Újra fellángolt a GMO-vita az Európai Unióban

Kukoricavetés Alcsíkon. Szigorú feltételekkel ugyan, de termeszthetnek génmódosított fajtákat a hazai gazdák FOTÓ: DOMJÁN LEVENTE

Komoly feszültséget okoz az Európai Unió csúcsszervezetei között a génmódosított növények (GMO-k) engedélyezésének kérdése. Míg a tagállamok többsége határozottan elutasítja a GMO-k termesztését, addig az Európai Bizottság engedélyezné az egyik nagy növényvédelmi vállalat a gyomirtóknak is ellenálló, génmódosított kukoricafajtáját.

Heves vitát váltott ki az Európai Unió csúcsintézményei között a génmódosított növények engedélyezése. Az Európai Parlament (EP) és a tagállamok döntő többsége hallani sem akar a GMO-k további uniós engedélyezéséről – írta meg a napokban a Magyar Nemzetre hivatkozva az agrarszektor.hu. Velük szemben áll az Európai Bizottság, amely zöld utat adna az Európai Unió területén az egyik növényvédelmi óriásvállalat génmódosított eljárással a gyomirtó szereknek ellenállóvá tett kukoricafajtájának.

Inkább nem, mint igen
Az Európai Parlament a napokban immár sokadjára jelezte, hogy nem örül annak, hogy a Bizottság folytatná a géntechnológiával módosított fajok behozatalának a takarmányozási és élelmezési célú engedélyezését. A génmódosított növények engedélyezését elutasítja Németország, Franciaország és Ausztria is, ugyanakkor Spanyolországban például már elterjedt a genetikailag módosított növények termesztése, ami jelenleg is nagy társadalmi vitákat okoz az országban. Az EP képviselői ismételten felszólították a Bizottságot, hogy addig ne adjon ki a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó engedélyt, amíg nem került sor a maradékanyagokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok átfogó, egyedi kivizsgálására.
Az első génmódosított növényt 1994-ben engedélyezték, a technológia ezt követően gyorsan általánossá vált az amerikai kontinensen. A világ legnagyobb génmódosított növénytermesztője az Egyesült Államok. A leginkább érintett növénykultúrák a repce, a szója és a kukorica. A génmódosítással az a cél, hogy a növény egy másik faj, például egy baktérium génjének a beépítésével olyan új tulajdonságokkal rendelkezzen, amelyekkel nagyobb lesz a terméshozam. Ilyen például a legtöbb génmódosított kukoricafaj, amelyek jellemző új tulajdonsága, hogy immár maguk termelik meg a rovarölő szert, így nem kell vegyszerezni az ültetvényt, vagy ellenállnak a vegyszereknek.
A GMO-k körüli vita még messze nem dőlt el. Az ellenzők szerint ugyanis nincs igazolva, hogy a GMO-k hosszú távon nem károsítják az egészséget. Ennek oka, hogy a technológia viszonylag újnak számít, de az eddigi vizsgálatok meglehetősen hiányosak. Ugyanakkor a benne rejlő lehetőségek is óriásiak lehetnek, nem beszélve ezeknek a pénzügyi vonzatáról.

Engedéllyel, de termeszthető
Románia az uniós többséggel ellentétben engedékenyebben áll a GMO-növények termesztésbe vonásához. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium 2012-ben elfogadott 61-es, a géntechnológiával módosított növények engedélyeztetéséről és ellenőrzéséről szóló rendelete szerint a géntechnológiával módosított növényeket termeszteni kívánó termelők csak minősített vetőmagot használhatnak a vetéshez. A vetőmaghoz csatolni kell egy címkét vagy hivatalos dokumentumot, melynek tartalmaznia kell a „géntechnológiával módosított vetőmag ” feliratot, valamint a géntechnológiával módosított szervezet azonosító kódját – tájékoztatta lapunkat az eljárás menetrendjéről a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság. Az intézmény közleményében leszögezi: géntechnológiával módosított vetőmag előállítása esetén csak az Európai Unió közös fajtajegyzékében vagy a tagállamok katalógusaiban bejegyzett fajtákat vagy hobodeket lehet vetni.
Kutatási célból termesztett géntechnológiával módosított növények esetében a fajták tulajdonjogával rendelkező vállalatoknak vagy intézményeknek a Környezetvédelmi Ügynökség által kibocsátott forgalomba hozatali engedéllyel kell rendelkezniük. A GMO-tanúsított vetőmag-beszállítók kötelesek vezetni a géntechnológiával módosított vetőmagok éves nyilvántartását, melynek tartalmaznia kell a vevő személyazonosságára, a megvásárolt vetőmag mennyiségére és a kultúra helyére vonatkozó adatokat. Az éves nyilvántartást a létrehozástól kezdve öt évig meg kell őrizni.
GMO-tanúsított vetőmag-beszállítók kötelesek évente közölni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumnak a géntechnológiával módosított vetőmagok nyilvántartásába bejegyzett adatokat, június 15-ig a főkultúrára és augusztus 1-jéig a kettős kultúrára. Leszögezik: a géntechnológiával módosított növényeket a megyében csak a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által kiadott engedély alapján lehet termeszteni.

HN-információ