Hirdetés

Uniós direktívákat sértene?

HN-információ
Kételyeket ébresztők azok a jogszabályozási variánsok, amelyeket mérlegel Daniel Cons­tantin kormányfőhelyettes a járművek környezetszennyezési illetékei vonatkozásában, s amelyekről már tegnapi lapszámunkban be­számoltunk. Azok kapcsán máris fenntartások, ellenvetések fogalmazódtak meg. Valószínűsíthető, hogy kifogások merülhetnek fel ama kilátásba helyezett törvénymódosítással kapcsolatosan is, amely értelmében az ingatlantranzakciók mentesülnének az áfafizetési kötelezettség alól. Január 3-án a Grindeanu-kor­mány arról döntött, hogy mó­dosítja és kiegészíti az Adó­törvénykönyv egyes előírásait. A fiskális törvénykönyvre vo­natkozó 2015/227-es törvényt módosító és kiegészítő 2017/3-as sürgősségi kormányrendelet a Hivatalos Közlöny január 6-i számában jelent meg. Annak egyik előírása értelmében február 1-jétől kezdődően az ingatlan, valamint az ingatlanrész tulajdonjogának átruházása élő személyek között jogi okira­tok révén, amennyiben a tranzakció értéke nem haladja meg a 450 ezer lejt, mentesült az adófizetési kötelezettség alól. Amennyiben ezt az értéket meghaladja, akkor a különbözetre 3 százalékos kvótájú jövedelmi adó fizetendő. Az addig, azaz február 1-jéig hatályos jogszabályozás értelmében amennyiben a tranzakció értéke nem haladta meg a 200 ezer lejt, 3 százalékos adókulcs alkalmazandó, 200 ezer lej felett 6000 lej, amihez hozzáadandó a 200 ezer lejt meghaladó különbségre számított 2 százalékos adókulcs. Tehát jelentős értékű adócsökkentéssel állunk szemben, s ezt a kormány azzal indokolta meg, hogy bátorítani kell az ingatlanértékesítést, ami lehetőséget teremt arra, hogy fejlődjön az építkezési szektor, s mindenekelőtt a lakásépítkezés. Szakértői vélemények szerint is ez bekövetkezhet és mindenképp serkentőleg hathat ki az ingatlanszektorra. Amúgy az egyik legtekintélyesebb hazai ingatlanszakértő, Ion Radu Zilișteanu szerint országunkban jobbára olyan lakások épülnek, amelyek bele is illeszkednek a törvényben feltüntetett adómentes 450 ezer lejes értékhatárba. Becslései szerint országos viszonylatban évente mintegy 40 ezer új lakás épül, s ezeknek mintegy 80 százaléka nem kerül többe, mint 100 ezer euró. Vannak viszont olyan szakértők is, akik szerint a szóban forgó arány több mint 80 százalék, 90 százalék körül lehet. Kétségtelen, hogy a múlt hónaptól bevezetett adócsökkentésnek megvannak, meglesznek a maga kihatásai az állami és a helyi költségvetések bevételeire is. Mondjuk ezt annak okán, mert az ingatlantranzakcióra kivetett és bevételezett adó fele-fele arányban az állami, illetve az adott település helyi költségvetésébe folyik be. Másabb áfakulcs? A kormányprogramban az is szerepel, miszerint a lakáseladások esetében 0 százalékos áfakulcsot fognak alkalmazni. Annak idején, amikor Liviu Dragnea pártelnök ismertette a kormányprogramban szereplő intézkedések menetrendjét, utalt arra is, hogy március 1-jétől bevezetésre kerül(ne) a lakáseladások, a hirdetések és a mezőgazdasági nyersanyagok esetében a 0 százalékos áfa. Március 1-jét írunk, de egyelőre teljes bizonytalanság övezi ezt a kormánypárt által kilátásba helyezett, illetve a kormányprogramba belefoglalt áfacsökkentési intézkedést. A szociáldemokrata párt elnöke ugyan beterjesztette a képviselőházba ama törvény tervezetét, miszerint a lakások, a mezőgazdasági szolgáltatások, a tömegkommunikációban közölt hirdetések esetében 0 százalékos áfakulcsot alkalmaznának, s ugyanakkor a cégek esetében az áfamentesség értékhatárát megemelnék 65 ezer euróról 88 500 euróra. Mindez tulajdonképpen a fiskális törvénykönyvre vonatkozó, 2015/227-es törvény újabb módosítását jelentené. A képviselőház elnökének törvénymódosítási kezdeményezésével kapcsolatosan viszont máris megfogalmazódtak megalapozottnak tűnő kifogások. Jelenleg az első lakásvásárlás esetében 5 százalékos áfakulcs alkalmazandó, egy második vásárlása esetén viszont 19 százalékos. Nos, ha sor kerülne az áfa kivezetésére, akkor a képletes számítások szerint a lakások és a lakóházak árai az első vásárlás esetén mintegy 4,8 százalékkal csökkennének, a második vásárlás esetén pedig 16 százalékkal. Nézzük meg azt, hogy egy újabb áfakulcs-módosítás nem sért-e uniós direktívákat. Állítólag igen, s nevezetesen az Európai Tanács 2006/112-es direktíváját, amely az Európai Unió közös áfarendszerére vonatkozik. Nos, annak értelmében a 0 százalékos áfakulcs nem megengedett. Ha ez mégis bevezetésre kerülne, akkor nem kizárt, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményez majd – állítja a neves szakjogász, az egykori pénzügyminiszteri államtitkár, Gabriel Biriș. Hozzáfűzte azt is, hogy egy ilyen eljárás akár másfél évig is elhúzódhat, s azalatt a mindenkori kormánynak lehetősége lesz a jogszabály újólagos módosítására. És ilyen vonatkozásban hivatkozik hazai példára is, nevezetesen a környezetvédelmi illetékre vonatkozó jogszabályozás többszöri módosítására az utóbbi évek során, majd az idei kivezetésére. Ellenvéleményként megfogalma­zódott az az állítás, miszerint vannak olyan tagállamok, amelyek esetében igenis létezik 0 százalékos áfakulcs. Ez így igaz, például Nagy-Britannia esetében az élelmiszerekre vonatkozóan, de azt alkalmazták az Unióba való belépés előtt is, s annak további alkalmazására kivételes módon engedélyt kapott annak idején a szigetország. Egyébként a már említett direktíva értelmében az áfa szabványkvótája nem lehet kevesebb, mint 15 százalék, de a tagállamok alkalmazhatnak egy vagy két csökkentett kvótát is különböző javakra és szolgáltatásokra, de azok közt nem szerepelnek az ingatlantranzakciók. A nyersanyagok esetében sem alkalmazható a 0 százalékos kvóta, s az áfakulcs semmiképp sem csökkenthető 5 százalék alá. Nos, tekintettel a fentebb felvázoltakra, valóban bizonytalanná válhat a kormányprogramban szereplő áfakulcscsökkentés gyakorlatba ültetése. Hecser Zoltán


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!