben nem mi voltunk az egyetlenek, akik imádkoztunk az eső ajándékáért és meg is hallgattatott az imánk, mert amerre jártunk, ott volt részünk napsütésben és égi áldásban is. Mindemellett úgy látom, hogy összekovácsolódott a csapat. A zarándoklat résztvevői figyeltek egymásra, nagyon szépen élték meg az elmélkedések utáni csendes időszakokat, az azt követő beszélgetős vagy imarészeket, és jó volt látni, hogy mindenki kivette a részét a feladatokból akkor is, amikor a sátrakat kellett felhúzni vagy akár az étkeztetésekkor. Jelen voltak szívvel-lélekkel – mondta Tibor testvér, utalva arra, hogy a háromnapos zarándoklat során a fiatalok elmélkedéseket hallgathattak a személyes, közösségi és Isten utáni vágyakról, majd a csendes időszakokban mélyíthették el magukban az elhangzott gondolatokat.
Délutánonként rózsafüzért és keresztúti ájtatosságot imádkoztak a fiatalok, akiknek jókedvét a heves esőzések sem befolyásolták, hiszen vidám éneklésből sem volt hiány. A zarándoklat napjait ifjúsági szentmisék zárták.
– Három dolgot emelnék ki, amiért megérintett a FeriZa. Egyrészt nagyon jó volt a természet közelsége, nagyon rá tudtunk hangolódni, és az sem zavart, ha megáztunk, sőt attól csak jobb lett a kedvünk, vidámak voltunk akkor is, amikor esett az eső. Másrészt rendkívül jó volt a társaság, nagyon jó beszélgetések alakultak ki, szoros barátságok születtek. És amit még nagyon jó volt megtapasztalni, az a ferences testvérek közelsége, közvetlensége. Jó volt látni, hogy ők is emberek, és valóban közülünk valók. Eddig úgy tekintettem rájuk, mint csak papokra, de valóban egyek voltak közülünk, és ez nagy élmény volt számomra – mondta Barni, a FeriZa szatmári résztvevője.
A zarándokok vasárnap este érkeztek Csíksomlyóra. Hétfőn lelki- és szabadidős programokon vettek részt. Kedden a Porciunkula, azaz Angyalos Boldogasszony búcsúünnepével zárult a FeriZa.

Bíró István

: an accessible web community