Az idei nagyon szeszélyes időjárás ellenére is népes CsEKE-csapat indult a Har­gitán túlra, Fenyéd és Zetelaka takaros településeit elhagyva, Székelyvarság irányába. A bemelegítést egy kisebb hegyecske, a Várdomb jelentette, ahonnan leereszkedve a Csorgókő-vízesést céloztuk meg. Bár nem a Plitvicei-tavaknál jártunk, de az ottani látvány mindenért kárpótolt. Elkészült a csoportkép, otthonról hozott elemózsiánkat elfogyasztva indultunk 32-en egy körtúrára. Tengerszint felett 960 méteren elértük a Pálos-bérci kilátót. Ez lett a mi székelyföldi „Eiffel-tornyunk”. Innen messzire elláttunk. Kis pihenő után még kiraktuk apró kövekből a CsEKE szót, nyomot hagyva a majd ide visszatérőknek. [caption id="attachment_90066" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: Milik Szilárd Zsolt[/caption] A margarétákkal teli rétekről kis csokrot gyűjtöttünk. Az utolsó kilométereket nótázva tettük meg. Megfogalmazódott sokunkban, hogy vannak még fel nem fedezett csodák vidékünkön! Még egy versike is fogant: „Boldogságunk forrása e hely szelleme. A mi napunk, a mi egünk, a mi vízesésünk, a miénk mert kedveljük és megszerettük.” A Zetelaki-tó partjára is lementünk, régi emlékek idéződtek fel bennünk… Hazafelé a Hargitán viharfelhők gyülekeztek, az eső is megeredt, de az erős idő már elvonult a Madarasi-Hargita irányába. Köszönjük a László házaspárnak a tartalmas túravezetést. Ezeket a sorokat olvashattuk egy faházikó oldalára felírva: Álljon mindig előtted az út, Fújjon hátad mögött a szél, Melegen süsse arcodat a nap, Puhán essen földjeidre az eső, S míg újra találkozunk, Hordozzon tenyerén az Isten! Rafain Enikő túratárs, Csíkszereda