Hirdetés

Utazás a fotográfia múltjába

HN-információ
Egy sötétkamraként is működő camera obscurát – egyszerű lyukkamerát – alakítottak ki a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársai. Ennek segítségével a közelgő Szent István-napi rendezvénysorozat alkalmával bárki készíthet a fényképészet múltjába visszarepítő fotográfiát családjáról, párjáról, akár korabeli díszletben is. 07_fenyirda12 [dropcap]A[/dropcap]z előzmények idén áprilisig vezetnek vissza, amikor a Lyukkamera Világnapjára elkészítettek egy ilyen egyszerű optikai eszközt, a fényképezőgép ősét, majd azt felállították a városközpontban, és bárki kipróbálhatta, hogy miként is működik – mesélte Szabó Károly, a Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag termének munkatársa, filmes és fotós szakember. Nagy sikernek örvendett a „produkció”, így a folytatás mellett döntöttek. A camera obscura egy egyszerű fizikai törvényszerűségen, a fény egyenes vonalú terjedésének törvényén alapul, és általa bárki számára egyszerűen demonstrálhatóvá válik, hogy a képalkotás ennek a jelenségnek a kihasználásával történik – tudtuk meg Szabó Károlytól. – Ilyen egyszerű: van egy lyuk, és a nyílás másik felén láthatóvá válik a világ fordított, kicsinyített mása – magyarázta a szakember. Mivel azt vallják, hogy a könyvtárnak a tudománynépszerűsítés is feladata, továbbfejlesztették az áprilisi berendezést. Rendeltek egy speciális sátrat a zeteváraljai sátorgyártól, így a végeredmény egy belül fekete, kívül színes, nagy méretű „doboz” lett, amely a Fényírda nevet kapta. Egyik oldalán van a bejárat, és a másik három oldal mindegyikére elhelyeztek egy-egy lyukat. Ezeket használják lyukkameraként, de a terv az, hogy a sátor sötétkamraként is funkcionáljon. Szabó Károly ezért kis méretű lyukkamerákat is épített, amelyek ugyanazon az elven működnek, mint a nagy, csak már a kép rögzítésére is alkalmasak. A képet elő is lehet majd hívni a sátorban. A hétvégi ünnepség idejére század eleji ruhadarabokat szereznek be, és a Városházával a háttérben bárkiről készülhet egy „korabeli” fotó. A vállalkozó kedvű körülbelül egy óra alatt megtapasztalhatja, hogyan születik meg a fénykép ezzel az egyszerű eljárással, amely a modern képalkotó módozatok elődje, és a saját alkotásával léphet ki a Fényírdából. Jó kis családi program is lehet ez, jegyezte Szabó Károly. A fotós és filmes szakember elmondta: egy ilyen műhelymunka során az is könnyebben megérthető, hogy mi történik az okostelefonunkon, amikor képet készítünk. Mert gyakorlatilag csupán annyi a különbség a kettő között, hogy az egyszerű lyukkamerában nincs rögzítő eszköz, ott élő képet lehet látni. Ehhez képest a 19. század elején felfedezték, hogy az ezüstsók fényérzékenyek, és megkezdődhetett a fénykép rögzítése. A mobiltelefonokban és más mostani képalkotó eszközöknél a képet egy fényérzékeny szenzor fogadja és alakítja át kódokká, amit a fényképezőgép értelmez. A Fényírda tehát visszaröpít a múltba: a nulláról lehet kezdeni az ismerkedést a fotográfiával – fogalmazott Szabó Károly. Egyébként a fény terjedésének fentebb leírt törvényszerűségeit Arisztotelész is észrevette, le is írta, majd az ezredforduló tájékán Ibn al Hajszám arab természettudósnak már sikerült is dobozba zárnia a fényt és látnia, hogy megszületik a kép. A reneszánsz idején a képzőművészek is előszeretettel alkalmazták ezt az egyszerű optikai eszközt tájképek festésekor, maga Leonardo da Vinci is dolgozott camera obscurával. A 19. század elején – mikor már tudták, hogy egy ezüstlemezt „fényérzékenyíteni” lehet – már a dagerrotípia dívott, ezzel az eljárással készült például Petőfi Sándor egyetlen ismert fényképe is. Innentől már nagyon gyors volt a fejlődés, 20-30 év alatt eljutottunk az üveglemez negatívokig, ma pedig telefonnal a kezünkben örökítjük meg – másodpercek alatt – a pillanatot. A jövőben a Fényírdát városi rendezvényeken állítják majd fel, de Szabó Károly azt mondja, hogy ha hívják, szívesen ismerteti a történelmi fotóeljárásokat akár iskolákban is. Asztalos Ágnes  


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!