Tusványos: Válaszd a Keskeny utat!

Fotók: Bardócz Csaba

„Isten szeret téged!” – olvasható a tusványosi Keskeny út sátorban. A 2000-es évek elején megszületett programot idén jubileumi ünnepséggel indították: már tíz éve visszajáró vendégei a közéleti és szociális témákat tárgyaló sátornak a „KGB tagjai”. A hajdani diáknapos csapat tetszését elnyerték az ökumenizmus jegyében felhúzott sátor papjai és önkéntesei; a bulizás mellett ismét sokan látogatták Tusványos vallási programokat kínáló sátrát.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor legrégebbi előadássátora, a Keskeny út nevű ökumenikus fesztiválmissziós sátor ismét jelen volt az idei Tusványoson. A Keskeny út 2005-ben vállalkozott először arra, hogy Erdély-szerte ifjúsági fesztiválokon képviselje a történelmi egyházak értékrendszerét: előadásokkal, kreatív tevékenységekkel készültek minden korosztálynak. Jónás Norbert-Ferenc, a program munkatársa elmondta, hogy amíg a szülők részt vettek valamilyen előadáson, addig a gyermekeket a  baba-mama sátorban felügyelték.

Megtudtuk, hogy amikor a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe látogatott a Magyarországon hasonló tevékenységet folytató Közös Pont Ifjúsági Misszió, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) néhány korábbi önkéntese fiatal lelkészek és teológushallgatók segítségével valósította meg a Keskeny út projektet. Az azóta eltelt közel húsz évben minden alkalommal igyekeznek eljutni Tusnádfürdőre, a küldetésük itt nem a hagyományos értelemben vett igehirdetés, hanem elérni a bulizó fiatalokhoz, és megszólítani azokat a fesztiválozókat is, akik máskülönben nem templomlátogató vagy egyházközeli emberek.

Az idei alkalommal jubileumi ünnepséget tartottak a sátorban, hiszen tíz évvel ezelőtt találkoztak először a Keskeny út szervezői és  Kertész Gábor Bandája – közismertebb nevén a KGB, akik kereken egy évtizeddel ezelőtt heccből és próbatétel gyanánt vetődtek be a Tusványos egyetlen állandó vallási programokat kínáló sátrába. A hajdani diáknapos csapat a fesztivál egyik visszajáró bandája, kezdetben provokatív kérdésekkel tették próbára a fiatal lelkészeket, de később megszerették a sátor előadásait, évről évre részt vesznek a missziós programban. Az idei fesztivál első áhítatán Bardócz Csaba bikafalvi lelkipásztor, a Keskeny út sátor egyik alapítója megemlékezett a tíz évvel ezelőtti találkozásról, majd Varga Csaba hegymászó, építészmérnök tartott előadást Milyen az élet a halálzónában? – avagy mi visz előre, amikor inkább feladnád címmel. Varga öt nyolcezer méter feletti csúcsot mászott meg oxigénpalack és serpák segítsége nélkül.

– A legizgalmasabb talán az volt, ahogy arról nyilatkozott, hogy a mászásai során hogyan érte el a saját határait, és hogyan tudott lemondani akár az Everest meghódításáról is az utolsó száz méterekben – vélekedett Jónás Norbert-Ferenc az előadásról. Hozzátette, fontos gondolat hangzott el az eredményes Varga Csaba szájából, miszerint a hegymászás kilencvenkilenc százalékban kőkemény erőpróba és szenvedés, viszont a fennmaradó egy százalék jelenti a flow-élményt, amikor igazán közel érzed magad Istenhez – ezért a tapasztalatért is megéri nekivágni a csúcsnak.

A fesztivál további részében a huszonöt éves sepsiszentgyörgyi Bonus Pastor Alapítvány négy munkatársa is felkereste a Keskeny út sátort: a szenvedélybetegségekről és a szabadulás lehetőségéről beszéltek az érdeklődőknek, azt megelőzően pedig az ötödéves református teológiai hallgató, Jónás Norbert-Ferenc tartott áhítatot.

A harmadik napon László Rezső csíkcsicsói plébános szólította meg az érdeklődőket, kiemelte, a Keskeny út sátor hasonló ahhoz a hegyhez, ahová a Bibliában a próféták is félrevonultak az istenélmény reményében.

– Azok az emberek, akik egy népszerű fesztiválon is hajlandóak Istenre hangolódni, ők cselekedeteikkel és magatartásukkal asszisztálnak Isten jó hírének a hirdetéséhez. Pont azt kell megmutatni a Keskeny út sátorban, hogy Isten akaratát közvetíteni lehet és kell is egy ilyen helyen – fogalmazta meg a Csíkszereda mellől Tusnádfürdőre látogató plébános.

A harmadik napon Homa Ildikó pszichológus, a Szociális Testvérek Társaságának szerzetesnője beszélt a személyes istenkép változásairól. Az előadások és áhítatok mellett a nap hátralevő részében a Láthatatlan Színházban barangolhattak az érdeklődők.

– A tevékenység célja az volt, hogy instant spirituális élményt kínáljunk a jelentkezőknek – fogalmazta meg a program célját Jónás Norbert-Ferenc.

Demeter Adél-Hajnalka

: an accessible web community