A nyár egyik kiemelkedő eseménye Csíkban a Tusványos. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és a rászervezett fesztiváljellegű diáktábor. Mikor a magyar közéletben elkezdődött a címkézgetés, s az begyűrűzött hozzánk is, megjelentek a más ideológiájú táborok is – a marosfői EU-tábor, a gyergyói EMI-tábor, no meg az ugyancsak marosfői román tábor –, de működésüknek a mintát, az okot vagy az ürügyet mindenképpen Tusványos szolgáltatta. Sok mindent fel lehet róni Tusványosnak, de tény, hogy a hazai magyar fiatalok egyik nyári célpontjává vált a bonchidai Electric Castle, a soproni Volt fesztivál után. Ugyanakkor az is tény, hogy az elmúlt negyedszázad politikai történéseinek magyar belpolitikai, magyar–magyar, illetve magyar–román viszonylatban egyaránt köze van Bálványoshoz–Tusványoshoz, az itt felvetett, megtárgyalt témákhoz, a tusványosi záróelőadáson elhangzottak pedig egy évre előre meghatározzák a magyar belpolitikai és a nemzetpolitikai retorikát, de előrevetíti a külpolitikai történéseket is. Nem tévednek és nem túloznak azok, akik bálványosi folyamatról beszélnek… Bár a tábor főszereplői ugyanazok, mint negyedszázaddal ezelőtt, életkorukkal, a felhalmozott tapasztalatokkal, a társadalmi és politikai életben betöltött szerepükkel együtt változott magatartásuk, ezzel párhuzamosan megítélésük is. A hajdani fiatal előadók ma már meglett korúak, az ifjabbak gyermekeikkel azonos korúak – így nyilván változik a dolgok megítélésének perspektívája is. S ez így van rendjén. A legfontosabb, hogy az eszmék ismertetésének, ütköztetésének biztosít fórumot a szabadegyetem, a Kárpát-medencei magyar jelenlét a közös gondok együttes megoldásának lehetőségét, az egymástól való tanulás, egymás tapasztalataiból való okulás lehetőségét hordozza. S az is fontos, hogy nagyon sok fiatal találja meg itt a kikapcsolódás lehetőségét, olyan együttesek zenéjére bulizhat, amelyek koncertjére nem biztos, hogy egykönnyen eljuthat másként. S ha a két esti bulit elválasztó nappal során netán beülnek valamelyik előadósátorba, talán még fel is szednek pár információt, ötletmorzsát, amitől többek, gazdagabbak lesznek – akár önkéntelenül is. A politikusok egy része csak a hozzá, a szervezetéhez közel álló tábort látogatja. Azok azonban, akik valóban komolyan gondolják a párbeszédet, az eszmék ütköztetését, véleményüknek hangot adnak az EU-táborban, az EMI-táborban és Tusványoson egyaránt, s talán az egyes szervezetek legelvakultabb híveinek, követőinek is sikerül átadni azt az üzenetet, hogy végső soron mindannyian egyet akarnak, céljuk ugyanaz, csupán a célhoz vezető utat, a megvalósítás eszközeit látják másként. Tusványost lehet szeretni, Tusványost lehet szidni – de egy dolgot nem lehet megtenni Tusványossal: figyelmen kívül hagyni. Figyeljünk mi is tehát arra, hogy mi történik ezen a héten Tusnádfürdőn, mert a politikusok a közeljövőt vázolják fel, az ott bulizó fiatalokon pedig maga a jövő áll. A közelebbi és a távolabbi jövő egyaránt. A magam részéről eredményes tanácskozásokat és kikapcsoló, felüdítő bulizást kívánok Tusványos valamennyi résztvevőjének. Sarány István