Akkreditáció és a minőségi oktatás címmel tartott eszmecserét dr. Mara Gyöngyvér rektorhelyettes és dr. Pap Levente dékánhelyettes. A beszélgetésen szó esett többek közt a minőségellenőrzésről és annak formáiról, az egyetem szervezeti rendszeréről, az egyetemek rangsorolásáról. A Sapientia EMTE az ötévente időszerű minőségellenőrzés eredménye­ként első ízben kapta meg a legmagasabb szakmai besorolást, kiemelt bizalmi minősítéssel. Ennek kapcsán készült podcast az akkreditációról és a minőségi oktatásról, amelyben sok fontos kérdést megválaszolnak, valamint tisztáznak olyan köztudatban lévő fogalmakat, amelyeket sokaknál homály övez. Már a beszélgetés elején bejelenti a dékánhelyettes, hogy az egyetem szabályrendszeréről fogja faggatni dr. Mara Gyöngyvér rektorhelyettest. Az egyetemi formák létrejöttének történetébe kaphatunk rövid betekintést, majd áttérnek arra a kérdésre, hogy mi az a mutató, aminek az egyetem meg kell hogy feleljen. Hiszen mindenképpen szükség van olyan elismervényre, ami bizonyítja, hogy az intézmény alkalmas egyetemi képzésre. A minőségellenőrzéseket akkreditációs szerv végzi, országos szintű ügynökség formájában, amely rövidítve ARACIS néven ismert. Megtudhatjuk, hogy európai szintű akkreditációs szervezet is lé­tezik, amely az európai normákat érvényesíti. Az akkreditáció nem más, mint minden egyetem minden szakja számára kötelező, periodikusan ismétlődő felmérések sorozata – derül ki a beszélgetésből. Ötévente szükséges bizonyítani, hogy a megadott mutatóknak megfelel az intézmény. Az alapos, kétszintű felmérésben hallgatók, külső és belső egyetemi munkatársak vesznek részt. Az oktatási folyamat minőségét és a tanárok munkájának eredményességét vizsgálja a bizottság. Egy nagyon fontos kérdés hangzik el továbbá azok számára, akik nem egészen értették eddig az akkreditáció fogalmát és annak felértékelődését. Dr. Mara Gyöngyvér rektorhelyettes elmondja, mi rejlik ennek a hátterében, és választ kaphatunk arra, hogy miért fontos a szülők és a leendő egyetemi hallgatók számára az egyetemek akkreditációja, de azt is megtudhatjuk, mikortól és miért volt szükség az egyetemeket szabályozó szervezetek létrejöttére. A felsőfokú tanintézetek rangsorolásával kapcsolatos tévhitet megdöntő magyarázat is a része a beszélgetésnek. Kiderül ugyanis, hogy miért nem mindig mérvadó az egyetemek rangsorolása. Természetesen figyelembe kellene venni a rangsorolandó szempontokat és a források hitelességét is, de amit érdemes szem előtt tartani, az a tény, hogy a rangsorolások nem egységesek. A szervezeti felépítést tekintve tisztább képet kapunk ennek felvázolásával. Tehát az egyetem élén a rektor áll, akinek segítségére vannak a rektorhelyettesek. Mellettük fontos szerepet tölt be az egyetemi főtitkár és a gazdasági igazgató. A Sapientia EMTE esetében régiós igényekhez mérten jöttek létre a karok Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron, amelyekért egy-egy dékán felel. Ezek felügyeletéről is szó esik, a bolognai rendszerről is hallhatunk érdemi információkat, tehát a bővebb felvilágosítás érdekében ajánlott meghallgatni a podcastet.

Baláz Erika