Tarlóégetések: Nem könnyű a felelősségre vonás

Illegális tarlóégetés. Nehézkes megbírságolni az elkövetőket

Bár továbbra is nagy problémát okoznak az illegális tarlóégetések, nem egyszerű felelősségre vonni az elkövetőket. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Őrség kilenc esetet vett nyilvántartásba, ám bűnvádi feljelentés még nem történt.

Nem büntetett meg egyetlen elkövetőt sem ebben az évben a Hargita Megyei Környezetvédelmi Őrség az illegális tarlóégetések, bozótégetésekkel összefüggésben – mondta el a Hargita Népe érdeklődésére Balla Izabella, az intézmény vezetője. Mint a szakember beszámolt róla: egyelőre csupán az esetek feltérképezése, az érintett területek és tulajdonosaik beazonosítása történt meg.
– Az esetek beazonosítása során a protokollnak megfelelően feltérképezzük a területeket, értesítjük a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséget (APIA), védett területeken történő égetések esetében értesítjük az illetékes bűnügyi szerveket. Ez azt jelenti, hogy a Natura2000 természetvédelmi területeket érintő tűzesetek nyomán bűnvádi feljelentést teszünk. Balla Izabella hozzátette: a tűzesetek nagy többsége mezőgazdasági területek takarítása közben keletkezik, sajnos a tulajdonosok önmaguk, szándékosan okozzák azokat. A környezetvédelmi őrség ebben az évben Hargita megyében kilenc esetet térképezett fel. Mint a szakember kihangsúlyozta: összesen két csapattal tudják végezni ezt a tevékenységet az egész megyében.
– Sajnos ennyire futja az erőnkből, nemcsak tarlótüzek után „szaladgálunk”, hanem az illegális szemétlerakatoktól, a medvékig sok minden tartozik hozzánk – emelte ki Balla Izabella. Hozzátette: ebben az évben még nem tettek bűnvádi feljelentést illegális tarlóégetések nyomán, mivel még várják a szükséges adatokat, hogy azzal kiegészítve tudják összeállítani a szükséges iratcsomókat.

Borsos bírságok

A tarlók, nádasok, bozótok vagy a füves területek környezetvédelmi hatósági beleegyezés és előzetes tűzvédelmi hatósági bejelentés nélküli égetése kihágásnak minősül, és 3000– 6000 lejig terjedő pénzbírsággal büntethető a természetes személyek esetében. Jogi személyek esetében pedig a bírság mértéke 25 000–50 000 lejig terjed. A tarlók, nádasok, bozótok vagy füves területek égetése a védett területeken és az ökológiai rehabilitációs területeken bűncselekménynek minősül, és három hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy bírsággal sújtható, amennyiben a keletkezett tűz az emberi életet vagy egészséget, az állatok vagy a növényzet épségét veszélyezteti.

Farkas Endre