Társas kapcsolatok előnyeit és hátrányait vizsgálták

Több állatfajjal végezték a kutatást FOTÓ: BABEȘ–BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM

Cáfolja azt a korábbi feltételezést, amely szerint a társas életmód késlelteti az öregedést az a kutatás, amelyet a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének evolúcióbiológusai, dr. Vágási I. Csongor és dr. Pap Péter László a Lyoni Egyetem és a Montpellier-i Egyetem kutatóival együttműködve folytattak le

A tanulmány a legrégebbi, 1665 óta megjelenő, ma is nagy presztízsű tudományos szaklap, a Philosophical Transactions of the Royal Society B hasábjain jelent meg. A kutatás pedig arra ad választ, hogy melyek a társas élet előnyei, illetve arra is, hogy a különböző állatfajok hogyan viselik ennek hátrányait, valamint mi az oka annak, hogy egyes fajok több ideig élnek és szaporodóképesebbek, mint mások.
– Mindannyiunkat foglalkoztat az öregedés kérdése és folyamata. A biológiai tudományokon belül az öregedés kutatása igencsak időszerű, és nemcsak az embereknél érdekes. Ennek ellenére kevés az eddigi tudományos eredmény –mondta Vágási I. Csongor evolúcióbiológus.
Mint mondta: a legtöbb ember az öregedés fogalmát az elhalálozás szinonimájaként használja. Az öregedés biológiai értelmezése szerint minél idősebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy beteg lesz és csökkennek a képességei. A vizsgálat során számos emlős- és madárfaj szaporodási képessége és a szociális életmód közötti összefüggéseket ellenőrizték.
– Arra voltunk kíváncsiak, hogy mikor veszi kezdetét a szaporodási képesség hanyatlása és hogy milyen ennek a lefutása. Az egyes fajok között nagy az eltérés. Számos egyed él csoportokban és tölti mindennapjait szociális közegben, más fajok azonban inkább magányosak. A társas kapcsolatok hátránya az, hogy a tagjai nagyobb eséllyel kapnak el egymástól betegséget. Ha valaki magányos, akkor ennek az esélye csökken – fűzte hozzá a szakértő.
Vágási I. Csongor példaként említette meg a jelenlegi járványhelyzetet, mivel a korlátozások elsősorban a szociális mobilitásra vonatkoztak. Vagyis a társas élet egyaránt jár előnyökkel és hátrányokkal. A szakértők kutatása egy biológiai elméletre épült, amely szerint a társak közelsége miatt az öregedési folyamat lassulhat. A kutatócsoport nagy mennyiségű szakirodalom átfésülése nyomán 101 vadon élő emlősfaj, valamint 36 vadon élő madárfaj öregedését dolgozta fel tudományos igénnyel. A vizsgálat során kiderült, hogy a társas életmód, legyen az bármilyen komplexitású, nemigen mutat összefüggést az öregedéssel, sem annak kezdetével, sem annak ütemével. Az öregedés ezzel szemben a nagyobb testméretű és lassabb életvitelű, azaz idősebb korban ivaréretté váló, hosszabb élettartamú fajoknál kezdődik később és megy végbe lassabban.
– Az emberi faj az öregedés tekintetében kivételes az élővilágban. A társas szerveződés és a szoros, családi szociális rendszeren belüli segítségnyújtás az emberihez hasonló, magasan szocializált fajoknál enyhítheti azon egyedek öregedését, akik szaporodásuk idején sok segítséget kapnak – zárta gondolatait a biológus.

Fülöp Orsolya