Több ezer fát ültettek el Csíkszentdomokoson

Önkéntesek a régi kaszáló egy részén. Hat évig még gondozni kell a fákat FOTÓ: PÉTER ÁGNES

Hatezer tölgyfacsemete és más lombhullató fa elültetésére vállalkoztak lelkes önkéntesek Csíkszentdomokos határában szombaton és vasárnap. Az eseményt a Pando Egyesület szervezte, kérdéseinkre a főszervezők, dr. Hajdu László Hunor biológus és Kósa István ökológus válaszolt.

A helyszínen több önkéntes is volt szombaton és vasárnap, kicsik és nagyok is ásót ragadtak, és két egyszerű szabályt betartva ültették a csemetéket: egymástól másfél méterre kellett ültetni őket, és semmiképp sem sorban. A múlt heti havazás miatt a szervezők aggódtak, hogy a körülmények nem lesznek megfelelők az ültetésre, de a hétvégi jó időjárás kedvező volt, hiszen a hó elolvadt, de a föld nedves maradt.

Élő múzeum
Ökológiai rehabilitáció, egy felhagyott kaszáló feljavítása, lombhullató fák ültetése volt a célja az egyesület hétvégi, nyílt eseményének – mondták a főszervezők. Kocsányos és kocsánytalan tölgy, kőris- és vackorcsemetéket ültettek részben azért, hogy élő múzeumot hozzanak létre, amely megmutatja, milyen volt a csíki táj évszázadokkal ezelőtt. Dr. Hajdu László Hunor elmondta: régészeti kutatások bizonyítják, hogy régen a Csíki-medencében sok tölgyfa volt, hiszen a legtöbb csíki templomnak tölgyfagerendái vannak. Elmondása szerint valószínű, hogy a tölgyfákat nem messziről hozták ide, hanem ezek itt, helyben nőttek. Az 1700-as és az 1800-as években azonban ezek a tölgyek eltűntek, kivágták őket. Hajdu László úgy véli, sok tölgyfát emésztett el a csíki vashámor is, illetve a mezőgazdasági területek, kaszálók miatt is egyre több tölgyet vágtak ki akkoriban. Szerinte egy dolog bizonyos: végül a Csíki-medencében csak mutatóban maradt tölgyfa.

Tízezer csemetét ültetnének
A Pando Egyesület környezetvédelmi projektekkel foglalkozik, tudományos kutatásokat végeznek, környezeti neveléssel és ökológiai rehabilitációval foglalkoznak, illetve igyekeznek fenntartható életstílust népszerűsíteni. A nonprofit egyesület különböző támogatásokból finanszírozza a faültetés költségeit, így vásároltak meg Csíkszentdomokos határában több kis szomszédos területet ‒ összesen mintegy másfél hektárnyi kaszálót ‒, ahova tavaly és most fákat ültettek. A helyiek Kurtavölgyének is nevezik ezt a területet. Mint Hajdu László, az egyesület elnöke mondta, a völgyben az elültetett csemeték jól tudnak fejlődni, hiszen széltől védett, de napos helyről van szó.
‒ Idén tízezer csemetét kell elültetnünk. Épp ez van folyamatban most, és ez fog folytatódni április 24-én is – mondta a főszervező a vasárnapi faültetésen.
Hajdu László állítása szerint tavaly rendezték meg az első ilyen eseményt, akkor 3500 csemetét ültettek el, de szerinte ez a folyamat folytatódni fog a következő tíz évben. Hozzátette: nagyon költséges így megszervezni és véghezvinni mindent, hiszen a fákat nemcsak ültetni kell, hanem védeni is. A területet körbekerítették azért, hogy a legelő állatok ne tegyenek kárt a fiatal fákban:
‒ Drágább volt maga a terület, mint a csemeték. Egy csemete elültetése szinte tizenöt lejbe kerül, úgy, ha nem számoljuk bele a munkát. A területet körbe is kellett keríteni, hogy megvédjük a fákat ‒ mondta.
Továbbá az elültetett csemetéket még hat évig ápolni kell ‒ folytatta. Ha szárazság van, akkor öntözni kell őket, ősszel a magas növényzetet le kell vágni a csemete körül, illetve vigyázni kell, nehogy letarolják a legelő állatok a csemetéket. Kósa István a tavalyi ültetés eredményeit tekintve bizakodik, hiszen az akkor elültetett csemeték mintegy 90‒95 százaléka megélt, és fejlődik.
Kósa István ökológus elmondta: az egyesület neve a világ legöregebb és legnagyobb élő szervezetéhez kapcsolódik, amely egy rezgőnyárfa-erdő, és az amerikai Utah államban található. A pando latinul azt is jelenti, hogy ’terjeszkedek’. Mint mondta, a hosszú távú céljuk az, hogy ne csak saját területen ültessenek fákat, tehát azt szeretnék, ha a tölgyfaerdők terjeszkednének.

