Tisztelet a hősöknek!

Megemlékeztek a hősökre FOTÓ: HADNAGY ÉVA

A helyi ifjúsági fúvószenekar előadásával vette kezdetét tegnap a szentmise után az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire való megemlékezés. Az ünneplők a járványügyi korlátozásokat betartva a Tamási Áron sírja melletti parkban, a Trianon-emlékműnél gyűltek össze.

Az ünnepség leglátványosabb mozzanata a községben működő Lófő Lovascsapat felvonulása volt, akik több mint félszáz lóval és lovassal, valamint négy szekérrel érkeztek a megemlékezésre. Ők már nyolcadik éve, hogy összekötik a községben zajló megemlékezéseket, így erősítik a lakosságban az együvé tartozás érzését. Az ünneplő közösséget Kovács Lehel polgármester köszöntötte elsőként. Ünnepi beszédében kiemelte: március 15-e olyan ünnep, amellyel valamilyen módon valamennyi korosztály és társadalmi réteg azonosulni tud.
– A mai ünnepen is kokárdák és piros-fehér-zöld zászlók jelképezik azt a reményt és bizakodást, amelyet az akkori emberek érezhettek, akik egy szebb és boldogabb jövőben hittek. A ma embere is hittel, magyarként akar itt élni és dolgozni a Kárpát-medencében, mert munkánk gyümölcseként gyermekeink számára jobb jövőt teremthetünk. Ez pedig az igazi üzenete az 1848-as forradalomnak – hangsúlyozta a község vezetője. Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője ünnepi gondolataiban párhuzamot állított a 1848-as és a 2021-es március között.
– Csata indult egykoron, csata és küzdelem van ma is. Szabadságra vágytak egykoron és csatába indultak érte. Akkor az ellenség és a küzdelem látható volt, véres és fájdalmas, de a mai ellenség láthatatlan, tudunk létezéséről, de a fegyvere is láthatatlan még. Nemcsak áldozatokat szed, hanem a közösségeket és a lelkeket is megbetegíti. Az a mi csatánk, hogy erősítsük magunkban a szabadságvágyat, küzdjünk, ne a rossz ellen, hanem a jót erősítve – hangsúlyozta. Példaként az ébredő természetet vagy a hegyi patakot említette, amely a késői hó vagy az útjába álló akadálytól nem retten meg. Ugyanakkor arra biztatta a jelenlévőket, hogy csatáikat hittel és szeretettel vívják, merjenek élni, ünnepelni, hagyományainkat ápolni. Az ünnepség a helyi iskolások szavalataival és énekével folytatódott, majd Laczkó Vilmos plébános megáldotta az egybegyűlteket. Zárómozzanatként elhelyezték az emlékezés koszorúit, valamint elénekelték a székely és magyar himnuszokat.

Hadnagy Éva