Hirdetés

Sorompó a sínek mentén

A Román Vasúttársaság (CFR) Hargita megyében is telekkönyveztette a vasúthálózat környezetében található területeket. A telekkönyvezés ugyan törvényes volt, azonban számos önkormányzat, köztük Hargita Megye Tanácsa is kárvallottnak érzi magát. Hiányolják a jóhiszemű eljárást az ügyben.

Vlaicu Lajos
Becsült olvasási idő: 5 perc
Sorompó a sínek mentén
A vasúttársaság a Monarchia idején készült térképek alapján telekkönyveztet. Beruházások hiúsulhatnak meg Fotó: Hodgyai István

Petres Sándor, Hargita Megye prefektusa nem tudja, pontosan mekkora területet telekkönyveztetett a megyében összesen a Román Vasúttársaság. Viszont azt tapasztalja, hogy az eljárás két szempontból is súlyos következményekkel járhat: egyrészt van, ahol a telekkönyvezés közhasznú utakat, utcákat, parkokat érint, másrészt a földosztó bizottságok munkájában is gondot fog okozni. Kifejtette, a vasútnak megvan a törvény által biztosított háttere a telekkönyvezéshez, viszont szerinte az a probléma, hogy mindezt az önkormányzatok tudta, és a velük való egyeztetés nélkül tették. – Természetesen, mi megtettük a szükséges lépéseket, felvettük a kapcsolatot az illetékes vezetőkkel Bukarestben – hívta fel a figyelmet Petres. Ugyanakkor kiemelte, erre vonatkozóan hosszú procedúra van kilátásban.

Hatalmi érdekeket kiszolgálva

A vasútvonal melletti területek birtokbavételével jelentősen károsult Hargita Megye Tanácsa és számos önkormányzat is, hívta fel a figyelmet Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. 
– Felelőtlen eljárás, hiszen a telekkönyvezés pillanatában látható volt, hogy az adott területet nem a vasút használja, hanem egyéb közhasznú célt szolgál. Legkiemelkedőbb példa a gyergyói és vaslábi 126-os út, ahol a telekkönyvezés pillanatában is megvolt a megyei út, mégis a telekkönyvezést kivitelező cég vezetője az állami vasútnak telekkönyvezte azt – mondta Borboly. Kiemelte: ennek következtében az európai finanszírozású pályázatot sem tudják elszámolni, már öt éve dolgoznak, hogy megoldást találjanak arra, amit évekkel ezelőtt egy tollvonással elintéztek. 
– Fennáll annak a veszélye, hogy a teljes útszakasz aszfaltozása ezen a pár száz méteren fog múlni, és vissza kell fizetnünk a teljes összeget. Sajnos a CFR állam az államban, és bár az elmúlt években számos politikus tett ígéretet arra, hogy megoldja ezt a helyzetet, a mai napig nem sikerült – szögezte le a megyeelnök. Szerinte a telekkönyvezés pillanatában józan belátással és jóakarattal kellett volna eljárni, és figyelembe venni, hogy ott, ahol egy utat a vasúttársaság tulajdonaként telekkönyveznek, abban a községben ellehetetlenítik a mindennapi életet. 
– A megyei tanács is végez úttelekkönyvezést, ezért tudom állítani, hogy lehetett volna igazságosabban eljárni. Hogyha látjuk, hogy valakinek útja húzódik ott, akkor azt a részt nem vesszük be a telekkönyvbe. Hatalmi érdeket kiszolgálva, és csak a vasút érdekeit figyelembe véve telekkönyvezték ezeket a területeket – fejtette ki a megyeelnök. Hozzátette: most viszont senki nem találja az egyszerű és gyors módszert, amivel ezt a visszaélést meg lehetne szüntetni, vagy korrigálni lehetne, mondta Borboly Csaba.

Hodgyai István
Van, ahol a közút is a vasút tulajdonába került. Területvita felsőfokon

A telekkönyvezés folyamata

A Román Vasúttársaság még a magyar világban készült térkép alapján kezdte a területeket telekkönyveztetni, számolt be a telekkönyvezést végző Topo Service Rt. igazgatója, Rákossy Botond-József. Megtudtuk, a megye számos települését érinti a területek számba vétele, végig, ahol a vasútvonal áthalad, összesen 457 hektárt, és ebben közutak is szerepelnek. 
– Abban az időben nagyon jó térképek, mondhatni, katonai pontosságú leírások készültek, a vasútvonal elkészítéséhez szükséges minden információval ellátva. Szerepelnek benne a vasúti felüljárók, töltések stb. A vasút abban az időben épült, és akkor számos területet kisajátítottak a vasútvonal kiépítéséhez – mondta a szakember. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején készült 1:1000-es léptékű térképek alapján telekkönyvezték a CFR-nek a területeket. Ahol a térképen a határok meg vannak jelölve, a vasút tulajdonába került, mondta Rákossy. 
– Hogyha a településen előzetesen az utat már telekkönyvezték, és a vasúttársaság is beleegyezett, akkor azt nem vettük be a telekkönyvbe. Értelemszerűen, nem lehet egy teleknek két tulajdonosa. Viszont előfordulhat, hogy vannak ilyen jellegű problémák. A szabályzat szerint ilyen átfedés esetén a bíróság dönt arról, kinek a tulajdonába ítéli a területet. Marosfőn is van ilyen ügy, egy utca esetében a bíróság kell döntsön, hogy a román vasútnak, vagy a helyi tanácshatározatnak ad igazat – mondta a szakember. 
A Román Vasúttársaság lapzártánkig nem reagált a feltett kérdéseinkre. 
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!