Transylmagica ‒ ajándékból elültetett fa
Az egyesülettel együttműködik a Transylmagica nevű cég is, amelynek alapítója Kósa István ökológus. A Transylmagica nem szokványos interneten elérhető ajándékbolt, hiszen minden egyes termék megvásárlása után elültetnek egy fát. Az online ajándékboltban olyan használati tárgyakat, könyveket lehet megrendelni, amelyek tartósak, és valamilyen módon a természethez kapcsolódnak. Mint megtudtuk, a Transylmagicán keresztül elültetett fák egy kis részét teszik ki annak a csemetemennyiségnek, amelyeket a Pando Egyesület gondoz. Az egyesülettel együttműködve tavaly már Csíkrákoson, Csíkszentdomokoson és Székely
hodoson is ültettek el fákat.

A csíki tölgyesek visszatelepítése
Kósa István szerint kikopott a közösség emlékezetéből a csíki tölgyfa. Mint részletezte: Csíkszentdomokos határában, nem messze az ültetés helyszínétől ugyan van egy ültetett tölgyerdő, illetve a dombokon itt-ott elvétve még lehet látni tölgyfákat, amelyek a múlt idők növényzetét idézik, de több ilyen erdőre lenne szükség. Úgy vélik, ezek a fák összekötik a múltat a jövővel, hiszen a jövőben is ezek fogják bírni a klímát. Hajdu László hozzátette: a klímaváltozás hatására a Csíki-medence éghajlata szárazabb és melegebb lesz, amely nem megfelelő a lucfenyőnek, de a tölgy bírni fogja ezt a változást.
‒ Az időjárás is szélsőségesebbé válik majd, gyakoribbak lesznek a viharok. A lucfenyő nem bírja a vihart, mert sekély a gyökérzete, így könnyen ki tud dőlni. Valószínűleg a tölgy sokkal jobban bírja majd azt a klímát, mint a lucfenyő, ezért is döntöttünk a tölgyfa mellett ‒ mutatott rá az összefüggésekre.
Hozzáfűzte: a tölgyfaerdők biodiverzitása is említésre méltó, hiszen több vadállatnak nyújt táplálkozási lehetőséget, mint a fenyőerdő, illetve több élőlénynek is lehet az otthona.
‒ Mindebből negyven-ötven év múlva lesz igazi erdő, de valamikor el kell kezdeni ‒ mondta a biológus.
Hajdu László állítása szerint visszaültetik az eredeti növényzetet, amely az ember ténykedése előtt lehetett itt. Mivel fontosnak tartják, hogy ne monokultúrát telepítsenek, ezért többfajta fát is ültetnek. Éger, kőris, kocsányos és kocsánytalan tölgy, vackor ‒ többek között ezeket a fafajokat lehet megtalálni a völgynek ebben a részében. Ha működni fog ez a folyamat, akkor remélik, hogy a közbirtokosságok is felfigyelnek erre:
‒ Így, hogy saját területre ültethetjük a fákat, amelyet körbe is tudtunk keríteni, szinte teljesen biztosak lehetünk abban, hogy a csemeték nagy többsége megél majd. Ötven év múlva, amikor már nem lesz egyesület, biztosan lesz valamilyen jogi formája is annak, hogy itt maradjon ez az erdő – tette hozzá.

Péter Ágnes