Székelykapun át az örök életbe

A temető új kapuja. A távolban élők adománya | Fotó: Hátszegi Csaba

Faragott kaput emeltek a ho­mo­ród­keményfalvi temető bejáratához a faluból elszármazottak és a helyiek a Füzes Közbirtokosság támogatásával. Az ünnepi istentiszteletre közel százan érkeztek haza a faluból elvándorlók közül: székely ruhába öltözött gyermekek, fiatal családok tértek vissza a szülőhelyükre.

Közel száz Homoród­ke­mény­falváról elszármazott tért haza az új temetőkapu átadására szeptember második vasárnapján. A szervezők elképzeléseit is felülmúlta, körülbelül fele ekkora érdeklődésre számítottak, többen érkeztek a határokon túlról is. Deák Alpár-Szabolcs, a keményfalvi Füzes Közbirtokosság fiatal elnöke szerint régóta fájlalják, hogy az elődök sírhelyét őrző temető megrongálódott és az elöregedésnek induló faluban nincs, aki kezébe vegye az irányítást. Kiemelte, közel tizenöt-húsz évig „szünetelt” az élet Homoródkeményfalván, sokan elvándoroltak, távolabbi városokba vagy más országba költöztek, így az idősek magukra maradtak, mára már alig két-három fiatal család tartózkodik állandó jelleggel a településen.
– Az a célunk, hogy a hosszú kimaradás ellenére a falu ne kerüljön le a térképről, maradjon köztudatban Székelyföld-szerte – fogalmazott Deák Alpár-Szabolcs.
A községközpont irányába Keményfalvát Abásfalva, másik irányból pedig Homoródfürdő határolja – utóbbi kizárólag hétvégén telik meg élettel, az előbbit pedig súlyosan fenyegeti a külföldre vándorlás. Deák Alpár-Szabolcs szerint Abásfalva valamivel szerencsésebb helyzetben van, mint Keményfalva, mert az elszármazottak minden hétvégén rendszeresen hazajárnak – talán az erőviszonyok megváltoznak, de a falu nem tűnik el.
Az új kaput szorgalmazó és támogató Füzes Közbirtokosságban megvan a lendület. A jelenlegi vezetők közt fiatal és nő is képviselteti magát, ami azt igazolja, hogy van közösségi összefogás, többen is szívükön viselik a falu sorsát.
– Az utóbbi években éledezni kezdett a közösség, próbálunk javítani a faluképen is – mutatott rá a közbirtokossági vezető, megjegyezve, hogy a reményteli jövőhöz fejleszteni kell a falut, és szeretnék bár lassan, apró lépésekkel, de vonzó településsé alakítani Keményfalvát.

Fotó: Hátszegi Csaba

Az új temetőkapu állítása régi vágya a közösségnek, ezért a közbirtokosság hozzájárulásából és a Homoródkeményfalváért Egyesület révén érkezett adományokból sikerült megvalósítani a tervet. Jakab Attila, Homoródszentmárton község polgármestere kiemelte: öröm látni a tettrekészséget, hogy a faluból és a Homoródmentéről elvándorlók nem felejtik el a szülőhelyüket. Hozzátette, sajnálatos, hogy a munkának és az együttműködésnek évekig szünetelnie kellett, de végtére is hálás azért, hogy jelenleg van egy közösség, amelynek tagjai aktívan működtetik a községnek ezt a szegletét.
A vasárnapi eseményt a helyi unitárius templomban indították, ahol Lurtz Zsolt lelkipásztor kiemelte, amíg áll a templom, és százan gyűlnek össze egy rendhagyó istentiszteletre, van remény a jövőre nézve. Az átadásra szánt temetőkapu előtt elmondta, Isten már akkor megáldotta a felújított bejáratot az embereken és az adakozókon keresztül, amikor egy szívként és közösségként sikerült székelykaput emelni a régi bejárat helyére. A kapu tetején Pál apostol Korinthusiakhoz írt leveléből, közismertebben a Szeretet himnuszából kiragadott részletet tüntették fel: „A szeretet soha el nem múlik”.
Benczédi László, a díszes székelykapu faragója felhívta a jelenlevők figyelmét a helyszínen, hogy úgy vigyázzanak az új bejáratra, hogy a fafaragás és a székelykapu készítés talán utolsó darabjainak egyikét adták át – a szakma kihalófélben van, ezért az elkészült darabokat meg kell őrizni a jövő számára.

Demeter Adél-Hajnalka

: an accessible web community